A Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban mutatott rá néhány emelkedő költségelemre, de Forman Balázs sem nézte volna ki Japánból, hogy így elszámolja magát.
A tokiói nyári olimpia az eredeti költségvetés szerint 6,7 milliárd dollárba került volna, de ma már az ötödik költségvetésnél és 16,8 milliárd dollárnál tartanak a szervezők. Egyes becslések szerint 25, vagy akár 40 milliárd is lehet a végső szám – mondta az InfoRádiónak a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszékének egyetemi docense, Forman Balázs.
„Policynak tűnhetett, hogy egy
ne túlságosan drágának tűnő olimpiai tervvel jelentkezzenek.
De nem is lehetett volna eladni egy drága olimpiát úgy, hogy egyébként az 1964-es olimpia valamennyi helyszínét hasznosítják; fölmerült volna a kérdés, hogy akkor mire megy el a pénz” – mutatott rá Forman Balázs.
Az ország számára pedig fontos volt, hogy a fukusimai atomerőmű-katasztrófa után helyreálljon az országimázs; ez egyébként a szakértő szerint óvatosságra is intette a szervezőket, hiszen mind a mai napig nem ismertek a katasztrófa anyagi kárai, de 100 milliárd dollár fölött lehetnek.
„Ehhez képest egy kicsi, olcsó olimpia, amit egy nagyváros a kisujjából kiráz, eladható volt” – tette hozzá.
Hogy mitől drágul az olimpia?
„Sok pénzt emésztenek fel a tavaly óta bevezetett biztonsági intézkedések, a sportolók elkülönítése, a szállásokkal kapcsolatos plusz költségek. Ami mondjuk elgondolkodtató, hogy
a rendezvényhelyszínekre eredetileg 1,4 milliárd dollárt szántak, ebből 7,5 milliárd lett, ennyinél tartanak. Innentől kezdve a határ a csillagos ég.”
Miközben Japán államadóssága az ország GDP-jének több mint 200 százalékát teszi ki, adódik a kérdés, nem kockázatos-e így olimpiát rendezni.
„A szám ráadásul 250 százalék, picivel magasabb is; de ha azt mondom, hogy Japánban csak Tokiónak és környékének a GDP-je 1900 milliárd dollár évente, ahhoz képest 15 vagy 25 milliárd dollár olimpiarendezésre tűszúrásnak tűnik” – ábrázolta a helyzetet Forman Balázs, akit inkább az „zavar”, hogy az egészet hogy számolhatták el ennyire, éppen Japánban, a pontosság hazájában. Talán ott tévedhettek, hogy nem mérték fel az ingatlan- vagy építőanyagárakat, esetleg nem számoltak egyes helyszínek teljes körű felújításának szükségességével.
Alább meghallgathatják a teljes beszélgetést további érdekességekkel.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
