Technikai áttörés lehet a Solar Impulse

Technikai áttörés lehet a Solar Impulse

Magabiztosan teljesítette a világ körüli repülése újabb – nehéznek ítélt – etapját a napenergiából fejlesztett és tárolt elektromos energia hajtotta Solar Impulse 2 repülőgép. Az Atlanti-óceán átrepülése után tegnap reggel a spanyolországi Sevillában szállt le az óriási, mégis törékeny jószág pilótája, Bertrand Piccard. Az alkalmazott technika újabb sikeres próbája a műholdak feladatrendszerének egyes elemeit átvenni képes drónok fejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

Alig hiszem el, annyira fantasztikus – rádiózta Piccard a monacói irányítóközpontnak, amely online közvetíti az utat. A Föld körüli út 15. szakaszán 6272 kilométert tett meg a Solar Impulse 2, ezzel a világon elsőkét repülte át kizárólag napenergiával hajtott gép az Atlanti-óceánt. A sevillai repülőtéren taps fogadta a leszállást. Az együléses gép New Yorkból szállt fel július 20-án, hogy csaknem háromnapos repüléssel, több mint 71 óra alatt teljesítse az út egyik leghosszabb szakaszát. A 2,3 tonnás repülőgépet 17 ezer napelem működteti, szárnyai fesztávolsága nagyobb, mint egy Boeing 747-es Jumbóé. A nap- közben felvett és eltárolt energiával éjszaka is képes repülni. Az atlanti etap azért számított nehéznek, mert a gép érzékeny az itt még nyári időszakban is gyakran előforduló kritikus időjárási jelenségekre. Kis sebessége (átlagban jóval kevesebb, mint 100 kilométer/óra) révén az esetleges szembeszél ellehetetlenítheti a haladását, a heves turbulencia pedig strukturális integritását fenyegeti, azaz repülés közbeni géptöréshez vezethet, harmadsorban üzemanyag híján a gép meghajtása teljesen a napsugárzásra hagyatkozik, azaz az éjszakai üzeméhez szükséges tárolt energiamennyiség feltöltésének a világos nappali órákban zavartalannak kell lennie.

A Föld körüli út 2015 márciusában kezdődött Abu-Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, a napelemes repülő leszállt egyebek között Ománban, Mianmarban, Kínában és Japánban. A két svájci pilóta, a pszichiáterként dolgozó Piccard és André Borschberg üzletember (a légierő volt pilótája) egymást váltva teljesíti a 35 ezer kilométeres távot. A projekt 2002-ben indult, hogy felhívja a világ figyelmét a megújuló energiák fontosságára és az innováció erejére.

A szép szavak és hivatalosan deklarált célok ellenére a repülési technikák fejlődésének szakértői rámutatnak: a napenergiával hajtott repülőeszközök potenciálja leginkább a pilóta nélküli gépek terén lenne kiaknázható. Az ugyanis bizonyos, hogy a fotovoltaikus eszközök és az akkumulátorok hatásfokának növekedésével sem lehet még jó ideig nagy teherbírású és nagy sebességű napenergiával hajtott gépeket (értsd: utasszállítókat vagy bombázókat) létrehozni. Ugyanakkor azok a műszaki elemek, amelyek a nagy repülési időtartamot, elfogadható hasznos terhet (a Solar Impulse pilótájával és annak életfenntartásával szükséges berendezésekkel megegyező tömegben, tehát néhány száz kilogramm erejéig) tesznek lehetővé, és amelyek a pilóta nélküli, felderítő, illetve kommunikációs reléállomásként funkcionáló gépek számára kulcsfontosságúak, már most rendelkezésre állnak. Ha ezeknek a technikáknak az integrációjában, a berendezések tartósságában sikerül előrelépést elérni, azaz egy ilyen napenergia hajtotta drón repülési időtartamát a jelenlegi pár napról hónapokra lehetne növelni, akkor beérne az erőfeszítések gyümölcse. A folyamatos megfigyelés, a távközlés nyerne egy a műholdaknál olcsóbb és rugalmasabb eszközt, amely egyszerűbben lehozható karbantartás, módosítás, átkonfigurálás céljából, ugyanakkor ha nem is nagy sebességgel, de átirányítható más légtérbe, új feladatokhoz. De a kötött ballonokra testálni kívánt feladatok egy részére is pályázhatnak, különös tekintettel arra, hogy ezek, ha lehet, még érzékenyebbek az időjárási viszonyokra, mint a napelemes gépek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »