Távoli vidékekről származó emberek maradványaira bukkantak a Stonehenge mellett

Idegen vidékről származó embereket is eltemettek a Dél-Angliában lévő titokzatos kőemléknél. A több ezer éve eltemetettek közül egyesek 300 kilométerrel távolabbi területekről származtak, Wales nyugati részéről. Innen valószínűleg úgynevezett kékköveket (réz-szulfátot) is magukkal hozhattak, amelyeket az építkezés korai szakaszában használtak fel.

A régészek régóta próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy milyen célból építették 4500 éve a Stonehenge-et. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő, a kora kőkorszakból származó kőépítmény egykor gyógyító helyként vagy csillagvizsgálóként szolgálhatott.

Az impozáns építmény körzetében olyan mélyedésekre bukkantak szakértők, amelyekben évtizedekkel korábban halottégetésből hátramaradt csontmaradványokat fedeztek fel. A kutatók megvizsgálták ezeket a töredékeket, amelyek időszámítás előtt 3180 és 2380 között meghalt emberektől származnak.

A Christophe Snoeck, az Oxford Egyetem szakértője által vezetett kutatócsoport úgynevezett stroncium-izotópos elemzéseket végzett. A stronciumot az emberi szervezet a táplálkozás révén veszi fel, a csontokban és a fogakban tárolja. Az izotópok egy elem azonos kémiai tulajdonságú, de enyhén eltérő tömegű atomjai. Az izotópok aránya a testben helyszínenként változó, így ezek egyértelműen utalhatnak a leletek származási helyére. A kutatók a minták eredményeit összehasonlították mai növényekből, fogakból és vízből származó mintákkal.

Eredményeik szerint 25-ből 15 ember származott Stonehenge környékéről. A maradék tíznek a tanulmány szerint nem volt sok kapcsolata a régióval. Életük utolsó legalább tíz évét Nagy-Britannia nyugati részén töltötték – állapították meg belga, francia és angol kutatók a Scientific Reports című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.

Néhány elhunytat a feltételezések szerint Walesben égettek el és Stonehenge területén temették el. Erre a következtetésre a szakértők a famaradványok vizsgálatából jutottak. „Ezek az eredmények hangsúlyozzák a régiók közötti kapcsolatok fontosságát, amelyekbe az anyagok és emberek mozgása és vándorlása is beletartozik a Stonehenge építése és használata idején” – írták a kutatók.

A titokzatos Stonehenge ma is nagy népszerűségnek örvend. Főként a nyári és a téli napfordulón gyűlik össze több ezer ember, hogy az ősi kövek között táncoljon, énekeljen, doboljon. A Stonehenge látogatói között akadnak pogány kultuszok követői is. „Sokak számára a Stonehenge olyan, mint egy templom” – mondta az építmény egyik felügyelője.

A régészek szerint a Stonehenge fő, 30 méter átmérőjű körét vallási vagy politikai célból építették, esetleg szertartások helyszínéül. A szezonális mezőgazdasági ciklusok inspirálhatták arra a neolitikus kor emberét, hogy hatalmas, 25 tonnás homokkövek sorba rendezésével kövesse a Nap mozgását.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »