Tavaly sem nőttek az árak

Bár az emberek többsége nem ért ezzel egyet, az adatok azt mutatják, hogy csak 0,4 százalékkal drágult az élet Magyarországon.

A statisztikák szerint tavaly egész évben 0,4 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, azonban az év utolsó hónapjában már nagyot ugrott az infláció. Ezzel lényegében azt lehet mondani, hogy 2014 óta – legalábbis a hivatalos adatok szerint – nem drágult az élet Magyarországon. Volt, amiért többet kellett fizetni tavaly. A legnagyobb mértékben, 2,3 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A szolgáltatások ára átlagosan 1,5, a tartós fogyasztási cikkeké 0,5, a ruházkodási cikkeké 0,4 százalékkal emelkedett, az egyéb cikkekért 2,2, a háztartási energiáért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet kellett fizetni. A Központi Statisztikai Hivatal most közölt adatai szerint decemberben már három és fél éves csúcsra gyorsult az infláció, miután a fogyasztói árak 1,8 százalékkal emelkedtek az elmúlt év hasonló időszakához képest. Idén pedig bőven 2 százalék felett lehet az áremelkedés üteme.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az új év eleje gyökeres változást hozhat, az infláció akár meghaladhatja a 2,5 százalékos szintet is a következő hónapokban, nagyrészt a tovább erősödő bérnyomás miatt. Az idei évre az ING 2,5 százalékos átlagos fogyasztóiár-emelkedést vár, felfelé mutató kockázatokkal.

Úgy tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Banknak idén – bár az infláció a jegybanki 3 százalékos cél alatt marad – le kell mondania a forint árfolyamának gyengítéséről. Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a forint árfolyama túl gyenge. Szakérők szerint a hazai gazdaság fundamentumai alapján 295-300 forintos euróárfolyam lenne a reális egyensúlyi állapot. Szerintük ezek a fundamentumok, mint a beáramló uniós támogatások, a folyó fizetési mérleg egyensúlya, a felminősítések, a gazdaság növekedése, a jó fiskális politika és a csökkenő adósságráta mind-mind erősebb forintárfolyamot indokolna, ha a jegybank nem gyengítené a forintot. Az árfolyam azonban azért nem tud visszaerősödni erre a szintre, mert az MNB folyamatosan lazít a monetáris politikáján, amely forintgyengüléssel jár.

Mint ismert, a jegybanki devizatartalékból komoly bevétele van a Matolcsy György vezette MNB-nek, mivel a tartalékok bekerülési költsége alacsonyabb, mint a jelenlegi euróárfolyam, vagyis a központi bank bevételre tesz szert. Ebből az árfolyamnyereségből tudott több mint 200 milliárd forintot az általa létrehozott alapítványoknak adni. Ebből költöttek a Pallas Athéné alapítványok milliárdokat ingatlanokra, műtárgyakra, és kötöttek különböző támogatási szerződéseket, illetve vásároltak állampapírokat. Ebből kiindulva az MNB-nek érdeke lehet a forint árfolyamának gyengén tartása, amely egyébként az exportra termelő nagyvállalatoknak is extra bevételt jelent.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »