Tavaly decemberben óriási felhanggal hirdette a hazai kormánysajtó, hogy Orbán Viktor legyőzte a nyugatot. Emlékezetes, hogy a magyar és a lengyel kormányfő vétóval fenyegetőzött a helyreállítási alap az unió következő költségvetése vonatkozásában, amennyiben az előbbit a jogállamisági feltételekhez kötik.
„Győzött a józan ész, megvédtük a magyarok pénzét”
– ezzel kommentálta a magyar miniszterelnök 2020. december 10-én azt a döntést, amely egy időre elhalasztotta a jogállamisági mechanizmus bevezetését. A valóságban azonban csupán az időhúzás sikerült a magyar kormánynak. Az azóta az Európai Néppárttal is szakító Fidesz óriási sikerként aposztrofálta a hazai sajtóban a döntést. Az elmúlt egy év ugyanakkor bebizonyította, hogy a legfőbb cél az volt, hogy a 2022-es országgyűlési választásokig kihúzzák a döntést.
Mi történt ezután?
Másnap Vera Jouroná (december 11-én) arról beszélt, hogy a 27 tagország megállapodása értelmében a jogállamisági mechanizmus csak akkor indulhat el, ha a jogállamiságot sértő kormányzati cselekedett önmagában sértené az EU költségvetését. Azonban Merkel úgy állapodott meg Orbán Viktorral és a Mateusz Morawieckivel, hogy az Európai Bírósághoz fordulhatnak normakontrollért. Ami akár több hónapig is eltarthat.
Október elején a német lapok arról írtak, hogy az eddig visszatartott helyreállítási források egy részét megkaphatja mind a magyar, mind a lengyel állam, de ennek az a feltétele, hogy előtte elindítják a jogállamisági mechanizmust a két ország kormányával szemben, amellyel megnyirbálhatóak lennének az uniós források. Lengyelország közel 24 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és további tizenkét milliárd euró hitelt kért a koronavírus-alapból. Ez együttesen Lengyelország gazdasági teljesítményének csaknem hét százalékát teszi ki. Magyarország esetében 7,2 milliárd euró támogatásról lenne szó.
A segélyalapok felhasználásával kapcsolatban minden tagországnak részletes terveket kellett benyújtania az Európai Unió felé. Azonban Magyarország és Lengyelország esetében ez a vizsgálat elhúzódott a jogállamisági problémák miatt.
Vera Jourová a Bizottság átláthatóságért is felelős alelnöke úgy nyilatkozott, hogy Magyarország egy „beteg demokrácia”. Szerinte független igazságszolgáltatás, valamint szabad és tisztességes választások nélkül nincs demokrácia, s ilyenformán a legaggasztóbb helyzetet hazánkban látja.
Néhány héttel később Didier Reynders igazságügyi biztos szerint hamarosan elindíthatják a jogállamisági mechanizmust a parlamentben. Október 20-án arról számolhattunk be, hogy az Európai Parlament beperelte az Európai Bizottságot, miután még mindig nem született döntést a jogállamisági mechanizmus alkalmazása terén. Az EP elnöke, David Sassoli azzal indokolta a parlament döntését, hogy
„a tavaly decemberben uniós szinten elfogadott rendelet lehetővé teszi, hogy az EU felfüggeszthesse az uniós költségvetésből történő kifizetéseket azon tagállamok számára, amelyekben a jogállamiság veszélyben van”.
Nem volt hova hátrálni
Ezután felgyorsultak az események ugyanis, az Európai Bizottság levelet küldött a magyar és a lengyel kormánynak, hogy válaszokat kapjon olyan ügyekben, amelyeknél különböző aggályok merülnek fel. A kormány nyolc hetet kapott, hogy reagáljon a levélre, ha a válaszok nem elégíti ki az elvárásokat, akkor Magyarország lehet az egyik első tagállam, akivel szemben érvényesítik az EU pénzügyi érdekeit a korrupt kormányokkal szemben védelmező közösségi rendelkezéseit, ami akár azzal is zárulhat, hogy az uniós támogatásokat felfüggesztik.
A levél szerint az unió aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt években többször előfordult, hogy az unió csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatot kezdett egy Magyarországot érintő ügyben, mire a magyar kormány inkább kivonta az adott projektet az uniós finanszírozás alól, és a hazai költségvetésből fizette. A levél szintén kitér a Balaton környéki fejlesztések kérésére is, utalva azokra az aggodalmakra, melyek szerint Orbán Viktor barátai és rokonai kaptak uniós támogatásokat a térségben.
Az Európai Bizottság azt kéri a magyar kormánytól, hogy közölje a balatoni projektek finanszírozására fordított uniós forrásokból származó összegeket, és nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét,
de kitértek az Országos Bírói Tanács elnökének túlhatalmára is és érdekli őket a ferihegyi repülőtér visszavásárlása is.
Bár a levél kiküldése nem azonos a jogállamisági eljárás hivatalos elindításával, de határozott jelzés arról, hogy a brüsszeli testületnek komoly aggodalmai vannak az uniós pénzek szabálytalan felhasználásával.
Mi várható ezután?
Egyes szakértők szerint mivel a levelek megválaszolására két hónapokat kapott mindkét kormány, így februárig biztosan nem lesznek további fejlemények a jogállamiság ügyében. Az Európai Bíróság valamikor a jövő év elején hozza meg az ítéletét, amelyben valószínűleg helybenhagyja a jogállamisági mechanizmus alkalmazását. Mindezt erősíti az a tény, hogy a testület főtanácsnoka december 2-án nyilvánosságra hozza a véleményét. Így előfordulhat, hogy az áprilisi választás előtt pénzügyi szankciókkal sújthatják a magyar és a lengyel kormányzatot.
A levél vélhetően annak érdekében születhetett meg, hogy az Európai Parlament már régóta követeli a Bizottságtól a szigorúbb fellépést, így most a Bizottság szeretné lehűteni a kedélyeket addig, amíg az Európai Bíróság ítélete nem lesz jogerős. A nyolc hét leteltével a magyar és a lengyel kormány már nagyjából tudni fogja, hogy számíthat-e pénzmegvonásra, illetve büntetésre Brüsszeltől.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
