Tatai Patara – "A török uralom megszállás, vallási háború volt"

Török kori történelmi fesztivál kezdődött pénteken Tatán, ahol ostromjátékkal elevenítik fel a vár 1597-es visszafoglalását a török hadaktól. L. Simon László államtitkár megnyitó beszédében kiemelte, hogy a 150 éves török uralom egy rabság, egy megszállás, egy vallási háború volt, amiről nem szabad elfeledkeznünk.

A Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára elmondta, hogy Idrisz Baba pécsi türbéjét a kellő kegyelettel fogják felújítani, “de a közönség számára egyértelművé kell tenni, hogy Idrisz Baba egy olyan vallási vezető volt, aki a keresztény magyarság eltiprását hirdette, aki vallási alapon akarta felszámolni a kereszténységet és megszüntetni a magyar kultúrát”.

“Ugyanennek a gondolatnak a jegyében küzdött Pálffy Miklós, aki tudta, hogy a keresztény magyarság zászlajával kell legyőzni az Oszmán Birodalom katonáit, mert ha ezt nem teszi meg, asszimilálják a magyarokat, elérik a nyelvcserét, a kultúracserét, a vallás cseréjét, identitásunknak az elvesztését” – fogalmazott L. Simon László.

“Kötelességünk, szent küldetésünk a magyar európai keresztény örökség továbbvitele. Ez megmaradásunk záloga, ami garantálhatja, hogy itt sok száz év múlva ugyanúgy magyarok fognak élni, mint az elmúlt ezer évben” – hangsúlyozta a politikus.

A rendezvény megnyitása után L. Simon László megkoszorúzta a tatai vár falán a Pálffy Miklós főkapitány és katonáinak tiszteletére készült emléktáblát.

A háromnapos Tatai Patara Európa egyik legnagyobb török kori történelmi fesztiválja, amelyen az Öreg-tó környezetében elevenítik fel az 1597-ben lezajlott ostromot, valamint a kor egy különleges fegyvere, a patara, azaz a petárda első sikeres bevetését.

A krónikák szerint 1597. május 23-án hajnalban két töröknek álcázott katona kért védelmet a vár őreitől, majd a kapusok leszerelése után a bejáratot patarával berobbantották. A Pálffy Miklós vezetésével készenlétben álló, magyar, német, spanyol és vallon alakulatokat összefogó, csaknem 3000 fős sereg lerohanta a várat.

A hadijátékon négyszáznál több cseh, finn, lengyel, magyar, német, olasz, osztrák és szlovák hagyományőrző vesz részt korhű hadifelszerelésben, valamint csaknem ezer közreműködő idézi meg a középkori hangulatot.

A csatajelenetekben pikások, muskétások, janicsárok, azabok, sejmenek és pattantyúsok mutatják be harci tudományukat a korabeli taktikának megfelelően. A történteket Négyesi Lajos hadtörténész kíséri magyarázattal, aki a haditervek kidolgozásában is közreműködött.

A rendezvényen a látogatók korhű ruhák között válogathatnak, korabeli ételeket és török kávét kóstolhatnak, serbetet ihatnak, és hastáncosokban is gyönyörködhetnek.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »