Tarsoly Csaba: Orbán Viktor a hibás

Először adott interjút a sajtónak letartóztatása után Tarsoly Csaba. A Fővárosi Főügyészség eleinte nem engedélyezte, de miután a Magyar Narancs bírósághoz fordult, beszélhetett a Quaestor előzetesben ülő egykori elnök-vezérigazgatója. Az ügyészség szerint 210 milliárd forint tűnt el, Tarsolyt 753 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett csalással és kötvénykibocsátással vádolják. A vád szerint a Quaestor fiktív kötvényeket bocsátott ki, és az egykori vezér a cég házipénztárát is dézsmálta.

Az interjú legérdekesebb része már szerdán megjelent: Tarsoly arról beszélt, hogy a cég egy a Duna Citybe konferenciaközpontot akart építeni a soroksári Duna-ág mentén. A 300 milliárdos projekthez Tarsoly kormányzati segítséget is kapott. Állítása szerint egyenesen Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériuma hajtott fel egy befektetőt a Quaestornak, hogy végre beindulhasson a projekt. „2015 elején a Külügyminisztérium hozott is egy Ghaith Pharaon nevű szaúd-arábiai befektetőt tárgyalni. A Buddha Bárban volt egy nagy ebéd, ahol bemutattak neki és a titkárának, aztán én is meghívtam őket ebédelni. Utána megjelentek az irodámban a befektetők, és elmondták, hogy beszállnának a Duna City fejlesztésébe. Én kicsit keveselltem a felajánlott összeget, amire azt mondta a szaúdi befektető, hogy ha adok neki öt százalékot, akkor megszervezi a finanszírozást.”

Tarsolynak volt egy terve

Az interjúban Tarsoly továbbra is ártatlannak vallja magát, többször hangoztatja, ha lopni akart volna, akkor több milliárd forintot utalhatta volna el valamelyik offshore cége számlájára, és külföldre mehetett volna családjával. De nem ez volt a terve, hanem, hogy megmentse a 26 évesen tanársegédként alapított céget, ami számára az egyik legfontosabb. Az előzetesben ülő egykori vezér elmondta, hogy 1997-1998 között „külső erők majdnem teljesen tönkretették” a céget, mint fogalmazott, „ekkor történtek meg az első szabálytalanságok”. Arra az újságírói kérdésre, hogy a T2-es számlát kik hozták létre, Tarsoly azt válaszolta, hogy majd a bíróságon tett vallomásában elmondja.

Tarsoly elismerte, hogy tudott a szabálytalanságokról, de mint fogalmaz, azért nem jelezte a hatóságok felé, mert meg kellett „óvni ezeket a huszonéves embereket attól a helyzettől, amiben én vagyok most. (…) Nekem ez a legnagyobb hibám, hogy nem léptem, amikor lépnem kellett volna.”

A 210 milliárd forint eltűnését, és az állítólagos kötvénykibocsátást és a T2-es számla létezését hihetetlen, légből kapott állításoknak nevezte. Mint mondja, a T2-es számláról nem tudott, mert 1997 óta nem volt benne az operatív ügyekben. A likviditási ügyeket elmondása szerint Kámory Ferenc, a QÉP treasury igazgatója kezelte. Tarsoly az interjúban többször utalt arra, hogy az őt évek óta folyamatosan lopással vádoló Kámory, a jelenlegi koronatanú sáros bizonyos dolgokban. Mint fogalmazott: van az a mondás, hogy az ordít a leghangosabban, akinek a háza ég.

Megmenthető lett volna a Questor?

A volt cégvezető arra is rámutatott, hogy véleménye szerint a Quaestor megmenthető lett volna, ha engedik neki megvenni a Hungária Értékpapírt, miután szabálytalanságokat tártak fel a cégnél. A Hungária engedélyét végül felfüggesztették, Orbán pedig a másnapi reggeli rádióinterjújában arról beszélt, hogy ő sem érti „hogy miért nem kattan a bilincs” illetve, hogy „ki kell takarítani az istállót, mert ha egy ilyen cégnél ilyen történt, akkor biztosan máshol is folytak ilyen dolgok”.

Tarsoly szerint ha Nyugat-Európában enged meg magának egy politikus ilyen szavakat, másnap már nem politikus. A volt cégvezér szerint ezt követően indult meg az ügyfelek rohamja, délutánra már olyan mértékű volt a kötvényeladási szándék, hogy megtiltotta a Quaestor értékpapír (QÉP) vezetőjének, hogy saját kockázatra vásároljanak vissza kötvényeket.

Az állítólagos adatmegsemmisítésekkel kapcsolatosan elmondta, nem adott erre utasítást.

Tarsoly kifejtette, hogy Windisch László, a Magyar nemzeti Bank alelnökétől kért segítséget, ígéretet is kapott, ha bizonyos dolgoknak eleget tesznek, segíteni fognak, és a Quaestor megmarad. Orbánnak is írt levelet. Az volt a terv, hogy kérik: emeljék fel a Qauestor-csoport alaptőkéjét 200 milliárd forint értékben, cserébe a cég állampapírt vásárolt volna, az ügyfelek ezeket kapták volna meg, így legfeljebb némi kamatveszteség érte volna őket.

Nem sokkal később kiérkezett a pénzügyi felügyelet. Windisch ekkor – Tarsoly elmondása szerint – megkérdezte, hogy az esetet mindenképpen le akarják-e jegyzőkönyvezni. Tarsoly ezen a hozzáálláson meglepődött, mert szerinte ez nem szokványos eljárás, főleg az államigazgatásban.

Orgován Béláról

Annak kapcsán, hogy miért a büntetett előéletű Orgován Béla lett Quaestor központi cégének vezérigazgatója, Tarsoly elmondta, a reorganizációs tanácsadó hozta Orgovánt. Kellett valaki, aki Tarsoly várható letartóztatása után döntéseket hozhat. Orgovánt felhatalmazta Tarsoly, hogy a cég ügyeiben eljárjon. Amikor a kinevezés után két nappal megtudta, ki is valójában Orgován, azonnal le is váltotta. Tarsoly szerint hibázott, hogy nem nézett utána, ki is az az ember.

Az utolsó pillanatokban történt pénzkivételek kapcsán Tarsoly Csaba elmondta: egyetlen ismerősének se ajánlotta, hogy tegyenek így. Az MNKH 3,8 milliárdjáról nem akart beszélni, azt majd csak a bíróságon teszi meg.

Tarsoly szerint hazugság az az állítás, hogy 1,2 milliárdot ő vett ki egy fiókból. Mint mondja, az ezt dokumentáló táblázatban hamis információk szerepelnek, ennek töredékét sem vette ki, amit ki is vett, azt a győri focicsapatra fordította. Ezt azzal indokolta, hogy „a központban kicsit mostohán kezelték a futballt”, a kivett pénzeket pedig állítása szerint a játékosok bérére fordította.

Tarsoly az interjú végén elnézést kért azoktól a kisbefektetőktől, akiknek a pénze bent ragadt a Quaestorban. Mint mondta, nagyon sok álmatlan éjszakája volt emiatt, az elmúlt majdnem két évben.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »