A koronavírus először 2020 végén, Peruban azonosított Lambda-mutációja nem csak fokozott fertőzőképességgel rendelkezik, de ellenállóbb a vakcinákkal szemben is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csökkenti a jelenlegi vakcinák hatékonyságát. Legalábbis ezt állapították japán kutatók egy friss tanulmányban.
Mindennek ellenére egyelőre nem sok esély mutatkozik arra, hogy a Lambda-variáns át tudná venni a domináns szerepet a Deltától, főleg azért nem, mert képességei ellenére nem terjed olyan gyorsan. Épp ezért – egyelőre – nem is került fel a WHO által fokozottan figyelt, kiemelten kockázatos mutációk listájára.
Ugyanakkor a Lambda-variáns már negyven országban van jelen, köztük az Egyesült Államokban. Ha mégis elterjedne, és fokozná ellenállóképességét a vakcinákkal szemben, akkor előfordulhatna, hogy új oltóanyagokat kellene legyártani, és mindenkit újra kellene oltani.
A WHO szakértői egyelőre annyit ismertek el hivatalosan, hogy a Lambda-variáns mutációi aggasztóak, mert a vírus tüskefehérjéjét érinti – az immunrendszer ez alapján azonosítja és pusztítja el a kórokozót, a vakcinák is ennek felismerését “tanítják meg” az emberi immunrendszernek. Ebből kifolyólag, ha a tüskefehérje mutálódik, akkor a vakcinák nem tudják felismerhetővé tenni a szervezet számára a kórokozót. Vagyis, új oltóanyagot kell kifejleszteni, ami lépést tart a mutációval.
A japán kutatók tanulémányukban kapcsolatba hozták a Lambda-variánst egy Chilében kitört járvánnyal, amelyben szerepe lehet egy vakcinarezisztens változatnak is. Ez azonban egyelőre csak feltételezés.
Sok szakértő szerint azonban a WHO alábecsüli a Lambda-variáns veszélyességét.
Newsweek.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
