Támpont a gyökereit kereső magyarságnak: Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek a keletkutató szülőfalujában

Támpont a gyökereit kereső magyarságnak: Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek a keletkutató szülőfalujában

Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek szülőfalujában, Csomakőrösön és a szomszédos Kovászna fürdővárosban születése 234. és halála 176. évfordulóján.
A 29. alkalommal megszervezett négynapos Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében tudományos konferenciát, kiállításmegnyitókat, koncerteket, előadásokat tartottak.

A Kovászna megyei önkormányzat közleménye szerint a csomakőrösi református templomban tartott szombati emlékező istentiszteleten Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházkerület római katolikus püspöke mondott prédikációt. A nagy keletkutató csomakőrösi szobra előtt mondott beszédében Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője azt idézte, hogy a magyar nagyközönség legszélesebb rétegei

ma is a regényes vállalkozót, a kalandos utazót, a szigorú aszkétát, az adott szó mellett minden körülmények között kitartó magyar jellemet, a magyar ősregék álomkergetőjét, vagy a különc nyelvbogarászt látják Kőrösi Csoma Sándorban, holott az ő helye ott van a művelt világ legnagyobb szellemeinek pantheonjában.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke szerint akinek van belső iránytűje – amiként Kőrösi Csoma Sándornak volt –, az ismeri a célhoz vezető utat. „Nekünk, székelyeknek a mélyebb hangokra, tágabb összefüggésekre, a saját álmunkra kell figyelnünk. (…) Ezeréves múltunk erőt adó nyugalmával mondjuk, kell, hogy legyen újra székely álom. Egy gazdag és erős Székelyföld. Egy olyan régió, amelyet saját erejükben bízó, büszke emberek építenek maguknak” – hangsúlyozta a szobor előtt mondott beszédében a tanácselnök.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »