Sztyeppei nomádok lehettek az első kannabiszkereskedők 5000 évvel ezelőtt

Sztyeppei nomádok lehettek az első kannabiszkereskedők 5000 évvel ezelőtt

A sztyeppei nomád pásztornépeket nemcsak az európai civilizáció alapítói között tarthatjuk számon, mivel a legújabb kutatások szerint ők lehettek a kontinens első kenderkereskedői is. A kutatók megjegyezték, hogy elméletük alátámasztására további bizonyítékokra lesz szükség.

A Jamnaja-kultúrához tartozó csoportok mintegy 5000 évvel ezelőtt léptek be Európába a mai Ukrajna és Oroszország területén – olvasható a Discovery News cikkében. A kutatások szerint magukkal hozták a metallurgiához és a pásztorkodáshoz köthető alapvető ismereteket, valamint az indoeurópai nyelvek potenciális elterjesztőit is bennük tisztelhetjük. Egy átfogó régészeti és paleokörnyezeti vizsgálatnak köszönhetően – amely során a kutatók többek között kenderszálakat és pollent vizsgáltak Európa- és Kelet-Ázsia-szerte –  kiderült, ők voltak az első transzkontinentális kenderterjesztők is.

A Német Régészeti Intézet, valamint a Berlini Szabadegyetem kutatói szerint a növényt nem Kínában vagy valahol Közép-Ázsiában használták és háziasították először, mint azt korábban gyakran feltételezték. Kiderült, Európában és Kelet-Ázsiában szinte pontosan ugyanakkor, 10 200-11 500 évvel ezelőtt, vagyis a korai holocén idején kezdték el termeszteni. Tengwen Long, Mayke Wagner, Pavel Tarasov és kollégáik a Vegetation History and Archaeobotany nevű folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.  

Az emberek gyógyszerként, élelmiszer-alapanyagként, valamint kötél- és textilalapanyagként is használták a növényt, de pszichedelikus hatást kiváltó tulajdonságaiért is alkalmazhatták. Bár Nyugat-Eurázsiában rendszeres használták a kendert, Kelet-Ázsiában csak viszonylag kevés lelet szól korai alkalmazásáról. A bronzkor hajnalán, 5000 évvel ezelőtt azonban a kannabiszt egyre szélesebb körben kezdték el használni Kelet-Ázsiában is. A kutatók szerint ez összefügghetett az eurázsiai sztyeppén keresztül zajló népvándorlással. 

A jamnaják és szomszédjaik, többek között a botajok (akik egyes feltételezések szerint először háziasítottak lovat, és hatalmas távolságok megtételére voltak képesek a sztyeppén), transzkontinentális kereskedelmi hálózatot alakítottak ki, amely egészen a Gansu-folyosóig (vagy Hexi-folyosóig) ért. Ez az út néhány évezreddel később a selyemút része lett. 

Tengwen Long paleontológus szerint a kender a pénz megjelenése előtt, a cserekereskedelem időszakában ideális cserealapnak számított. A régészeti lelőhelyeken talált elszenesedett kaszattermések, valamint kenderégetés nyomai arra utalnak, hogy a marihuánafogyasztás gyakorlatát a jamnaják terjeszthették el Eurázsiában, igaz, feltételezhetően csak szertartások alkalmával lélegezték be a jellegzetes illatot.

Magazin


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »