Sztrájk: Kispesten leállt az egész hivatal, folytatás hétfőn

Sztrájk: Kispesten leállt az egész hivatal, folytatás hétfőn

Képzelje el azt a helyzetet, hogy a szociális osztály dolgozójának alig több a jövedelme, mint annak a kispestinek, aki felkeresi az irodát. Így szemléltette egy önkormányzati dolgozó a köztisztviselők méltatlan helyzetét a fővárosi XIX. kerületi helyhatóságnál, ahol 165 dolgozóból 88-an csatlakoztak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) pénteki sztrájkjához. Ez 50 százaléknál valamivel magasabb részvételi arányt jelent, ám Póti Tímea, az MKKSZ munkahelyi alapszervezetének elnöke szerint így is a kispesti önkormányzati hivatal volt az egyetlen a fővárosban, ahol egész napra felfüggesztették a munkát. Így ügyfeleket sem fogadtak.

A tízemeletes paneltömbök között meghúzódó városháza kapujára kifüggesztett tájékoztatót azonban kevesen olvasták el, így sok helybeli csak a portán szembesült azzal, hogy nem tudja ügyeit intézni.

A sztrájk fogadtatása vegyes volt. Akadt, aki bosszankodott, amiért hiába fáradt. Voltak viszont szolidárisak is.

Egy fejkendős asszony például úgy fogalmazott, ő megérti a sztrájkolókat. – Én egy kispesti cigány asszony vagyok, nagyon kevés a jövedelmünk. Ezek az emberek sokat tanultak, igazuk van – magyarázta, majd dolgára sietett.

Az önkormányzati köztisztviselők közül a legrosszabb helyzetben a középfokú végzettséggel rendelkező, ügyviteli és az adminisztráció területen dolgozók vannak. Ők százezer forintot alig meghaladó nettó bért visznek haza.

– Mi vagyunk az alja – kommentálta egyikük a hivatal dísztermében, ahol gyülekeztek a sztrájkolók tegnap reggel. Zsíros kenyér és filmvetítés várta őket.

Az akciótól az elmúlt két év sztrájkjainak eredménytelensége okán gyors változást nem remélnek, azt azonban igen, hogy legalább tárgyalóasztalhoz ül a kormány.

http://mno.hu/

Póti Tímea szerint ugyanis tarthatatlan, hogy kilenc éve emelkedett utoljára a köztisztviselők bére, az élet viszont azóta is drágább lett. – Az állami illetményalap még mindig 38 650 forint, amit az önkormányzatok kiegészíthetnek. Ezt persze csak a tehetős önkormányzatok tehetik meg. De az is beszédes, hogy

a 165 dolgozóból 114-et támogat az állam, a többiek bérét a helyhatóságnak kell finanszíroznia

– mondta a helyi alapszervezet elnöke. Az alacsony bérek mára odavezettek, hogy a pályaelhagyókat is nehéz pótolni. Kispesten például legutóbb egy olyan informatikus ment el nagyobb bérért, aki eddig a választások lebonyolításában is szerepet vállalt. Emellett már a kerületek is egymás riválisaivá váltak: akár negyven-ötvenezer forinttal többet is lehet keresni egyik-másik budapesti önkormányzatnál.

A szocialista vezetésű XIX. kerületben egyébként szerdán egyeztetnek arról, mennyivel tudja kiegészíteni az önkormányzat az illetményt. Ez viszont legfeljebb részmegoldás Póti Tímea szerint; állami bérrendezést és 60 ezer forintos illetményalapot követelnek.

A dolgozók nyomásgyakorlását ugyanakkor nagyban nehezíti, hogy

csak az olyan önkormányzatoknál lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik (990 ilyen önkormányzati hivatal van az országban).

Ráadásul a közepes és nagyvárosok többsége ma fideszes vezetésű, az ilyen helyeken pedig sokan inkább úgy vélik: a kevés pénz is jobb annál, mintha a tiltakozás miatt a munkáját is elveszítenék.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy 98 hivatal 6854 dolgozója csatlakozott a tiltakozóakcióhoz. Ez a Magyarországon dolgozó 17 ezer önkormányzati köztisztviselő mintegy 40 százalékát jelenti. Az érdekképviseleti vezető az állami hírügynökség tudósítása szerint megjegyezte: azért a 200 ezer közalkalmazottért, kormánytisztviselőért és közszolgálati dolgozóért is harcolnak, akinek tíz éve változatlan a keresete. Az MKKSZ követelésének része továbbá a 245 ezer forintos diplomás minimálbér bevezetése is.

A tájékoztatón Boros Péterné visszautasította Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője csütörtöki szavait, miszerint egy választás előtti sztrájk politikai követelésnek, kormányellenes akciónak tekinthető. A szakszervezet elnöke azt mondta, a köztisztviselők követelése nem politikai, hanem gazdasági indíttatású.

http://mno.hu/

Noha az MKKSZ meghívót küldött minden parlamenti frakcióvezetőknek, csak az LMP jelent meg a tájékoztatón. Demeter Márta, a párt országgyűlési képviselője elmondta, az LMP már benyújtott egy törvényjavaslatot a köztisztviselői illetményalap emelése érdekében, így erről a parlament tárgyalni fog. A képviselő szerint

a kormány tudatosan tartja alacsonyan az önkormányzati dolgozók bérét, hogy meggyengítse a helyi közösségek képviseletét.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig azt mondta, minőségi szolgáltatást csak minőségi bérrel lehet biztosítani.

A sztrájk egyébként hétfőn is folytatódik Kispesten és a sztrájkot bejelentő hivatalokban. Ha ennek sem lesz eredménye, az MKKSZ megtartja a február 15–19-re és március 7–10-re meghirdetett akcióját is.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »