Sztakó Zsolt naplója: Hogy ne legyünk tudatlanok

Sztakó Zsolt naplója: Hogy ne legyünk tudatlanok

Másfélfok – éghajlatváltozás közérthetően

A klímaváltozás a világ első számú problémája, még úgy is, hogy a szomszédunkban most éppen háború dúl. Ezt nehéz is lenne tagadni, amikor Európát éppen évszázados aszály sújtja, folyók, tavak tűnnek el, erdők lobbannak lángra. A digitális és a nyomtatott médiában is egyre gyakrabban lehet olvasni az éghajlatváltozással foglalkozó cikkeket. Ezeket a cikkeket azonban többségükben hozzám hasonló lelkes amatőrök írják, akik nem szakértők ezen a területen – és ezért néha bizony megmosolyogtató a színvonaluk.
Éppen ezért, ha éghajlatváltozás ügyben írok, elsőként mindig a Másfél fok – éghajlatváltozás közérthetően elnevezésű weboldalra látogatok el, hogy ne csacsiságokat írjak, és itt mindig találok hasznos információkat abban a témában, amit éppen kutatok.
És mert az internet szemétdombján sok a félrevezető, hamis tartalom, az oldal arra is figyel, hogy mindig kéznél legyen a szerzők és szerkesztők névsora, akik garanciát jelentenek a szakmaiságra, arra, hogy ezen az oldalon csakis hiteles információkat találunk. A szerzők közt találhatunk egyetemi oktatót éppúgy, mint a földtudományok doktorát. Impozáns névsor.

(…)

Hírdetés

Miként azt az alcím – éghajlatváltozás közérthetően – is jelzi, szakemberek magyarázzák el közérthető stílusban a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket, és tanácsokkal is ellátnak, hogy ne legyen túlságosan nagy az a bizonyos ökológiai lábnyomunk.
A Másfél fok célja, hogy közérthetően, közvetlenül, hitelesen, tudományos alapokon állva, kritikusan és rendszerben gondolkodva mutassa be a jelenlegi éghajlatváltozás okait, cáfolja meg az ehhez kapcsolódó hamis mítoszokat, és mutassa meg, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint melyek azok a beavatkozási pontok, ahol az egyén és a közösség aktív cselekvéssel tehet a globális éghajlati változás ellen.”

És most pár szóban arról, hogy miért éppen Másfél fok a weboldal neve. Klimatológusok körében általános az egyetértés, hogy ez az az érték, amin belül kell tartani a Föld felmelegedését (az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest), különben olyan folyamatok indulnak el, amire az emberiségnek már nem lesz befolyása, ami akár azt is jelentheti, hogy a civilizáció a ma ismert formájában megszűnik, mert képtelen lesz megbirkózni a csapásokkal.
A szerkesztők ezt így fogalmazzák meg…

A globális klímaválság nem ismer határokat és falakat, a világ összes országában érvényesül. Egyes országokban ez már élet-halál kérdése, máshol még csupán fokozódó kellemetlenség. A felelősségünk »közös, de megkülönböztetett, és mindenkitől osztatlan cselekvést követel.

Tudósok generációi figyelmeztettek az éghajlatváltozás veszélyére, de az ő szavuk pusztába kiáltott szó maradt, egész a közelmúltig, sőt vannak, akik még ma is tagadják a nyilvánvalót:
Tudományos bizonyítékok sokasága ellenére a társadalom egy részének továbbra sem elfogadhatóak ezek a magyarázatok korunk globális éghajlati válságára. Ezzel elfedik a helyzet súlyosságát, felmentik az egyént és a közösséget a cselekvés terhe alól. Ma már tudjuk, hogy a cselekvés hiánya sokkal veszélyesebb, drágább, mint a cselekvés, és semmilyen szinten nem kifizetődő.”

Ezzel az utolsó mondattal mi is csak egyetérthetünk. Mert mindenki, aki ma tétlenül nézi, ami a bolygóval történik, az gyerekeinek, unokáinak a jövőjét teszi kockára.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »