Az elmúlt hetekben folyamatosan érzékelhető volt a feszültség a Szövetség platformjai között. Politológusokat kérdeztünk, hogyan rendezhetők a belső viták, és hogyan lehet megszólítani az egyelőre kiváró választókat.
Noha a Szövetség az őszi hónapokban a szakpolitikai kérdésekben többször is képes volt egységesen fellépni – nem mellesleg eredmények is mutatkoztak, az utóbbi hetek felvidéki magyar közbeszédét ismételten a pártot alkotó platformok közötti viták uralták. A kezdőlövést a Most–Híd-platform adta meg, miután nyilvánosan bírálták a Szövetség országos elnökét, Forró Krisztiánt, amiért részt vett a Fidesz–KDNP kongresszusán.
A platformok közötti viták azután éleződtek ki igazán, hogy a Most–Híd a Szövetség Országos Tanácsába jelölte az MKP és az Összefogás számára politikusi előélete és morális okok miatt is elfogadhatatlan Jakab Elemért.
Platformok nélkül könnyebb lenne
Berényi József, az MKP-platform elnöke Jakab Elemér jelölése kapcsán a ma7 portálnak leszögezte, a pártegyesítő tárgyalások során a vegyespárt illetékesei tettek egy szóbeli ígéretet, Jakabot és még néhány másik politikust nem jelölik a közös formáció országos pozícióiba. A platformjuk azonban Jakab jelölésével felrúgta ezt a megállapodást. Ennek kapcsán Berényi megjegyezte, a jelenség jól láthatóan a Szövetség működését veszélyezteti, a platformok nélküli párt egységesebben, hatékonyabban tudna működni, könnyebben rendezné a belső vitás ügyeit.
Berényi arra utalt, hogy a Szövetség alapszabálya személyi kérdésekben nem hagy beleszólást egymás döntéseibe, ami – ha hiányzik a belátás a platformok részéről – könnyen a Jakab Elemér jelöléséhez hasonló helyzeteket idézhet elő. A ma7 közéleti magazinműsorának vendégeként Forró Krisztián is úgy nyilatkozott, Szövetségben és nem platformokban kellene gondolkodni.
A pártelnök szerint rövid távon nem valószínű, hogy a platformok megszűnnének, ehhez az alapszabályból kiindulva kölcsönös egyetértésre lenne szükség, megszűnésük viszont biztosan segítené a Szövetség működésének hatékonyságát.
Az utóbbi napokban ugyancsak vitákat váltott ki a Szövetségen belül, hogy az MKP-platform a közösségi oldalán üdvözölte a lengyel parlament döntését, amivel lényegében kitiltotta az LMBTQ-propagandát az ország iskoláiból. A Most–Híd-platform több politikusa, köztük az elődpárt elnöke, Sólymos László és a platformelnök, Rigó Konrád is bírálta a bejegyzést: kirekesztést, jogtiprást és a tolerancia hiányát emlegetve. Az egyesült magyar párton belül újabb törésvonalat jelentő kérdésben végül az MKP-platform elnöke, Berényi József is megszólalt. Berényi a szociális hálón közzétett bejegyzésében az uniós jog felől megközelítve mutatta be, milyen elvi és gyakorlati különbségek vannak a két, egyébként sem összehasonlítható kisebbségi közösség jogállását, illetve uniós megítélését illetően.
A Most–Híd-platform a 2021-es népszámlálás múlt csütörtökön közzétett eredményei kapcsán is különutas kommunikációba kezdett.
Rigó Konrád platformelnök a szociális hálón közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott: az, hogy alig fogyott a magyar az elmúlt tíz évben, a Híd létezésének köszönhető. Rigó arra utalt, ha a magukat második helyen magyarnak vallók számát hozzáadjuk az elsődleges magyar identitást felvállalókhoz, csak csekély mértékű a felvidéki magyarság fogyása a legutóbbi népszámláláshoz képest. Megjegyzést érdemel, a második identitás bejelölésének lehetőségét kormánypártként a Most–Híd kezdeményezte. Ennek kapcsán jegyezte meg Forró Krisztián, elfogadhatatlan, ha a népszámlálás eredményét bárki is magának szeretné kisajátítani. Ne feledjük, egymásra vagyunk utalva, csak közösen, egymást segítve erősödhet a felvidéki magyarság – fogalmazott a pártelnök.
Tokár: Hiányzik a kölcsönös empátia a platformok között
A Szövetség szempontjából az a leglényegesebb, hogy a választóik számára a platformok együttműködését hitelesnek tudják bemutatni – állítja Tokár Géza elemző, aki szerint a platformoknak az egyes témák kapcsán nemcsak a saját értelmezésüket, olvasatukat kellene a nyilvánosság felé bemutatni, ezen felül szükséges a kölcsönös szolidaritás a platformok között, ami eddig látványosan hiányzott. Ha ez nincs, az egyszeri választó, a szimpatizáns nagyon könnyen felteheti magának azt a kérdést, ezek a platformok mégis mit keresnek egy helyen, ha ennyire látványosan nem tudnak egymással megegyezni, vagy legalább valamiféle empátiát mutatni a másik iránt – hangsúlyozza Tokár.
Arra a felvetésre, hogy a választók elköteleződését a platformokat megosztó, de karakteres témák felvállalásával lehetne megerősíteni, Tokár leszögezte, ha lehetnek is rövidtávú előnyök, ez hosszabb távon mindenképpen destruktív hatású a Szövetségre nézve.
Az elemző szerint a választók leginkább azt várják el a magyar politikusoktól, hogy tudjanak felelősségteljesen fellépni, akár a jövőben kormányra kerülve olyan változtatásokat elérni, amivel érdemben javítják a magyarok helyzetét.
Tokár Géza szerint emiatt muszáj folyamatosan a választóknak felmutatni egy közös alapot, amit a párt képviselni tud, máskülönben a választók szemében a Szövetség könnyen értelmét veszítheti. Az elemző szerint ettől még lehetnek szimpatizánsai külön-külön az egyes platformoknak, de ez nem fogja erősíteni a Szövetség hitelességét, vagyis éppen ebből adódik a belső viták legnagyobb kockázata.
Tokár kiemeli, a Szövetség megalakulása óta láttunk jó példákat arra, hogy szakpolitikai kérdésekben a platformok megtalálták a közös hangot. Ilyen témák a régiófejlesztés, vagy a magyarok által lakott térségeket hátrányosan érintő kórházreform elleni egységes fellépés. Tokár a problémát abban látja, hogy amikor a platformok hangsúlyosan más álláspontot képviselnek, nem lehet olyan sarkosan fogalmazni, amivel a másik platform álláspontját hiteltelenítik. Az elemző szerint ez a Szövetség támogatottsága szempontjából végeredményben egy nulla összegű játék, hiszen amennyi szavazót egy-egy markáns állásponttal meg lehet szólítani az egyik oldalon, legalább annyit riaszt el a másik oldalon.
Vagyis Tokár nem a közös témákat hiányolja, hiszen azok megvannak, hanem a platformok közötti kölcsönös empátiát azokban a kérdésekben, amelyekben eltérő az álláspontjuk.
Tokár Géza szerint a népszámlálás kérdése komoly imázsépítő téma, ennek megfelelően értelmezik az eredményeket a platformok. A Most–Híd- platform kommunikációját Tokár azzal magyarázza, hogy az eredményekkel utólagosan szeretnék igazolni szerepvállalásukat a Fico-kormányban. Tokár azonban megjegyzi, a második identitást az elsővel összeadni meglehetősen problematikus. Az elemző szerint utólag bebizonyosodott, hogy az új módszertan megnehezíti az adatok értelmezését, így azoknak lett igaza, akik erre előre felhívták a figyelmet. Ebből adódik, hogy a Most–Híd-platform eltérően értelmezi a népszámlálás eredményeit, akár az MKP, akár az Összefogás, akár a szakemberek.
Matyi Tamás: Túl nagy a platformok szerepe és önállósága
Matyi Tamás, a XXI. Század Intézet elemzője úgy véli, a Szövetséget alkotó pártok közti kapcsolatot továbbra is azok az ideológiai és személyes ellentétek határozzák meg, amelyek az elmúlt 10 évben is jellemezték a felvidéki magyar politikát. Ezek a törésvonalak az utóbbi időben több kérdés esetén megmutatkoztak, a felmerülő problémákat a politikusok ráadásul a legtöbb esetben nem a Szövetségen belül, hanem nyilvános üzengetésekkel akarták megoldani.
Az elemző szerint jól látható, a platformok szerepe és önállósága túl nagy a Szövetségen belül, így gyakorlatilag hiába beszélünk papíron egy pártról, sok esetben tűnik úgy, a három platform továbbra is önállóan alkot véleményt.
Ez pedig a feszültségek generálása mellett, érezhetően a pártfegyelemre is jelentős hatást gyakorol, ami nélkül nagyon nehéz lesz komolyabb eredményt elérnie a Szövetségnek – hangsúlyozza Matyi Tamás.
Az elemző szerint a népszámlálási adatok közel sem mondhatók pozitív eredménynek, hiszen az elmúlt harminc évben több mint 145 ezer fővel csökkent a felvidéki magyarok száma. Ugyan a második nemzetiség megjelölésének lehetősége valamelyest árnyalni tudta az elmúlt tíz év képét, mégis érdemes a helyén kezelni az első és második helyen magyar nemzetiséget megjelölők számát, azok összeadása ugyanis Matyi Tamás szerint nem fest valós képet a felvidéki magyarok jelenlegi számáról. Az elemző szerint abban, hogy az elmúlt 10 évben tovább fogyatkozott a felvidéki magyarok száma, a Szövetséget alkotó összes platformnak komoly felelőssége van, a legnagyobb szerepe azonban talán épp a Most–Hídnak van a folyamatban.
Matyi szerint a magát vegyespártként definiáló formáció a saját támogatottságának növelésére igyekszik használni a Szövetségen belül betöltött szerepét, az ilyen üzenetek megfogalmazásától így minden bizonnyal a népszerűségük növekedését remélik.
Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy a Most–Híd már-már megsemmisítő vereséget szenvedett a 2020-as parlamenti választásokon. Ezek az üzenetek ugyanakkor amellett, hogy további feszültségeket generálnak a platformok és a politikusok között, a Szövetség hitelességét és sikerességét is negatívan befolyásolhatják – húzza alá Matyi Tamás.
Az elemző úgy véli, a Szövetség legnehezebb feladata a választók megszólítása lesz a következő hónapokban. Az ezzel kapcsolatos legnagyobb probléma szerinte továbbra is az, hogy a párt még mindig nem mutat egységet a választók felé, ez pedig jelentősen rombolja a Szövetség hitelességét. Ebben egyrészt komoly szerepe van az egyes platformok túlzott szerepének, de
az olyan politikusok visszatérése, mint például Jakab Elemér, szintén több emberben vethet fel kérdéseket a Szövetség hitelességét illetően.
Az ebből fakadó bizonytalanság nagy szerepet játszik a Szövetség jelenlegi támogatottságában, ennek kezelése és a hitelesség növelése elengedhetetlen a párt támogatottságának növeléséhez, és a 2022-es megyei és önkormányzati választásokhon való sikeres szerepléshez – szögezi le Matyi Tamás.
Megjelent a Magyar7 2022/4. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
