A Szövetség keddi sajtótájékoztatóján a déli régiók megoldásra váró vízgazdálkodási gondjait mutatták be. Pozsonyból nem látszik, milyen elszomorító a különbség az északi és a déli országrész között – az emberek egészsége a tét.
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke elmondta, a múlt évben egy felmérést végeztek, hogyan áll a vízgazdálkozás a déli régiókban.
Elszomorító a kép, a déli járásokban a csatornahálózat kiépítettsége elmarad az országos átlagtól
– fogalmazott Forró. Kiugróan rossz a helyzet a Nagymihályi és a Nagyrőcei járásban, de ott ahol, országosan a legnagyobb az ivóvízkészlet – a Csallóközben, a csatornahálózat kiépítettsége szintén elmarad az országos átlagtól.
Forró: Az emberek egészsége a tét
A kormányzat az uniós csatlakozáskor ígéretet tett arra, hogy a következő évtizedben nagy ütemben fejleszti a közművesítést a hátrányos helyzetű régiókban, ez nem történt meg. A fejlesztéshez továbbra sem áll rendelkezésre elegendő forrás, ha a jelenlegi ütemet tartjuk, az unokáink sem fogják megérni, hogy elérhető legyen a csatornahálózat.
A Szövetség ezért kezdeményezi, hogy a helyi és a megyei önkormányzatokkal, illetve a vízügyi szakemberekkel, vállalatokkal összefogva komplex stratégiát dolgozzon ki a minőségi közüzemi szolgáltatások biztosítására
– emelte ki a Szövetség elnöke. A cél az lenne, hogy a kétezer feletti lakosú községek mindegyike rácsatlakozzon a szennyvíz-hálózatra. Nagy segítség lenne az önkormányzatoknak, ha a projektdokumentáció költségeit átvállalná az állam.
Forró hangsúlyozta, a közüzemi szolgáltatások kihatással vannak a régióban élők életminőségére, a hiányzó csatornahálózat kiépítése emiatt halaszthatatlan feladat.
Nem megengedhető, hogy a szennyvíz a talajvízbe kerülve szennyezze az ivóvizet.
Farkas Iván: Az állam nem hagyhatja magára az önkormányzatok
Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő elmondta, Nyitra megye déli járásaiban, különösen a Komáromi és az Érsekújvári járásban a legsúlyosabb a helyzet. Itt a legalacsonyabb a szennyvíz-hálózatra csatlakozók aránya. Az emberek úgy érezhetik, a sötét középkorban élnek.
Farkas hangsúlyozta, a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban lehetőség lenne a kohéziós források felhasználására, a tervek szerint azonban Nyitra, de Nagyszombat megye rendelkezésre álló forrásai sem biztosítják az érdemi fejlesztést.
Farkas szerint ezért van szükség az állami szervekkel való együttműködésre, hogy érdemi előlépés történhessen – a kormány nem hagyhatja magára az önkormányzatokat.
A 2004-ben csatlakozott országoknak, így Szlovákiának is 2027 után már nemzeti forrásokból kellene megvalósítani a költséges fejlesztéseket, ami még nehezebb helyzetet idéz elő – emlékeztett Farkas Iván.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
