Szolid ütközet

Szolid ütközet

Milyen intézkedések segítik a hátrányos helyzetű munkavállalókat? A kancellár megoldja a pénztelenséget? Hányan maradnak az út szélén? A Balatont is szétlophatják a fideszes haverok? Mit jelentenek az ellenzék által csak összeszerelő üzemekként emlegetett vállalatok az ország nemzetgazdaságának?

Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze”. /Patriae fumus igni alieno luculentior./

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a legutóbbi ülésen elhangzott szónoklataikat.

A kancellár megoldja a pénztelenséget?

TUKACS ISTVÁN, (MSZP): – Az egészségügynek szinte minden szereplője egyetért már abban, hogy az ágazatnak jelentős pluszpénzre van szüksége, minden szereplő egyetért már abban, hogy első lépésként emelni kell a béreket, egyetlen szereplő nem ért ebben egyet: a kormány maga. A pénztelenséget pedig különféle ötletekkel akarja orvosolni. Bűvészmutatványokat kell végrehajtania ahhoz, hogy végrehajtsa a kevés pénzből történő elégtelen gyógyítás feladatát. Mindenki tudja, hogy kellene vagy 600 milliárd. Ehelyett, úgy látom, beleszerettek abba az ötletbe, hogy kineveznek egy több kórházat gondozgató kancellárt, aki a feladatait nem fogja tudni ellátni, mert nem lesz hozzá pénze. Ez a túlzott államosítás kapcsán létrejött mamutszervezetek kudarcának beismerése. Ez egy KLIK-II. Államtitkár Úr! Válaszoljon arra:

– Mi lesz ennek az embernek a dolga abban a helyzetben, amikor mindenki tudja, hogy 50 százalékos azonnali fizetésemelés kellene az egészségügyben?

– Mi lesz ennek az embernek a dolga abban a szituációban, amikor egy mentő órákon át mászkál a fővárosban, mert nem tudja, hogy hova vigye a beteget, a beteg meg meghal?

– Ő lesz az , aki végrehajtja a pénztelen egészségügy kellemetlen feladatait?

– Az lesz a dolga, hogy a kormány rámutathat majd, amikor pénzt kér az egészségügy egyik intézménye, hogy tessék menni a kancellárhoz, hiszen ő a felelős ezért?

– Az lesz a dolga, hogy a kormány rámutathat majd, amikor pénzt kér az egészségügy egyik intézménye, hogy tessék menni a kancellárhoz, hiszen ő a felelős ezért?

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! Nagy bátorság ilyen szavakat mondani egy szocialista képviselőnek, azon Szocialista Párt tagjaként, aki az MSZP-SZDSZ-koalíció tagjaként teljes mértékben magára hagyta a pénztelenségben az egészségügyet; amelyik azt mondta a kórházaknak, azt mondta az orvosoknak, hogy szedjenek vizitdíjat, szedjenek kórházi napidíjat, és abból próbáljanak valamit fenntartani abból az egészségügyi színvonalból, ami járna az embereknek a befizetett járulékaik után.

Azon egészségügyi kormányzatot támogató politikusként mondja ön ezt, aki kórházi széfekre költött ahelyett, hogy kórházi berendezésekre költött volna, és azt a szörnyű kálváriát is végigasszisztálta, sőt végigsegítette, amely még azt a maradék eszközállományt is eltüntette sokszor a kórházakból, amely a fenntartásába került, és nem hagyott maga után mást, csak csődöt, adósságot és kifizetetlen számlákat.

– Képviselő Úr! Az elmúlt öt esztendőben nem volt olyan év, amikor az egészségügyi alap költségvetése ne nőtt volna magasabb mértékben, mint amilyen az infláció. Önök sem tudtak példát mondani arra, hogy arányaiban mikor költött egészségügyi fejlesztésre valaha is annyit egy bármikori magyar kormány, mint ami az elmúlt öt esztendőben 500 milliárd forint értékben zajlott. Így nőtt az egészségügyi alapnak is az értéke 1400 milliárd fölöttiről 1900 milliárd forint fölötti összegre. Nem magára hagytuk az egészségügyet, hanem próbáltuk segíteni. Próbáltuk segíteni azzal, hogy kifizettük az adósságokat 60 milliárd forint értékben a tavalyi év elején. Próbáltuk megállítani, lassítani az orvos- és nővérelvándorlást. Vannak, akik azon dolgoznak, hogy külföldre menjenek az orvosok, a magyar kormány pedig ez ellen kíván tenni azzal, hogy elindította a rezidenstámogatási programot, több mint 5 milliárd forint ráfordítással. Amikor önök átadták a kormányzást, akkor kevesebb mint ötszázan kezdték el az egyetemről kikerülve orvosi tevékenységüket, most csak a rezidenstámogatási programban 924 fiatal szerepel.

– Képviselő Úr!  2012-2013-ban megfordult a trend, és egyre kevesebben kértek külföldi munkavállalási engedélyt. Kétszer annyi fiatal kezdi el itthon az orvosi tevékenységét, mint korábban. A fiatal szakorvosok számára öt évig 151 ezer forint plusztámogatást adunk a bérhez,  pont azért, hogy itthon maradjanak, és a rezidensévek után ne csökkenjen a bérük. 2015-ben a mozgóbér-elemeket igyekeztünk megemelni. Ez 77 ezer egészségügyi dolgozónak 5,3 milliárd forintból sikerült. Az idén folytatjuk, már 12,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A 95 ezer egészségügyi dolgozó béremelésére 2012-2013-ban 75 milliárd forintot fordítottunk, és mind a két elemnél szeretnénk folytatni a béremelések politikáját, hiszen jó ez a körülbelül egynegyedével megemelt bér, de még mindig kevés ahhoz, hogy valódi elismerése legyen annak a munkának, amit itthon végeznek a magyar orvosok. Ezért bízunk benne, hogy a kormánynak a magyar reformok működése kapcsán a nagyobb gazdasági teljesítményből nagyobb kerete lesz, és folytathatja ezeket a béremeléseket.

– Képviselő Úr!  2012-2013-ban megfordult a trend, és egyre kevesebben kértek külföldi munkavállalási engedélyt. Kétszer annyi fiatal kezdi el itthon az orvosi tevékenységét, mint korábban. A fiatal szakorvosok számára öt évig 151 ezer forint plusztámogatást adunk a bérhez,  pont azért, hogy itthon maradjanak, és a rezidensévek után ne csökkenjen a bérük. 2015-ben a mozgóbér-elemeket igyekeztünk megemelni. Ez 77 ezer egészségügyi dolgozónak 5,3 milliárd forintból sikerült. Az idén folytatjuk, már 12,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A 95 ezer egészségügyi dolgozó béremelésére 2012-2013-ban 75 milliárd forintot fordítottunk, és mind a két elemnél szeretnénk folytatni a béremelések politikáját, hiszen jó ez a körülbelül egynegyedével megemelt bér, de még mindig kevés ahhoz, hogy valódi elismerése legyen annak a munkának, amit itthon végeznek a magyar orvosok. Ezért bízunk benne, hogy a kormánynak a magyar reformok működése kapcsán a nagyobb gazdasági teljesítményből nagyobb kerete lesz, és folytathatja ezeket a béremeléseket.

TUKACS ISTVÁN: – Államtitkár úr, nem tudom, hogy lehet-e udvarias szavakkal válaszolni arra, amit ön elmondott, gorombaságokat meg nem szívesen mondanék. Arról, hogy a kancellár mit fog csinálni, ön ezt a bűvös szót nem volt képes kiejteni a száján. Akkor most fogadjam el a válaszát? Két megjegyzésem még azért lenne. Az nemcsak hitelességi, hanem kreativitási probléma is, hogy hat év kormányzás után még mindig az elmúlt nyolc évvel foglalkoznak. Ez az egyik. A másik: önök felmondták a szolidaritás elvét az egészségügyben.

Fel kell hogy világosítsam: pénzért mérik az egészségügyet annak, akinek van, akinek meg nincs, annak meg nem lesz!

Fel kell hogy világosítsam: pénzért mérik az egészségügyet annak, akinek van, akinek meg nincs, annak meg nem lesz!

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 100 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 100 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Hányan maradnak az út szélén?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): – Államtitkár Úr! A jó idővel együtt egy szociális katasztrófahelyzet köszönthet Magyarországra, hiszen a kilakoltatási moratórium lejártával szó szerint több száz család feje fölött lógott a bárd a tekintetben, hogy eltávolíthatják otthonából, és látható, hogy a kormányzat ezt a türelmi, kegyelmi időt nem használta ki a problémakör rendezésére. Az első riasztások már be is futottak hozzánk mind kistelepülésekről, mind a főváros belső kerületeiből egyaránt arra nézve, hogy bizony már ezen a héten vagy a következő időszakban a kilakoltatások megindulnak.

– Azt is látjuk, hogy bár a kormányzat óriásplakátokon is hirdette, hogy elszámoltatta a bankokat a devizahitelesek kapcsán, hogy megint csak 140 ezer felé kúszik a teljesíteni nem képes adósok száma. Ez az arány körülbelül ugyanannyi, mint az önök úgynevezett rendezése előtt, tehát ez az egyetlen számadat is megmutatja, hogy tökéletes káoszba fulladt az, amit önök elterveztek, hiszen ez tulajdonképpen legalizálta az érintett bankok szabad rablását. Egy-egy példát kiemelve, mondjuk, autóhitelesek esetén a szerződések 70 százaléka vérzik olyan sebből vagy sebekből, amelyek eleve érvénytelenné tennék azt. A futamidő sokak esetében a duplájára növekedett, tehát ezen problémakör továbbgyűrűzése nagyon is várható.

– Megérdemel egy vizsgálatot az is, hogy mit ajánlanak önök a hitelkárosultak számára. Szokták ajánlani azt a Nemzeti Eszközkezelőt, amelynek alapfilozófiája nekünk nem nagyon tetszik, hiszen elveszi az adós tulajdonjogát a saját ingatlana tekintetében, és ez átszáll a Nemzeti Eszközkezelőre. De itt egy 35 ezres kvótával tetszenek dolgozni, és ezen 35 ezres kvótából 32 ezer betelt, tehát a maradék 3 ezer hely fölött marakodhatnak azok a károsultak, és 140 ezer felé kúszik azok száma, akik nem tudnak teljesíteni. Tehát látható, hogy ez nem nyújt rendszerszintű megoldást.

– Államtitkár Úr! Az úgynevezett magáncsőd intézménye a Jobbik nyomvonala mentén, az új tárgyalások, a szerződések pénzügyi szeméttől való megtisztítása mentén járható út lett volna. De úgy, hogy alig egy-kétszáz szerződést sikerült ennyi idő alatt megkötni és tető alá hozni, közröhej tárgyát képezi, megint csak nem képes tömegek számára megoldást nyújtani. A kilakoltatási moratórium lejártával 15 ezer ingatlan vár továbbra is árverésre, 12 ezer ügyet akasztott meg korábban a bíróság, de azt látjuk, hogy most már ott tartunk, hogy a bírósági eljárás lesz talán a károsultak menedéke, hiszen a végrehajtás addig legalább szünetel.

– Államtitkár Úr! Egy kétharmados, aztán majdnem kétharmados parlamenti felhatalmazással illene rendszerszintű megoldást letenni az asztalra. Ez sajnos nem sikerült. A Jobbik letette ennek javaslatát az asztalra, a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítását, olyan igazságtételt a károsultak számára, ahol az utolsó tőlük indokolatlanul elvett forint visszacsoportosítása is megtörténik. Éppen ezért adódik a kérdésünk:

– Ameddig erre nem szánja el magát a kormányzat, legalább a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására hajlandó-e?

– Ameddig erre nem szánja el magát a kormányzat, legalább a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására hajlandó-e?

Dr. VÖLNER PÁL. (igazságügyi minisztériumi államtitkár): – 2010 óta számos állami adósmentő intézkedés született. A legfontosabbakat említeném: kedvezményes végtörlesztés, árfolyamgát, Nemzeti Eszközkezelő létrehozatala, állami kamattámogatások, pénzügyi intézmények elszámoltatása tisztességtelen szerződéses konstrukciók miatt, a fogyasztói szerződések körében devizaalapú hitel és pénzügyi lízingtartozások forintra váltása, ezzel az árfolyamkockázat megszüntetése. 3,6 millió szerződésről beszélünk, és csak a bankok elszámoltatása 764 milliárd forinttal csökkentette az adósok terheit. A legfrissebb hírek szerint a Nemzeti Eszközkezelő már több mint 30 ezer családon tudott segíteni, akiknek a lakhatása ily módon megoldott, és megszabadultak a jelzáloghitel-terhektől.

– Ami a magáncsőd intézményét illeti, a kormány mindent elkövet, hogy az érintett csoportokkal megismertesse ezt az intézményt és az előnyeit a végrehajtási és a kényszerértékesítési eljárásokhoz képest bemutassa. A törvényi feltételeknek megfelelően történik a magáncsődeljárás kezdeményezése, a hiteladós család néhány napon belül csődvédelmet kap, ami annyit jelent, hogy az eljárás alól védve van a végrehajtási intézkedések tekintetében, valamint a kényszerértékesítésektől, és rendezett keretek között állami segítséggel tárgyalhatja újra a tartozásrendezését akkor is, ha nemcsak a bank felé adósodott el, hanem többfelé tartozik. A csődvédelmi szolgálat kormányhivataloknál létesített területi szervezeti egységei ügyfélszolgálatokat működtetnek, ahol az adós az eljárás megindításához szakmai segítséget is kap.

– Képviselő Úr! A március 7-én tárgysorozatba vett T/9541. számú törvényjavaslat módosítja a magáncsődtörvényt. A törvény módosításának a célja az, hogy az első ütemben, azaz a 2016. szeptember 30-ig terjedő időszakban érvényes szabályok szerint megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére biztosított határidő ismételten meghosszabbításra kerüljön egészen az első szakasz végéig. A legfrissebb tapasztalatok azt mutatják, hogy a magáncsődeljárás iránti érdeklődés az utóbbi hetekben megnőtt, naponta 4-10 új ügy kerül regisztrálásra. Ez mutatja, hogy egyre többen kívánnak élni az állami adósságmentés ezen lehetőségével. Ismeretes, hogy a magáncsődtörvény az elszámolási törvényekkel megakasztott végrehajtásokkal összefüggésben további lehetőséget adott arra, hogy az adósok megelőzzék a végrehajtási és kényszerértékesítési cselekmények újraindítását.

Hangsúlyozni szükséges: az állam mind a bíróságon kívüli, mind pedig a bíróság előtti magáncsődeljárásban állami támogatást ad a családoknak, amelynek összege akár 25 ezer forint is lehet havonta. A kormány nem zárkózik el attól, hogy a féléves tapasztalatokat összegyűjtve újabb módosítást kezdeményezzen, de addig is arra ösztönzi az érdekelteket, hogy használják ki a jelenlegi jogi lehetőségeket. Az állam a nehézségekkel küzdő lakosság saját döntésére bízza, hogy mérlegeljék ezeket a magáncsőddel járó lehetőségeket, és legyenek tisztában azzal, hogy milyen kötelezettségekkel jár ez együtt.

– Összefoglalva: a kormány nemzetközi összehasonlításban is rendkívül rövid idő alatt állította fel 2015 szeptemberére a magáncsődeljárásban közreműködő állami intézményrendszert, és az eddig elvégzett munka eredményei minden bizonnyal fokozatosan meg fognak mutatkozni remélhetőleg az elkövetkezendő fél évben.

– Összefoglalva: a kormány nemzetközi összehasonlításban is rendkívül rövid idő alatt állította fel 2015 szeptemberére a magáncsődeljárásban közreműködő állami intézményrendszert, és az eddig elvégzett munka eredményei minden bizonnyal fokozatosan meg fognak mutatkozni remélhetőleg az elkövetkezendő fél évben.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Államtitkár Úr! A kilakoltatások megakadályozásáért szállunk síkra. Az is látható volt, hogy ön egyetlen árva szót sem ejtett a kilakoltatásokról. Szégyen-gyalázat, hogy több száz ember katasztrófájáról még csak beszélni sem hajlandóak! Önök ezt egy rendszerhibának, egy rendszertartozéknak tekintik. Igen, a Nemzeti Eszközkezelőnél még 3 ezer embernek azt tudják felajánlani, hogy elveszik tőlük a lakását, a lakástulajdont, azt az állam átveszi, és majd visszabérelhetik azt önöktől. A magáncsőd tekintetében egy-kétszáz emberen tudtak segíteni. Az a szánalmas helyzet alakult ki, hogy Magyarország kormánya több embert engedne kidobni az otthonából, mint a végrehajtói szervezetek vezetői, akik „szerényen” csak 600 kilakoltatásra számítanak idén, de önök ennél többet tesznek lehetővé a törvényjavaslataikkal. Elképesztő, szánalmas, szégyen az a helyzet, ami itt kialakult! Nem fogadom el a válaszát.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Államtitkár Úr! A kilakoltatások megakadályozásáért szállunk síkra. Az is látható volt, hogy ön egyetlen árva szót sem ejtett a kilakoltatásokról. Szégyen-gyalázat, hogy több száz ember katasztrófájáról még csak beszélni sem hajlandóak! Önök ezt egy rendszerhibának, egy rendszertartozéknak tekintik. Igen, a Nemzeti Eszközkezelőnél még 3 ezer embernek azt tudják felajánlani, hogy elveszik tőlük a lakását, a lakástulajdont, azt az állam átveszi, és majd visszabérelhetik azt önöktől. A magáncsőd tekintetében egy-kétszáz emberen tudtak segíteni. Az a szánalmas helyzet alakult ki, hogy Magyarország kormánya több embert engedne kidobni az otthonából, mint a végrehajtói szervezetek vezetői, akik „szerényen” csak 600 kilakoltatásra számítanak idén, de önök ennél többet tesznek lehetővé a törvényjavaslataikkal. Elképesztő, szánalmas, szégyen az a helyzet, ami itt kialakult! Nem fogadom el a válaszát.

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 4 tartózkodás kíséretében elfogadta

Milyen intézkedések segítik a hátrányos helyzetű munkavállalókat?

MÓRING JÓZSEF ATTILA, (KDNP): – A Kereszténydemokrata Néppárt számára mindig is különösen fontos volt a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek segítése, életkörülményeik, munkához jutási lehetőségük javítása. Ma sem feledkezhetünk meg ezekről az embertársainkról, hiszen sokan jelenleg is állami, kormányzati segítség igénybevételével térhetnek vissza a munka világába. A fogyatékkal élők számára ez nem csupán anyagi, hanem morális segítség is, ennek megadása pedig jogos társadalmi elvárás.

– Magyarországon 25 éve nem volt olyan magas a foglalkoztatottak száma, mint ma, továbbá a munkanélküliségi ráta is 11 éves mélyponton van, az aktív korú, fogyatékkal élő emberek mindössze 15 százaléka dolgozik csupán. Ezen az arányon lehetne, kellene javítanunk, és ahogy a híradásokból halljuk, a kormány a nagyvállalatok bevonásával, a lehetőség felkínálásával kívánja ösztönözni a megváltozott munkaképességű, dolgozni akaró és tudó emberek alkalmazását. A kormány célja, hogy a fenntartható gazdasági tevékenységet folytató vállalatokat ösztönözze a társadalmi felzárkózás folyamatának erősítésében is, ezért úgy döntött, rendszeressé teszi a támogatást, és jogszabályban garantálja, hogy minden év végén folyósítja azoknak a cégeknek, amelyek a következő évben is vállalják megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását.

– Államtitkár Úr! Úgy tudjuk, tavaly év végén csaknem egymilliárd forintos egyszeri támogatásban részesültek a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató, akkreditált cégek, amelyet a munkakörülmények javítására, eszközeik fejlesztésére fordíthatnak. Az eddigi lépésekre és a jövőben várható fejlesztésekre tekintettel kérdezem:

– Az idei évben milyen további intézkedések várhatók ezen a területen?

– Milyen esetleges további lépéseket tervez a kormány a megváltozott munkaképességű munkavállalók megsegítése, életkörülményeik javítása érdekében?

– Milyen esetleges további lépéseket tervez a kormány a megváltozott munkaképességű munkavállalók megsegítése, életkörülményeik javítása érdekében?

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! A kormányzat több irányba is elkötelezett, egyrészről arra is törekedni fogunk, törekedtünk is és eredményeink is vannak, hogy akik tényleg nehéz helyzetben vannak, és adott esetben csak egy minimálbéres állást tudnak megszerezni, az ő helyzetük is javuljon, és arra is törekedni fogunk, hogy a megváltozott munkaképességűek számára egyre bővülő lehetőséget biztosítsunk, hiszen Magyarországon, aki dolgozni akar, annak mi munkalehetőséget kívánunk teremteni. A minimálbér emelkedése az elmúlt hat évben az OECD-országok között is szinte példa nélküli. A bruttó minimálbér növekedése az elmúlt öt évben 43 százalék,  nincs más OECD-ország, amely ilyen mértékben tudta volna növelni. 2010-ben 73 500, 2015-ben pedig 105 ezer forint volt a minimálbér összege. Ez évente átlagosan majdnem 10 százalékos emelkedést jelent. Bízunk benne, hogy a magyar gazdaság megteremti annak a lehetőségét, hogy ez a továbbiakban is így nőjön.

– A megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatban a kormánynak kiemelt célja, hogy növelje ezen személyek és a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatási szintjét. Ennek érdekében számos intézkedés történt az elmúlt években, és ez a munka folyamatos a továbbiakban is, és mivel sikeres, szeretnénk továbbvinni és az eredményeket fokozni.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatási rendszere 2012-től átalakításra került, évente tudnak pályázni az akkreditált munkáltatók költségvetési támogatásra, így minden évben mintegy 34 milliárd forint éves költségvetési forrásból 30 500 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása valósulhat meg. A munkáltatók folyamatosan alkalmaznak rehabilitációs kártyával rendelkező, megváltozott munkaképességű személyeket is. 2015-ben éves szinten átlagban közel 30 ezer fő után vették igénybe a rehabilitációs kártya utáni járulékkedvezményt.

– 2014 decemberében először nyílt lehetőség a rehabilitációs foglalkoztatás fejlesztésének ösztönzése érdekében egyszeri támogatás folyósítására, ez is egy nagyon magas összeg, 2 milliárd 670 millió forint volt. A kormány tavaly decemberben, 2015 decemberében is úgy döntött, hogy a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató, akkreditált munkáltatók számára a foglalkoztatási körülmények javítása érdekében összességében egymilliárd forint egyszeri támogatást biztosít, amely aktuálisan most  30 666 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatási színvonalát hivatott növelni.

Szintén elmondhatjuk, hogy TÁMOP-projektből is sikerült javítani, az elhelyezkedésüket szolgálni. Ebből több mint 2600 fő képzésére és 8 ezer fő foglalkoztatására tudtunk 13,7 milliárd forint forrást biztosítani. Egy másik TÁMOP-projektben pedig  9,8 milliárd forint összegű támogatás állt rendelkezésre a megváltozott munkaképességű személyek számára nyújtandó szolgáltatások fejlesztésére, valamint munkaerőpiaci integrációjuk erősítésére.

– Képviselő Úr! A foglalkoztatást segítő rehabilitációs szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű személyek a nyílt munkaerőpiacon is el tudjanak helyezkedni. Ezért azokat 2016-tól az EFOP keretében is folytatni fogjuk, és bízunk benne, hogy a közép-magyarországi régióban is sikerül ezt kipótolni. Az új közbeszerzési törvény lehetővé teszi, hogy a védett munkahelyen megváltozott munkaképességű személyek által előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások beszerzése esetében az uniós értékhatárt el nem érő beszerzéseknél nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Bízunk benne, hogy ez is ezeknek az embereknek a munkájára nagyobb igényt biztosít.

– Képviselő Úr! A foglalkoztatást segítő rehabilitációs szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű személyek a nyílt munkaerőpiacon is el tudjanak helyezkedni. Ezért azokat 2016-tól az EFOP keretében is folytatni fogjuk, és bízunk benne, hogy a közép-magyarországi régióban is sikerül ezt kipótolni. Az új közbeszerzési törvény lehetővé teszi, hogy a védett munkahelyen megváltozott munkaképességű személyek által előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások beszerzése esetében az uniós értékhatárt el nem érő beszerzéseknél nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Bízunk benne, hogy ez is ezeknek az embereknek a munkájára nagyobb igényt biztosít.

MÓRING JÓZSEF ATTILA: – Államtitkár Úr! Jó látni, hogy Magyarország kormánya nemcsak a szavak szintjén vállal felelősséget a társadalom tagjai iránt, hanem a felelősséget valódi cselekedetekkel is bizonyítja. A szolidaritás és az esély megteremtése mindannyiunk közös feladata, hiszen a társadalom egyik olyan alappilléréről beszélünk, aminek hiányában nem is beszélhetnénk működő társadalomról. A közös felelősség terhét mindenkinek viselnie kell, és azt, hogy ez egy tanulható, tanítható képesség. A fiatalok önkéntességétől az állam felelősségvállalásáig mindenkinek lehetősége van segíteni a gyengébbeket, illetve az elesetteket. A munka világába való belépés a lehetőség és az esély megteremtése mellett méltóságot is ad az embernek, ezért különösen fontos az, hogy minél többen élhessenek fizetésből, tarthassák el magukat vagy a családjukat. Válaszát köszönettel elfogadom.

A Balatont is szétlophatják a fideszes haverok?

Dr. SZÉL BERNADETT, (LMP): – Miniszter Úr! Ez az interpelláció alapvetően a Balatonról fog szólni, ami egy nemzeti kincsünk, és nagyon nagy aggodalommal nézem, hogy hogyan herdálják el mindenféle olyan kétes beruházással, amiből senkinek nem lesz semmi haszna, csak annak, aki felépíti. Az egyik projekt a Balaton keleti medencéjét fogja tudni tönkretenni, a másik pedig a nyugati medencéjét, ezért nagyon szeretném, ha a kormány kiemelt figyelemmel követné ezt az egész ügyet, és szeretném, ha azonnal leállítaná.

– A fűzfői öbölbe projektet megálmodók 30 méter mélyen szeretnének lefúrni, bele a Balatonba, az iszapba, víz alatti szállodát, édesvízi búvárközpontot álmodtak, akvaparkot, és persze nem a saját pénzt kockáztatnák, hanem máris várják az állami és az európai milliárdokat ehhez a projekthez. A projekt összköltsége 5 milliárd euróba kerül, ez egyébként a tervezett paksi bővítés fele. Ráadásul, ahogy így elnézem a koncepciót, ennek a balatoni vidámparknak a terve az összes létező jogszabállyal ellentétes: egyrészt Natura 2000 védettség alatt áll ez a terület, másrészt a helyi építési szabályzattal ellentétes, harmadrészt a Balaton-törvénnyel is ellentétes. Úgyhogy azt gondolom, ideje lenne itt kimondani a parlamentben, hogy nem fog tudni ez a projekt megvalósulni, a Fidesz-KDNP nem hagyja a Balatont tönkremenni.

– Balatonfenyvesen pedig a tóba 500 méter, tehát fél kilométer hosszan benyúló mólóról van szó, amely egyrészt a tóparti tájat teljes mértékben tönkrevágja, másrészt a partot is feliszapolja. Ráadásul az is a tudomásomra jutott, hogy a kitermelt iszapot pedig a Beregbe hordják, ami szintén védett terület, egy nagy értékű lápról van ott szó. Ez is ellentétes a Balaton-törvénnyel, ennek ellenére épül, és a móló már áll, sőt már úszóházakat is terveznek oda. Birtokomba kerültek olyan, szakértők által elkészített tanulmányok, amelyek egyértelműen kimondják, hogy ha ez így marad, és elkezdik használni, sőt még úszóházakat is építenek oda, gyakorlatilag a Balaton nyugati része teljes mértékben tönkremehet, tehát egy fél Balatontól elbúcsúzhatunk.

– Miniszter Úr! A Lehet Más a Politika számára teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy itt gazdasági érdekcsoportok gátlástalanul használják nemzeti kincseinket. Egyértelmű választ szeretnék kapni arra a kérdésemre:

– Leállítják-e haladéktalanul a balatonfenyvesi beruházást?

– Garanciát szeretnék arra kapni, hogy a Balaton keleti medencéjét ugye nem fogják tönkretenni mindenféle vízi vidámparkokkal és 30 méter mély szállodákkal?

– Garanciát szeretnék arra kapni, hogy a Balaton keleti medencéjét ugye nem fogják tönkretenni mindenféle vízi vidámparkokkal és 30 méter mély szállodákkal?

Dr. FAZEKAS SÁNDOR, (földművelésügyi miniszter): – Képviselő asszony két kérdést is felvetett, ezek közül az egyik a balatoni vízi vidámpark terve, amelyről azt állítja, hogy az összes jogszabállyal ellentétes. Ön bizonyára nagyon képzett a jog világában, mert egy olyan tervről nyilatkozza, hogy az jogszabályokkal ellentétes, amelyet még nem nyújtottak be a környezetvédelmi hatóságokhoz, a fűzfői öbölben kialakítani tervezett akvapark létesítésére vonatkozó kérelem a kormányhivatalokhoz még nem érkezett be. Tehát ön vagy nagyon jó jós, vagy pedig valami politikai pecsenyét próbál sütögetni olyan tervekkel kapcsolatban, amelyek egyelőre inkább elképzeléseknek nevezhetőek. A beruházással összefüggésben ugyanis semmilyen eljárás sincs folyamatban, hatóságaink információval nem rendelkeznek, legfeljebb, ha a sajtócikkeket tekintjük ennek, de sajtószabadság van, ami természetesen nem gátolja a hatóságok munkáját. Ha majd beérkezik az engedélyes terv, akkor lehet ezt a kérdést megítélni.

– A balatonfenyvesi kikötővel kapcsolatban pedig a következőkre szeretném emlékeztetni:  ennek a vitorláskikötőnek az engedélyezése 2013 novemberében kezdődött, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség hirdetményt tett közzé a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren keresztül, ennek már három éve. Az érintettek, a nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett, az LMP-től sem. A helyben élő emberek és az önkormányzatok sem kifogásolták ezt a beruházást. Tehát úgy látszik, helyben nincsenek ilyen kifogások, mint itt a politika felhőrégióiban. Megszületett a határozat, a döntést közzétették, fellebbezés sem érkezett, tehát így jogerőre emelkedett ez a döntés. Vagyis lehet, hogy önök mint zöldpárt a törvények betartásáért küzdenek úgymond, de a törvényt nem tisztelik akkor, amikor mások azt elfogadják, és nem is élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a törvény biztosít, hanem itt a parlamentben próbálnak támadni és politikai tőkét kovácsolni abból, amit a helyi emberek, a helyi lakosok egyébként elfogadnak. Én elmondom azt, hogy ön miről beszélt az egy színtiszta demagógia, tisztelt képviselő asszony, és ez árt a Balaton ügyének, a környezetvédelem és a természetvédelem ügyének egyaránt! 

– A balatonfenyvesi kikötővel kapcsolatban pedig a következőkre szeretném emlékeztetni:  ennek a vitorláskikötőnek az engedélyezése 2013 novemberében kezdődött, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség hirdetményt tett közzé a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren keresztül, ennek már három éve. Az érintettek, a nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett, az LMP-től sem. A helyben élő emberek és az önkormányzatok sem kifogásolták ezt a beruházást. Tehát úgy látszik, helyben nincsenek ilyen kifogások, mint itt a politika felhőrégióiban. Megszületett a határozat, a döntést közzétették, fellebbezés sem érkezett, tehát így jogerőre emelkedett ez a döntés. Vagyis lehet, hogy önök mint zöldpárt a törvények betartásáért küzdenek úgymond, de a törvényt nem tisztelik akkor, amikor mások azt elfogadják, és nem is élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a törvény biztosít, hanem itt a parlamentben próbálnak támadni és politikai tőkét kovácsolni abból, amit a helyi emberek, a helyi lakosok egyébként elfogadnak. Én elmondom azt, hogy ön miről beszélt az egy színtiszta demagógia, tisztelt képviselő asszony, és ez árt a Balaton ügyének, a környezetvédelem és a természetvédelem ügyének egyaránt! 

Dr. SZÉL BERNADETT: – Miniszter Úr! Számos sebből vérzik, s főleg számos zsebből vérzik az a sok-sok válasz, amit a Fidesz-KDNP-től kapunk.Egyébként, ha problémája van ezzel miniszter úrnak, akkor lépjen közbe, de amíg önkormányzatok vannak és érdemben foglalkoznak ilyen kérdésekkel, addig nekem kötelességem foglalkozni ezzel a kérdéssel. Kérdezzék meg a balatonalmádi és fűzfői embereket, akarnak-e 30 méter mélyre oda lefúrva szállodát meg Isten tudja, még milyen akvaparkot meg víziparkot oda a településükre.

– Fenyvessel kapcsolatban: petíció létezik, tisztelt miniszter úr, ön nagyon félre van tájékoztatva, polgárok sokasága írta alá, hogy köszönik, nem kérnek ebből, mert a Fidesz-KDNP-vel ellentétben nekik még megvan a józan eszük, és pontosan tudják, hogy a Balaton egy nemzeti kincs, és nem fennhéjázó miniszteri válaszokra van szükség, hanem tevékenységre, ha már kormányon vannak. Ne hagyják, legyenek kedvesek, a Balatont tönkremenni! Én nagyon szeretném önöknek fölhívni a figyelmét arra, hogy önök kivéreztették a zöldhatóságot, és annak ez az eredménye. Ez az eredménye! Önök éppen most teszik tönkre a Balatont!

– Fenyvessel kapcsolatban: petíció létezik, tisztelt miniszter úr, ön nagyon félre van tájékoztatva, polgárok sokasága írta alá, hogy köszönik, nem kérnek ebből, mert a Fidesz-KDNP-vel ellentétben nekik még megvan a józan eszük, és pontosan tudják, hogy a Balaton egy nemzeti kincs, és nem fennhéjázó miniszteri válaszokra van szükség, hanem tevékenységre, ha már kormányon vannak. Ne hagyják, legyenek kedvesek, a Balatont tönkremenni! Én nagyon szeretném önöknek fölhívni a figyelmét arra, hogy önök kivéreztették a zöldhatóságot, és annak ez az eredménye. Ez az eredménye! Önök éppen most teszik tönkre a Balatont!

A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont a miniszteri választ 105 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta

Mit jelentenek az ellenzék által csak összeszerelő üzemekként emlegetett vállalatok az ország nemzetgazdaságának?

WITZMANN MIHÁLY, (Fidesz): – A kormány a külügyi tárca számára kiemelt célként határozta meg a magyar külgazdasági érdekek érvényesítését és a beruházások minél hatékonyabb ösztönzését. A közzétett gazdasági elemzések is jól mutatják, hogy a nagy horderejű államközi megállapodások mellett igen erős gazdaságélénkítő hatása van azoknak az egyezményeknek is, amelyek a magyar gazdaság húzóerejének számító autóiparban valósultak meg az elmúlt esztendőkben. Ma már azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy ennek a fajta gondolkodásmódnak és a tudatos előkészítő tervezésnek az eredményei egyre inkább látszanak, hiszen a tavalyi, 2015-ös évben a járműipar teljesítménye mintegy 19,6 milliárd euró volt, amely csaknem 14 százalékkal, vagyis 2,4 milliárd euróval haladta meg az egy esztendővel korábbi értéket. Tavaly 7833 milliárd forint termelési értéket állított elő a magyar autóipar hazánkban, amely 17,6 százalékkal volt több, mint az előző évben, 2014-ben. Mindemellett szintén örvendetes tény az is, hogy csak a járműgyártásban dolgozók száma a 2015-ös évben a 149 ezer főt is meghaladta.

– Azt hiszem, hogy amikor ilyen örömteli eredményekről és sikeres gazdasági teljesítményről számolhatunk be a magyar ipar kapcsán, akkor sajnálatos módon nem mehetünk el amellett, amit az ellenzék rendszeres politikai hangulatkeltés kapcsán csinál vagy reményében tesz, és jól láthatóan folyamatosan próbálja relativizálni az ipari szektorban elért egyértelmű előrelépéseket. Sajnos úgy tűnik, mára már odajutottunk, hogy az ellenzék számára az úgynevezett összeszerelő üzem kifejezés szinte egyfajta szitokszóvá vált. Felháborítónak tartom, hogy egy magát felelősségteljesnek és konstruktívnak gondoló ellenzék számára közel 150 ezer család biztos megélhetése, egzisztenciája ennyire nem számít. Továbbá az ellenzéki hangok sajnos azt sem akarják észrevenni, hogy a jelentős ipari beruházások milyen értékeket és milyen teljesítményt hoznak létre, illetőleg hoztak létre az elmúlt időszakban akár Győrben, akár Kecskeméten vagy éppen a választókerületemet érintő, a Balaton déli partján működő beszállító cégek színvonalas munkája révén egyaránt.

– Államtitkár Úr! Úgy vélem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy 2010 után a magyar kormány helyesen kezelte azokat a válság által felerősített gazdasági kihívásokat, amelyek a 2010 előtti baloldali kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája következtében hazánk fejlődését fokozottan hátráltatták, ugyanis a tények egyértelműen bizonyítják, hogy az elmúlt években bővült a magyar gazdaság, megerősödött a magyar ipar, nőtt az export és a beruházások is egyértelmű növekedést mutatnak. Ezért is kérdezem:

– Mit jelentenek az ellenzék által csak összeszerelő üzemként emlegetett vállalatok az ország nemzetgazdasága számára?

– Mit jelentenek az ellenzék által csak összeszerelő üzemként emlegetett vállalatok az ország nemzetgazdasága számára?

Dr. MIKOLA ISTVÁN, (külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! 2015-ben a magyar gazdaság teljesítménye kiegyensúlyozottan nőtt, a bruttó hazai össztermék 2,9 százalékkal bővült. A termelő szektorok közül az ipari termelés 7,5 százalékkal nőtt, ezen belül a járműgyártás többletkapacitásának köszönhetően a termelés 17,6 százalékkal bővült az előző évihez képest. A járműgyártás mintegy 150 ezer magyar család számára jelent biztos és perspektivikus megélhetést. Ezeknek a családoknak a boldogulása nagyon fontos eredménye a magyar járműipari szektornak. Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy a szektor – a XXI. századi fogyasztó igényeinek minél teljesebb kiszolgálását megcélozva – egy nagyon dinamikus fejlődési, fejlesztési pályán kell hogy mozogjon. Ennek megfelelően Magyarországon sem csak összeszerelő üzemként működnek a járműipari cégek, hanem egyre nagyobb szerepet kap és folyamatosan bővül a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük. A hazánkban megtelepedett nagy autóipari vállalatok arra törekednek, hogy kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységükbe bevonják a magyar felsőoktatási intézményeket, a kutatóközpontokat, a kis- és középvállalkozásokat. E törekvések egybevágnak a kormány célkitűzéseivel, hogy Magyarország ne csak termelési, hanem innovációs központtá is váljon. A magyar gazdaság további tartós növekedéséhez elengedhetetlen nagyszámú, eredményesen működő, a világpiacon is versenyképes termelést nyújtó kis- és középvállalkozás megléte. Vitathatatlan, hogy a nagy autóipari cégek magyarországi jelenlétükkel és az értékláncokba való becsatolással erőteljesen hatnak a magyar autóipari beszállítással foglalkozó kkv-k megerősödésére. A nagy integrátor autóipari cégek nem csupán szigorú követelményrendszerükön keresztül, de aktív tanácsadással, képzéssel is segítik beszállítóik szervezeti, vállalatvezetési, minőségi fejlődését. A cégek élen járnak a duális képzés megvalósításában is, magas színvonalú és piacképes tudáshoz segítve fiatal szakembereket.

– A járműgyártás az ipari termelés növekedésében játszott szerepe mellett nagyban hozzájárult az exportteljesítmény 2015. évi rekorderedményeihez is. Soha nem volt még ilyen nagy a magyar járműipar exportja. A kivitel értéke 2015-ben 19,6 milliárd euró volt, amely csaknem 14 százalékkal, 2,4 milliárd euróval haladta meg az egy évvel korábbit. A szektor jelentőségét mutatja az is, hogy miközben 2014-ben a teljes magyar áruexport 20 százaléka származott az autóiparból, tavaly ez az arány 21,6 százalékra emelkedett. Ha megnézzük a beruházási számokat, akkor azt látjuk, hogy a 2015-ös 67 pozitív projekt közül 17 projekt tartozott a gépjárműiparba, amelyek összesen 760,8 millió eurónyi befektetett tőkét és 4280 munkahelyet jelentenek a magyar gazdaságnak. Bizakodásra adnak okot a jelenleg tárgyalt befektetési projekt-javaslatok: a 169 projektből 40 köthető a járműiparhoz. Ezek megvalósulásával az ismert paraméterek esetén újabb 8 ezer munkahely jöhet létre. Ezek a számok is jelzik a szektor további bővülési tendenciáit, potenciálját. A járműipar súlyát jelzi, hogy a kormány immár 65 stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amelyből 23 az autóiparhoz köthető. A megállapodások alapján a cégekkel folytatott, Magyarország versenyképességének folyamatos fejlesztését célzó párbeszéd fontos és hangsúlyos résztvevői, hozzájárulói a szektor vállalatai.

– A járműgyártás az ipari termelés növekedésében játszott szerepe mellett nagyban hozzájárult az exportteljesítmény 2015. évi rekorderedményeihez is. Soha nem volt még ilyen nagy a magyar járműipar exportja. A kivitel értéke 2015-ben 19,6 milliárd euró volt, amely csaknem 14 százalékkal, 2,4 milliárd euróval haladta meg az egy évvel korábbit. A szektor jelentőségét mutatja az is, hogy miközben 2014-ben a teljes magyar áruexport 20 százaléka származott az autóiparból, tavaly ez az arány 21,6 százalékra emelkedett. Ha megnézzük a beruházási számokat, akkor azt látjuk, hogy a 2015-ös 67 pozitív projekt közül 17 projekt tartozott a gépjárműiparba, amelyek összesen 760,8 millió eurónyi befektetett tőkét és 4280 munkahelyet jelentenek a magyar gazdaságnak. Bizakodásra adnak okot a jelenleg tárgyalt befektetési projekt-javaslatok: a 169 projektből 40 köthető a járműiparhoz. Ezek megvalósulásával az ismert paraméterek esetén újabb 8 ezer munkahely jöhet létre. Ezek a számok is jelzik a szektor további bővülési tendenciáit, potenciálját. A járműipar súlyát jelzi, hogy a kormány immár 65 stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amelyből 23 az autóiparhoz köthető. A megállapodások alapján a cégekkel folytatott, Magyarország versenyképességének folyamatos fejlesztését célzó párbeszéd fontos és hangsúlyos résztvevői, hozzájárulói a szektor vállalatai.

WITZMANN MIHÁLY: – Államtitkár Úr! Köszönöm a kérdésemre adott részletes és pontos válaszát. Sajnos, mindannyian jól emlékszünk még arra, hogy 2010-ben Magyarország gazdasága olyannyira legyengült állapotban volt, hogy az államcsőd veszélye fenyegetett hazánkban. Azóta, a kormányváltás óta eltelt 5-6 esztendőben, egy újfajta gazdasági szemlélettel, a magyar érdekeket előtérbe helyező és képviselő gazdaságpolitikával sikerült tulajdonképpen a gazdasági fejlődést folyamatosan növekvő pályára állítani, és olyannyira sikerült ezt a kormánynak elérnie, hogy az EU egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált a magyar gazdaság. Jelentős előrelépésnek tartom a Külgazdasági és Külügyminisztérium működtetésében is azt a szemléletváltást, ami nemcsak a protokolláris találkozókra helyezi a hangsúlyt, hanem a külgazdasági kapcsolatokat is próbálja megalapozni, és újabb gazdasági lehetőségek feltárását tűzte ki céljául. Azt gondolom, hogy ezek a szemléletváltások jól láthatók a magyar gazdaság makrogazdasági mutatóiban, folyamatosan javuló számaiban.

Az államtitkár úr válaszát elfogadom, és kérem, hogy továbbra is segítsék közreműködésükkel a magyar gazdaság fejlődését. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »