Szobrot kapott IV. Károly

Őszintén akarta a békét és vállalta a kockázatot

Felavatták tegnap a IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt ábrázoló kültéri mellszobrot a fővárosi Városháza parkban. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében – az MTI szerint – felidézte, a kommunista történelemszemlélet hazájukhoz hű, nemzetükért felelősséget vállaló személyeket tüntetett fel negatív színben vagy ellenségként, s helyükre a megszállókat kritikátlanul kiszolgálókat állította példaképül. Az 1945 utáni rendszer szemében szálka volt minden alkotás, ami ideológiájuknak nem felelt meg. Így mindazon szobrok és emlékművek sorsa megpecsételődött, amelyek az elszakított területekre emlékeztettek, a ’19-es kommün áldozatainak állítottak emléket vagy a történelmi Magyarország vezetőihez voltak köthetők. A Habsburg-szobrokat az elsők között távolították el helyükről.

Balog szerint szerencsésebb lett volna ugyan rögtön a király boldoggá avatásakor felállítani a szobrát, ám megkoronázásának századik évfordulóján mindenképpen méltó, hogy ezt az adósságot leróják. Károly király volt az egyetlen uralkodó, aki őszintén akarta a békét, és minden kockázatot vállalva tett is érte, mégpedig rögtön trónra lépését követően, akkor, amikor a Monarchia csapatai még előnyösebb helyzetben voltak. Megértésre azonban sem a szövetségesnél, sem az ellenségnél nem talált, sőt még saját környezetéből is elárulták. Egyenes jellemű katonaember volt, híján minden fondorlatnak – mondta IV. Ká­rolyról a humánminiszter.

Az avatáson részt vett Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Habsburg György, az uralkodó unokája is.

Forrás: Magyar Hírlap

sokkaljobb-kommentár: IV. Károly 1916-ban került hatalomra Ferenc József halála után. 1916-ban behívtak SAS-behívóval egy csomó alföldi fiatalembert katonának, és kiképzetlenül azonnal az olasz hegyek közé vitték őket. Ausztriából az első világháborút követően elkergették a családjával együtt. Svájcból megkísérelte a visszatérést kétszer is a magyar trónra, de Horthy Miklós kormányzóék megakadályozták mind a kétszer. Most akkor IV. Károly, vagy Horthy Miklós? Bár igaz, Horthynak nincs szobra Budapesten… Ausztriának nem kellett Habsburg Ottó hagyatéka, nekünk kell. Néhány tízmilliót az is megér. Természetesen Gerő András vezeti az alapítványt, mint korábban a Habsburg Kutató Intézetet. A Vatikánban egy magyarul nem is tudó bécsi Habsburg a magyar nagykövet. A Rákóczi szabadságharc és 1848/49-es szabadságharcos hőseink meg hadd forogjanak a sírjukba! A szobrot a Városháza parkban lehet megtekinteni.   

Hogy IV. Károly milyen pénzből is kísérelte meg a visszatérést Magyarországra, erről egy régebbi írás a honlapunkról elérhető ITT

Békéscsaba, 2016. november 29.

F. I. – T. Z.

Emlékeztető: „A magyar ember nemzeti öntudata, az a bizonyos szellemi gyökér, ami a múltból táplálkozva kijelöli az ember helyét, gazdagítja mindannyiunk lelkét, s akárcsak egy szellemi mentőöv, gondoskodik arról, hogy el ne merüljünk a népek tengerében, – lelkünk mélyébe beültetett vallás, mely az Istenbe, és önmagunkba vetett hiten alapszik, s csak mint magyarok, teljesíthetjük hivatásunkat, melyre rendeltettünk. Egyedül a magyarságtudat teszi magyarrá a magyart, és nemzetté a magyarul beszélő népet!” (Wass Albert)


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »