Szobjanyin: nem lesz szobor a moszkvai FSZB-székház előtti téren

Szobjanyin: nem lesz szobor a moszkvai FSZB-székház előtti téren

Leállította az online szavazást pénteken Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester pénteken annak eldöntéséről, hogy a bolsevik politikai rendőrséget megalapító Feliksz Dzerzsinkij, avagy Alekszandr Nyevszkij 13. századi fejedelem és hadvezér szobrát állítsák-e fel az orosz főváros szívében található Lubjanszkaja téren.

Sergei Sobyanin at the Kremlin, Moscow, 29 August

Szobjanyin – reuters

A téren található az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) székháza, amely korábban pedig a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) parancsnokságának adott otthont. A Jevgenyij Vucsetyics által megalkotott Dzerzsinszkij-szobrot 1991-ben, a Mihail Gorbacsov szovjet elnök-pártfőtitkár ellen megkísérelt kommunista puccs nyomán távolították el a Lubjanszkaja térről.

A kérdésről, hogy kinek emeljenek szobrot az ekként megüresedett téren, csütörtökön indult el szavazás az Aktyivnij Grazsdanyin (Aktív Állampolgár) honlapon. A polgármesternek a voksolás leállítását kezdeményező blogbejegyzésének megjelenésekor, péntek késő este a középkori fejedelem mintegy 55:45 arányban vezetett a bolsevik rendőrfőnökkel szemben.

Szobjanyin blogbejegyzése szerint az első két szavazási nap után egyértelmű, hogy a közvélemény két, nagyjából egyenlő táborra szakadt, és a kérdés eldöntése egymás ellen fordítja az embereket. A városvezető szerint az ilyen problémák dűlőre juttatásához nagyobb egységre lenne szükség, emellett pedig sokkal aktuálisabb kérdések megoldására összpontosítanának a fővárosiaknak.

A városvezető állásfoglalását megelőzően a Kreml vezető médiaemberének tekintett Vlagyimir Szolovjovnak a Rosszija 1 állami televízión csütörtök éjjel bemutatott showműsorán elhangzott, hogy a szavazás célja voltaképpen a Vlagyimir Putyin orosz elnök mögött álló többség megosztása.
A február 25. és március 5. közötti szavazás kiírásáról múlt pénteken tett bejelentést Moszkva Társadalmi Kamarája tanácsa. A testület emellett voksolással történő véleménynyilvánításra kérte fel a főváros mind a 146 önkormányzatát. A Társadalmi Kamara a szavazások eredményét a moszkvai képviselőtestület kívánta terjeszteni, amely feltételezése a végső szót volt jogosult kimondani a kérdésben.

Hírdetés

A Szolovjov-show több részvevője egyetértett abban, hogy a szavazást kezdeményező Társadalmi Kamarában Alekszej Venegyiktov, a Gazprom Media által birtokolt, de független hangvételű Eho Moszkvi rádióadó és Dmitrij Muratov, az ellenzéki Novaja Gazeta főszerkesztője tovább kívánja fokozni a feszültséget a parlamenti választások évében, amelynek alaphangulatát így is megteremtette az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus élénk nemzetközi érdeklődést keltett, Moszkva szerint állítólagos megmérgezési és elítéltetési ügye.

A Dzerzsinszkij emlékmű visszaállatására tavaly decemberben az Oroszország Katonatisztjei elnevezésű szervezet tett javaslatot, amely egyúttal azzal a kéréssel fordult Igor Krasznov főügyészhez, hogy vizsgáltassa ki, jogszerűen távolították-e el három évtizede a szobrot. A kezdeményezést februárban felkarolta az írók és bloggerek egy önmagát hazafiasként pozicionáló, Zahar Prilepin és Alekszandr Prohanov által vezetett csoportja.

Más szervezetek, köztük az oroszországi zsidó hitközségek Venegyiktovval együtt azt javasolták, hogy helyezzék vissza a térre a 1835-ben felállított Nyikolszkij- (Miklós-) szökőkutat, Giovannio Vitali alkotását, amelyet száz évvel később a metróépítés miatt máshová helyzetek át Moszkvában. 2016-ban hasonló kezdeményezést tett a

Memorial jogvédő és az Arhnadzor emlékművédelmi szervezet, ám akkor az elképzelés megvalósítását a főváros részéről műszaki szempontból kivitelezhetetlennek minősítették. Alekszandr Nyevszkij fejedelem alakjának megörökítésére a moszkvai múzeumok tettek javaslatot.

Szergej Kuznyecov, az orosz főváros főépítésze a vita során azt hangsúlyozta, hogy a Lubjanszkaja teret meg kell tartani közlekedési csomópontnak.

Moszkva Társadalmi Kamarája – többek által megkérdőjelezett módon – kizárta annak lehetőségét, hogy a szoborvitában a szökőkútra vagy a mindkét megmaradt jelölt ellen, esetleg más személyiségekre szavazni lehessen. A testület tanácskozásán egyébként felmerült az is, hogy III. Iván moszkvai fejedelemnek vagy Jurij Andropov szovjet pártfőtitkárnak, a KGB volt vezetőjének kellene szobrot állítani.

A lengyel születésű Feliksz Dzerzsinszkijnek (1877-1926) a VCSK vagy cseka, azaz a bolsevikok által az ellenforradalom és a szabotázs elleni harcra létrehozott Összoroszországi Rendkívüli Bizottság, majd az Állami Politikai Igazgatóság (GPU) vezetőjeként kulcsszerepe volt a vörös terrorban. Állt a közlekedési és hírközlési népbiztosság élén is.

A Rurik-dinasztiából származó Alekszandr Nyevszkij (1220-1263), azaz I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem, aki kijevi és novgorodi fejedelem is volt, sikerrel vette fel a harcot a német lovagrend és a svédek terjeszkedése ellen. A Nyevszkij nevet a Néva folyónál az utóbbiak felett aratott győzelme után kapta. 1547-ben az orosz ortodox egyház szentté avatta.  


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »