Szlovákia királyt választ – Beszélgetés Kollai Istvánnal a Liszt Intézetben

Szlovákia királyt választ – Beszélgetés Kollai Istvánnal a Liszt Intézetben

Kollai István történész-közgazdásszal, a Pozsonyi Magyar Intézet korábbi igazgatójával beszélgetett Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója a Liszt Intézetben az Akadémiai kiadó gondozásában megjelent rendhagyó szemléletű könyvéről, amelynek címe: Szlovákia királyt választ. A könyv a szerző meglátásait foglalja össze, miután végigolvasta az elmúlt száz év szlovák történelemtankönyveit, hogy felmérje, miként vélekednek a szlovákok közös történelmünkről.

Kollai kutatásaihoz az 1920-tól 2010-ig megjelent szlovák vagy csehszlovák történelemkönyveket vette alapul, amelyek szerinte a legfontosabb eszközei az emlékezetpolitikának, illetve a tömegidentitás alakításának. „Amit ezekben leírtak, azt a szlovák (korábban csehszlovák) állam meglehetősen komolyan gondolt vagy gondol a történelemről, és az ezekben szereplő üzenetek milliókhoz jutottak el az évtizedek alatt” – írja könyve bevezetőjében a szerző.

De minek alapján kezd el egyáltalán egy magyarországi történelemhallgató diák a szlovák történelemmel foglalkozni?

 – Engem a határon túli területek mindig is érdekeltek, de ez egy fokozatos folyamat volt nálam – mondta a beszélgetés során Kollai István hozzáfűzve, legfőképpen azok a vonatkozások érdekelték, amelyek a mai szlovák társadalomhoz is köthetők.

 –  A meghatározó talán az volt, hogy bejelentkeztem Kiss Gy. Csaba szemináriumára Magyarország és a Kárpát-medence történelméről, és rá kellett jönnöm, hogy milyen óriási hiányosságaim vannak e téren – mondta a szerző, aki szerint ilyen vonatkozásban sokat kapott a Studia Academia Slovaca nyári egyetemeitől is.

Tudatos történelempolitika?

A szerző könyvében áttekinti a legtöbb vitatott területet. „Módszere mindegyiknél hasonló. Megvizsgálja az adott területtel kapcsolatos álláspontokat, különösen a kétségeseket és ellentmondásosakat. Majd bemutatja a szlovák történelemkönyvekben olvashatót. És ezt megteszi különféle korok történelemkönyveivel, figyelve az azonosságokat és különbözőségeket” – írja Öllös László Kollai könyvéről a Fórum Intézet Szemléjében.

Tulajdonképpen a különböző korokban megjelent szlovák történelemkönyveket önmagukkal hasonlítottam össze abban, hogy vannak-e olyan pontok, ahol komolyabb változás van vagy esetleg közeledtek a magyar és a szlovák álláspontok, és hol vannak megmerevedett vonalak, esetleg távolodás is

– mondta a szerző. A középkor és a korai újkor megítélése szlovák részről például sokszólamú, mondja, látni egyfajta nyitottságot is a szlovákok részéről a kor iránt.

Hírdetés

– Egyfajta újrafelfedezése zajlik most ennek a korszaknak olyan értelemben, hogy az újabb történelemkönyvekben mennyiségileg jóval nagyobb helyet foglalnak el a korábbinál az ezzel a korszakkal foglalkozó oldalak – mondta. Ebben nyilván van egyfajta tudatosság is a történelempolitika részéről. Mint mondta, leginkább a KDH-hoz volt ez köthető, amely úgy látta, Vladimír Mečiar sikere mögött van egy olyan ideológiai ok is, hogy túl gyengének érzi a szlovák társadalom a betagozódását a nagy európai áramlatokba, s ez a gyenge ideológiai lehorgonyozottság ad okot arra, hogy egy Mečiar-típusú politikus a szlovák nép elé állhatott azzal: nem olyan nagy baj, ha nem tartoztok az Európai Unióhoz.

A honfoglaláskori témák megítélésében viszont távolodást lát a szerző a magyar és a szlovák álláspont között, ami szerinte végső soron összefügghet azzal is, hogy van-e annak a korszak kutatásának egy nemzetközi standardja vagy nincs.

 – A huszadik századnak például szerintem egyre jobban van – mondja –, a legújabb kori szlovák gimnáziumi történelemkönyvekben idézetek vannak, etnikai térképek, amelyeket én a korábbiakból mindig hiányoltam.

Kollai könyve a honfoglalás korának szlovák olvasatán kívül betekintést nyújt abba is, miként értelmezik a szlovák történelemkönyv-írók a Magyar Királyság megalapítását, hogyan alakult Mátyás király szerepe a szlovák történelemfelfogásban, de megtudhatjuk azt is, kik voltak a szlovienek, s miben különbözik a magyar és szlovák történelemírás az államalapítás korának megítélésében. Mindeközben kultúrtörténeti érdekességekbe is betekintést nyerhetünk például a Magyar Királyság időszakáról, amelyek nem általánosan ismertek. Mondjuk az, hogy Mátyás király egyik magyar katonája írta az első összefüggő szlovák nyelvemléket.

Kollai István a két nép traumáiról is ír, az első bécsi döntésről, mint a szlovák emlékezet által kiemelten kezelt előnytelen eseményről, amely a szerző szerint szembetűnő hasonlóságokat mutat a magyarok Trianon-traumájával. De foglalkozik a Beneš-dekrétumok megítélésének összehasonlításával, ami mintegy időzített bomba újra és újra megterheli a magyar–szlovák kapcsolatokat.

A könyv egyfajta kísérletnek is tekinthető, a történelemkönyvek szakaszos feldolgozását ugyanis a szerző megpróbálja olyan anekdotikus eredetű történetekkel is színesíteni, amelyek, véleménye szerint, hozzátesznek valamit a szlovák kép megismeréséhez, ám a történészek nagy része ezeket máig nem tudja igazából megemészteni.

Közös ellenség helyett közös örökség

A szerző szerint számtalan példa mutatja a történelem során a magyar és a szlovák népet összekötő pontokat, ezért a közös ellenség helyett a közös örökségre kellene fókuszálnia mindkét nemzetnek.

A történelemből levonható néhány általános konklúzió is. – …például az, hogy a jelen érdekellentétei a múltbeli történésekről alkotott képet is befolyásolják: a szlovákiai magyar kisebbségi kérdés aktuális alakulása folyamatosan jelen lévő stratégiai érdekellentéteket rejt magában Magyarország és Szlovákia között, és ez átfestheti a múltról alkotott képet is – írja a könyv bevezetőjében a szerző. Kollai szerint jó lenne ezért inkább a magyar–szlovák együttélés közös örökségét népszerűbbé tenni.  –…a szomszédsági kapcsolatok javításának egy nehézkesebb útja ez, mint a közös ellenségképek felépítése, de talán tartósabb és nívósabb eredményt hozhat – véli a szerző, akinek a könyvéből nemcsak a szlovákok történelméről, hanem a saját történelmünkről is megtudhatunk újdonságokat.

Megjelent a Magyar7 hetilap 19. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »