Szíriai légicsapás: az ENSZ főtitkára visszafogottságra és a konfliktus kiéleződésének elkerülésére szólított fel

Szíriai légicsapás: az ENSZ főtitkára visszafogottságra és a konfliktus kiéleződésének elkerülésére szólított fel

António Guterres, az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanács (BT) orosz kérésre összehívott rendkívüli ülésén szombaton visszafogottságra és a szíriai konfliktus kiéleződésének elkerülésére szólított fel. A BT elutasította a szíriai célpontok ellen hajnalban végrehajtott nyugati légicsapás elítélésére tett orosz határozati javaslatot.
A világszervezet vezetője az MTI szerint az ENSZ BT valamennyi tagját és a konfliktusban érintett valamennyi országot arra szólította fel, hogy „a jelenlegi rendkívül veszélyes körülmények között tanúsítson visszafogottságot és kerüljön minden olyan lépést, amely fokozhatja a szíriai nép szenvedéseit”.  António Guterres bejelentette, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) vizsgálóbizottság már Szíriában tartózkodik, és kész arra, hogy megvizsgálja az április 7-én, a kelet-gútai térségben lévő Dúmában elkövetett vegyifegyver-támadás helyszínét is.

Oroszország ENSZ-nagykövete az ülésen azt javasolta, hogy a BT fogadjon el olyan határozatot, amely elítéli „az Egyesült Államok és szövetségesei által végrehajtott agressziót Szíria ellen”.

A BT azonban elutasította a határozati javaslatot, amelyet csak Oroszország, Kína és Bolívia támogatott.

Vaszilij Nyebenzja orosz nagykövet azt hangoztatta, hogy a légicsapásokkal megsértették a nemzetközi jogot és az ENSZ alapszabályát is. Az orosz diplomata leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei támadása „egy szuverén állam elleni agresszió” volt.

Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-missziójának vezetője hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat – mint közölte – továbbra is figyelemmel követ mindenkit, aki vegyi fegyvereket vet be, vagy segélykezet nyújt vegyifegyver-támadásokhoz. Haley leszögezte: az amerikai kormányzat Szíria-stratégiája nem változott, de Donald Trump elnök álláspontja szerint ha a szíriai kormány ismét vegyi fegyvereket vetne be, akkor Washington nem marad tétlen.

Eközben Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szombaton Brüsszelben kijelentette:

nem maradhat büntetlenül és semmilyen körülmények között sem fogadható el a vegyi fegyverek használata Szíriában, amely közvetlen veszélyt jelent nem csak a helyiekre, de a kollektív biztonságra is.

A főtitkár a NATO-nagykövetek rendkívüli tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, a katonai szövetség határozottan elítéli a szíriai kormány ismételt vegyifegyver-használatát, és a felelősök elszámoltatását szorgalmazza. A NATO teljes mértékben támogatja a szíriai rezsim vegyifegyver-tartalékainak teljes körű felszámolását célzó közös amerikai, brit és francia fellépést és minden olyan akciót, amely megakadályozza a civilek elleni támadást Szíriában – közölte.

Mint elmondta, a szövetségesek sajnálatukat fejezték ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozata, amely a vegyi támadások elkövetőinek azonosítását és büntethetőségét célzó közös vizsgálati mechanizmusra vonatkozik, 2017 novemberében nem újult meg. A NATO-tagországok nagykövetei a mechanizmus meghosszabbítását támogatták.

A főtitkár arról tájékoztatott, hogy

a katonai szövetség felszólította a szíriai rezsimet és annak támogatóit, Oroszországot és Iránt, hogy tegyék lehetővé a gyors, tartós és akadálytalan humanitárius hozzáférést a konfliktus által érintett területeken.

Emellett arra szólították fel Oroszországot, hogy befolyását felhasználva gyakoroljon nyomást a szír kormányra, hogy konstruktívan vegyen részt az ENSZ égisze alatt zajló genfi folyamatban.

A vegyi fegyverek használata nemzetközi normák és szerződések egyértelmű megsértését jelenti, egyebek mellett az ENSZ BT vegyi fegyverekről szóló egyezményét is sérti, amelyet Szíria 2013-ban ratifikált – emlékeztetett Stoltenberg. A vegyi fegyverek használata nagyfokú fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra – tette hozzá.

A szíriai felkelők uralma alatt állt Dúmában április 7-én több mint 40 halálos áldozatot követelt egy feltehetően ideggázokkal történt támadás, amelyért a nyugati hatalmak Bassár el-Aszad elnök rezsimjét teszik felelőssé, és katonai megtorlást helyeztek kilátásba. A damaszkuszi vezetés és legfőbb szövetségese, Oroszország ezt visszautasítják, koholmánynak nevezve a Nyugat állításait.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »