Színésznő karantén alatt – Jókai Ágival beszélgettünk

Színésznő karantén alatt – Jókai Ágival beszélgettünk

„Illékony szakma ez”, ahogy a dunaújvárosi Bartók Színház művésznője fogalmaz. Legaktívabb életszakaszában érte utol a világjárvány Budapesten. Március közepe óta önkéntes karanténban van, munkája előreláthatólag hosszú hónapokig nem lesz. Mégsem keseredett el, ahogy saját színháza színházi világnapi üzenetét tolmácsolva mondja: „van színház és lesz színház, csak a taps iránya fordult meg. A taps most azoknak és azokért szól, akik az egészségügyben tesznek meg mindent értünk”.

Meglepő módon kezdi a beszélgetést, amikor arról beszél, hogy többet dolgozik, mint szokott, anélkül, hogy kimozdulna a lakásból. „Ez nekem nem akadály” – teszi hozzá gyorsan, majd elmondja, a színészvilág érezte meg először a koronavírus-járvány miatt hozott tiltásokat. A legtöbb, amit ebben az időszakban tehet, hogy otthon marad.

A bevásárlást előre megtervezik, minimálisra szűkítették a találkozások lehetőségeit, ezzel vigyáznak a szomszédjaikra. „Ezt tudjuk most megtenni, ha már így alakult” – összegzi. A karantén ideje alatt leginkább a személyes találkozások hiányoznak neki is. „Hiányoznak a rendszeres Liszt Ferenc téri kávézások Ficza Isti barátommal. Legjobban a család hiánya zavar, mert nem látom előre, mikor találkozhatunk újra” – jegyzi meg.

A „Mit főzzek karantén idején – Jókai Ági receptgyűjtője” csoport létrehozása volt az első lépés, amivel színesítette a bezártságban töltött napjait. Ági grafikus barátja, Berza György készítette el ennek arculatát és

„Nyilvánossá tettem, hogy nyugodtan csatlakozhassanak olyan személyek is, aki az én barátaim ismerősei. Alakul a közösség, ami véleményem szerint nagyon fontos egy ilyen időszakban” – magyarázta.

„A tagok ide küldhetik a recepteket fotókkal, ki mit főzött épp aznap. Tőkés Nikolett kolléganőm ezen a csoporton belül elindított egy „kovászolós” kezdeményezést, a napokban érkeztek meg az utolsó kisült kenyerek fotói” – számolt be nem titkolt örömmel.

A csoportban élő bejelentkezéseket is indítottak:

„Ecser Vera barátnőm is csatlakozott, aki többgyermekes anyuka és az egészséges táplálkozás híve. Kedd reggelenként reggelit készít élőben Linzből, de további színészkollégák is bejelentkeznek a legkülönbözőbb helyekről” – mesél a csoportról. A színészkollégákkal meglepéssel is készülnek a költészet napja alkalmából, erről további részleteket nem tudhattunk meg egyelőre.

„A főzős rész nagyon sok időmet kitölti. Lehetőségként fogtam fel, mert annak ellenére, hogy világéletemben érdekelt, sosem volt időm, és energiám ezzel kellőképpen foglalkozni. Itt sem az a cél, hogy egyéneket prezentáljunk, hanem az, hogy közösséget építsünk sokadmagammal” – nyomatékosította.

Hírdetés

És mivel tölti még ezen túl az idejét?

Párjával, a zeneszerző Dobri Dániellel házi körülmények között készítettek egy videoklippet,melynek szövegét Bereményi Géza írta és Ági énekel a klipben.

Aztán egy igazán nemes küldetéshez is csatlakozott Selmeczi Bea felkérésére. A „Minden napra egy mese” kezdeményezés a Móra Kiadó Népek meséi sorozatát mutatja be ismert művészek segítségével. Ági egy szlovák népmesét olvas fel ebben, „A naposholdas lovacskát”.

Részese lehetett annak az összszínházi premiernek is, melynek megálmodói és kivitelezői, Szemenyei János és Horgas Ádám felkérésére 168 színészközösen énekelte a Kis suttogás című dalt. „Édesanyám elsőseinek szoktam küldeni még videó- és hanganyagokat, melyeket a tanuláshoz használnak fel a gyerekek” – teszi hozzá.

„Minden hétre jut egy újabb és újabb felkérés és egyáltalán nem unatkozom, mert szüntelenül van mit csinálni. Szerintem ez nagyon fontos, hogy mindenki, nyilván a saját szakmáján belül, tudjon valahogy tovább létezni. A színészek esetében azt gondolom, nem önmagunk folyamatos prezentálásáról szól ez elsősorban, hanem arról, hogy nekünk ez a hivatásunk, ezt tudjuk minőségi szinten csinálni, ennek köszönhetően minőségi anyagok kerülhetnek az online térbe” – vallja.

Ilyen például a pozsonyi színművészetire járó magyar egyetemisták Youtube csatornán elérhető kezdeményezése, a „Litera túra” is. „Számos ilyen kezdeményezés van az online térben, amely elsősorban értéket közvetít. Mérhetetlenül sok szabadidőnk lett, amiből nem tudunk szabadulni egy ideig. Ennélfogva úgy látom, nekünk kötelességünk ezt a fajta forrást kihasználni, megnyitni és élni vele” – hangsúlyozza.

„Az emberek pozitívan fogadják, nem látom, hogy gonoszkodnának, és egy-egy ilyen lehetőség minket is életben tart.  A hivatásunkkal való foglalkozás – bármilyen formában –, mindenkinek jó terápia” – fogalmaz egyenesen. „A legaktívabb korszakomban, a legeseménydúsabb időszakból estem ki, ezt máshogy nem tudom feldolgozni, csak úgy, ha teszek minden nap. És csak örülök annak, hogy ezzel nem vagyok egyedül” – húzta alá.

– világít rá a helyzet hozta új terekből adódó lehetőségekre.

Érzéseiről, félelmeiről is nyíltan beszél: „Rettegek, hogy a környezetemet mikor éri el a vírus. Mikor lesz, ne adj Isten, személyes érintettségem. Attól tartok, hogy ez elkerülhetetlen, és ettől félek a legjobban” – fogalmazza meg a mindannyiunkban meglévő szorongást.

Bizakodóan hozzáteszi: „A jelen helyzet még nem annyira felfokozott, ezért próbálok derűlátó maradni, és ahogy tudok, úgy segítek. Mert engem is életben tart és talán másoknak is reményt ad arra, hogy végigcsináljuk együtt”.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »