Szilágyi: õsszel PSD-RMDSZ kormány fog alakulni

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök és Biró Zsolt MPP-elnök értekeztek az erdélyi magyar politika lehetőségeiről augusztus 12-én, a 12. EMI-tábor harmadik napján. A beszélgetésen a két pártelnök egyetértett a magyar-magyar párbeszéd időszerűségében és fontosságában, és szorgalmazták a hárompárti egyeztetést.

A “Beke-Szőcs-ügy” kapcsán Szilágyi Zsolt kifejtette: rendkívül aggályos, hogy ilyen hosszú ideig bizonyítatlan alapon tartották fogva a két fiatalt, és nagyon kevés részletet hoztak nyilvánosságra. “Csak azért, mert magyar, senki nem ártatlan. De senkit ne hurcoljanak meg csak azért, mert magyar” – foglalta össze álláspontját Szilágyi, majd hozzátette: a pártoknak és a civil szervezeteknek össze kell fogniuk, ha azt látják, hogy ártatlanokat hurcolnak meg.

Ugyancsak nyugtalanítónak találta Szilágyi Zsolt a bírói testület múlt heti bejelentését, miszerint azt akarják elérni, hogy őket ne ellenőrizhesse a román titkosszolgálat. Úgy vélte, ez is azt bizonyítja, hogy a romániai igazságszolgáltatás nem független.

Biró Zsolt szerint most van az az idő, amikor “elkezdődhetne az értelmes együttműködés korszaka”, amelyet bizonyos célok mentén tart elképzelhetőnek, úgy, mint az autonómia vagy éppen a bebörtönzött fiatalok ügye. E tekintetben Szilágyihoz hasonlóan vélekedett, és hozzátette: “a bizonyítékok és a korrekt bírósági eljárás egyelőre számunkra láthatatlan”, és mindenek előtt átláthatóságra van szükség.

A “Dan Mașca-jelenség” kapcsán mindketten úgy vélték, fennáll a veszélye, hogy a Híd-Mosthoz hasonló vegyes párt jelenjen meg Erdélyben is, és ez komoly fenyegetést jelenthet a magyarságra nézve.

Szilágyi Zsolt tényként kezelte, hogy ősszel egy PSD-RMDSZ kormány fog alakulni: “ezt eldöntötték” – fogalmazott a politikus. Kovács Péter EU-táboros megnyilvánulását úgy értelmezte Szilágyi, hogy az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok “már csak statisztáknak kellenek”; tudva, hogy a hatalom mögöttük áll, magabiztosan mondják meg fél évvel előre, hogy ki juthat be a parlamentbe, és ki nem – vélekedett az EMNP elnöke. Ugyanakkor Szilágyi szerint az “RMDSZ-MPP blokk” megbontotta a Székelyföld területi autonómiája körüli történelmi egységet.

Biró Zsolt hangsúlyozta: a politikában eszközökre van szükség. “Az MPP ellenzéki pártként határozza meg magát, és ellenzéki szerepet tölt be az erdélyi magyar pártpolitikában” – szögezte le a pártelnök.

Ugyancsak pénteken zajlott beszélgetés Izsák Balázzsal, aki a székely autonómia lehetőségeivel kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Az SZNT elnöke kifejtette, az általuk kidolgozott statútum az európai példákat ötvözi a székely hagyományokkal. Az RMDSZ tervezetéről úgy nyilatkozott: egyszerűen a dél-tiroli statútum másolata, amely Székelyföld esetében nem releváns, nincs a székelység helyzetéhez igazítva és aktualizálva.

Izsák Balázs figyelmeztetett: a román kormány által tervezett közigazgatási átszervezés továbbra is küszöbön álló veszély, még ha egyes vezető politikusok “altatnak” is. A régiósítás tervezetét a román jobb- és baloldal egyaránt támogatja, és az alkotmányba való beemelés előtt áll.
Arra a kérdésre, hogy összeegyeztethető-e az autonómiatervezet Románia alkotmányával, igennel felelt Izsák, az Európa Tanács azon határozatára hivatkozva, amely kimondja: az egységes állam és az autonómia fogalma nem ellentétes egymással. Annak, hogy Románia nemzetállamként határozza meg magát, nincs jogi következménye, jelentősége Izsák szerint, ugyanis ilyen alapon nem lehet különbséget tenni az állampolgárok között a nemzetközi diszkriminációellenes egyezmények értelmében.

Izsák Balázs kitért az SZNT-nek az Európai Bizottság által elutasított európai polgári kezdeményezését ért magyarországi kritikákra. Úgy vélte, ezeknek a motivációja kizárólag politikai, ugyanis a magyarországi ellenzéktől származnak, amiért Magyarország az SZNT oldalán beavatkozott a perbe. A kezdeményezésnek van jogi alapja, mégpedig az Európai Szerződés 174. pontja, amely az EU kohéziós politikájára vonatkozik, ez pedig az EU és a tagállamok közös hatásköre – magyarázta Izsák.

A 2016-os Székely Szabadság Napján való részvételért kirótt büntetésekről is szó esett. Az, hogy olyan személyek kaptak büntetést állítólagos videofelvételes azonosítás alapján, akik nem is vettek részt a rendezvényen, Izsák Balázs szerint “kimeríti a csalás bűncselekményét”, ennek megfelelően az SZNT feljelentést is tett. Izsák ugyanakkor tájékoztatott: benyújtották az előzetes bejelentést, amely alapján a jövő évi Székely Szabadság napját meg fogják szervezni, így 2017. március 10-én a székely vértanúk emlékművénél tartandó megemlékezés után a tömeg a megszokott útvonalon fog a prefektúra épülete elé vonulni. (közlemény)


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »