Szijjártó: Nem fogadjuk el a fenyegetettséget

Szijjártó: Nem fogadjuk el a fenyegetettséget

Ülést tart az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága, a magyar kormányt és civil szervezeteket hallgatnak meg. A téma, hogy sérül-e Magyarországon a jogállamiság. Percről percre.

• Ma délelőtt hallgatja meg az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága a magyar kormányt és civil szervezeteket arról, hogy sérül-e Magyarországon a jogállamiság.

Felszólalók magyar részről:

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója

A meghallgatás percről percre

8.35

A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Sargentini részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban fog ismertetni a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak róla. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

8.55

A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

9.00

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit szinte kizártnak tartanak.

9.12

Judith Sargentini ismertette az ülés elején az eljárás menetét. A jelentéstevő kijelentette: az EP szerint Magyarországon sérültek a demokratikus jogok, a szólásszabadsághoz való jog, a menekültek emberi jogai és a civilek tevékenységét is korlátozták. Emellett a kisebbségek jogai is sérültek, és az igazságügyi rendszer szabadságának sérülése és korrupciógyanú is felmerült. Kijelentette, az EU Magyarországon teszteli a mechanizmust arra az esetre, ha sérülnek az európai alapelvek egy-egy tagállamban. Hozzátette, a 7-es cikkely értelmében az EU az alapvető jogokat megvédheti, ha a szuveneritásról van szó.

Az információbegyűjtési gyakorlat része a mai meghallgatás, és a hozzászólásokat beépítik a jelentésbe, ennek tervezetét márciusban nyújtja be Judith Sargentini.

9.17

„Köszönöm a meghívást, köszönöm a lehetőséget” – kezdte felszólalását az EP-ben Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter. Azt mondta, örül a vita lehetőségének, mert a kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet a demokrácia alapjának tartják. „Mi soha nem ugrottunk el a viták elől” – jelentette ki a politikus. Szerinte antidemokratikus az, ha elvitatják egy nemzettől a saját álláspontjának képviseletéhez való jogot. Hozzátette: Magyarországról is tisztelettel figyelemmel követik a bizottság munkáját. Hangsúlyozta: biztosra veszi, hogy sok minden nem fog tetszeni a jelenlévőknek, amit mondani fog, de a magyar embereknek sem tetszik sok minden, amit Brüsszelben mondanak.

9.19

Emlékeztetett, 2010-ben Magyarország a szakadék szélén állt, az IMF lélegeztetőgépén. Akkor hazánk kormánya egy új gazdaságpolitikával megújította a gazdaságot, a magyar emberek összefogtak és bebizonyították, hogy a legnehezebb helyzetből is van kiút. Rámutatott: ma 750 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, mint 2010-ben. „Mi magyarok olyanok vagyunk, akik szeretik az őszinte beszédet” – így Szijjártó. Azt javasolta, hogy őszintén beszéljenek egymással, mert van egy súlyos vita a két fél, így Brüsszel és Magyarország között.

9.23

Magyarország elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező kvótát. Veszélyként tekintünk a bevándorlásra, joggal – mondta Szijjártó, majd elsorolta, hogy az utóbbi években hány terrortámadás történt Európában. Mi nem vagyunk hajlandóak elfogadni a fenyegetettséget, az illegális bevándorlást meg kell állítani, a határokat meg kell védeni. Eddig 800 milliót költöttünk határvédelemre – tette hozzá.

Soros György pár hónapja mondta, hogy a jövőben legalább 1 millió menekültet kell befogadni az EU-nak, és kötelező kvóta is kell. Ne akarjanak megvezetni senkit, hogy ezen beszéd és az EU-s döntés között nincs összefüggés. A magyarok ragaszkodnak ahhoz, hogy maguk dönthessék el, kivel akarnak együtt élni, a bevándorlási döntések pedig tagállami hatáskörbe esnek az EU-s jog szerint.

Értetlenül állunk az előtt, hogy bírálják a kormányt a nemzeti konzultáció miatt: „helyes, ha a kormányok következetesen képviselik az emberek álláspontját” – mondta. A kormány megkérdezte az embereket a bevándorlásról is, nem tudja, hogy az EP-ben hányan jönnek olyan országból, ahol szabadon el lehet mondani a véleményt a bevándorlásról. Ezt követően a miniszter ismertette a kvótanépszavazás eredményét, és azt mondta, a kormány továbbra is harcolni fog a magyar emberekért és a biztonságukért.

Éppen ezért az ehhez szükséges vitákat meg fogjuk vívni – mondta Szijjártó, és megköszönte a lehetőséget a vitára.

9.28

Pardavi Márta is megköszönte, hogy felszólalhat az Európai Parlamentben. Elmondta, hogy nagy megtiszteltetést, hogy egy emberi jogi szervezet ott lehet Brüsszelben. Padrvai beszédében kijelentette, az emberi jogokra akar koncentrálni beszédében. Az emberi jogok ugyan is a pillére és motorja az európai integrációnak. Szerinte a kormány szisztematikusan gyengítette a jogállamiságot, nincsen szabad média, civil társadalom. Aláhúzta, amikor a magyar kormány érveléseit hallja, ahogy boszorkányügyként kezeli a civil szervezetek működését. Ezzel megkérdőjelezi a demokráciát. „A kritikus és plurális vélemény nyilvánítás kritikusan csökken, különösen az utóbbi időben” – mondta Pardavi a Helsinki Bizottságtól.

9.33

Részletezte az anti-NGO törvényt, hogy a civil szervezeteknek milyen elszámolási kötelezettségei vannak, milyen nyomást jelent ez a civil társadalom számára. Emlékeztetett, az elfogadása után a Velencei Bizottság olyan állás foglalást adott ki, hogy a legitimitás ellenére nem lehet stigmatizálni a civil szervezeteket, ezért eljárást is indítottak Magyarország ellen. Úgy véli, hogy az újonnan elfogadott jogszabály jól modellezi azt, ami Oroszországban zajlik, hasonlít az ottani ügynöktörvényhez.

9.36

Magyarország kormánya egy nagyon aggasztó példát állít az emberi jogok tekintetében, Pardavi.

9.39

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője arról beszélt, más a véleménye a párbeszédről, ami a magyarokkal folyik, mint amilyet Szijjártó elmondott. A sajtószabadság kapcsán elmondta, van még szabad sajtó Magyaroszágon, de nincs sajtószabadság. Hiszen nem minden médiumnak van ugyanolyan esélye, hogy meghallgattassék: a Fidesz ezzel szemben erősíti a kormányzati média dominanciáját a baloldali sajtóval szemben. A médiaegyensúly jegyében korlátozzák a forrásokhoz való hozzáférést, és csökkentik a nem kormányzati sajtó játékterét.

9.41

A magyar médiapolitika minden kritikát támadásnak tekint, és támadással válaszol – jelentette ki a szakértő. 2008 óta csökkent a hirdetési piac, 2010 óta pedig a külföldi befektetők inkább eladják érdekeltségeiket Magyarországon: így szerezhette meg médiabirodalmát Mészáros Lőrinc, Andy Vajna vagy Matolcsy Ádám.

Magyarországon „puha cenzúra van”, amellyel a Fidesz teljes kontrollt akar szerezni a médiarendszer fölött. Például a két kereskedelmi tévé egyike a Vajna tulajdonában van, és övé az egyetlen országos rádió, valamint több országos lap. A TV2 a legnagyobb kedvezményezettje az állami hirdetéseknek, míg a nézettebb RTL alig kap állami hirdetést. Emellett elmondta, Heinrich Pecina figyelmeztetés nélkül bezárta a Népszabadságot, majd pedig eladta a Mediaworks kiadót az Opimusnak, amelyben Mészáros Lőrinc szerzett befolyást. Ismertette, a Magyar Idők bevételeinek 19 százaléka állami hirdetésekből ered, holott nincsenek auditélt eladási adatai.

9.45

Polyák kijelentette: tiltott állami támogatás az állami hirdetések elosztásának magyar gyakorlata, és ez ellen az EU is felléphet. Emellett az NMHH-ban is a Fidesz kinevezettjei ülnek, és ez szerinte a testület döntésein is meglátszik. A szakértő elmondta, a közmédia régen nem a közszolgálatiságról szól, hanem átláthatatlanul működik és felmerül a politikai befolyásolás gyanúja is. A médiahelyzet átformálása mutatja, hogy tud egy autoriter hatalom működni az EU-n belül – zárta.

9.57

Szánthó Miklós is felszólalt a meghallgatáson. Azt mondta, hogy az ő feladata új megvilágításba helyezni ezt a mai vitát. 2010-re kell visszamenni véleménye szerint, hogy jól átlátható legyen a hazai helyzet. Hangsúlyozta, a választók tudták, hogy felhatalmazást adtak Orbán Viktornak és a kormánynak arra, hogy alkotmányozó hatalmával éljen. Több döntés született, ami kivívta a kritikus hangokat, lásd médiatörvény, itthon és külföldön is. Emlékeztetett, ugyan akkor a kötelezettségszegési eljárásokat nézve a középmezőnyben vagyunk: nyilvánvalóan vannak ellentétek, de ezek nem olyan kirívóak, mint más országokkal szemben, mint Németország és Spanyolország. Az Alapjogokért Központ igazgatója úgy véli, hogy szuverenitási vitáról van szó.

9.59

Elfelejtkezett róla az unió, hogy a hatásköri kérdéseket tisztázni kell. Ennek az oka, hogy a gazdasági konjunktúra során számos szakpolitika integrálódott, jelent meg az uniós másodlagos jog szintjén. Kifejtette, a jólét elnyomta a felszín alatti ügyeket, amik a nehezebb időben előjöttek. „Innen datálódnak a viták, a tagállami szinten lényeges társadalompolitikai kérdéseket meghozhat-e egy országgyűlés, vagy ezen téren korlátozva van a döntési lehetőség, mert ez uniós hatáskör” – vélekedett.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »