Szijjártó: Magyarország mindig nagy figyelmet fordít a közép-európai országok együttműködésére

Szijjártó: Magyarország mindig nagy figyelmet fordít a közép-európai országok együttműködésére

Magyarország mindig nagy figyelmet fordít és nagy jelentőséget tulajdonít a közép-európai országok együttműködésének, és ennek megfelelően a szomszédokkal való jó kapcsolatnak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Marija Pejcinovic Buric horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján csütörtökön Zágrábban.

A két politikus a zágrábi magyar nagykövetség új épületének ünnepélyes átadásán vett részt.
Szijjártó Péter kiemelte: “Horvátországot szövetségesnek, barátnak és jó szomszédnak tartjuk. A magyar emberek szeretik Horvátországot, csak a tavalyi esztendőben 655 ezer magyar választotta nyaralása helyszínéül a horvát tengerpartot, és 400 millió euróval járultak hozzá a horvát turisztikai bevételekhez”.
A körülöttünk lévő világ gyorsan változik – mondta a tárcavezető, majd hozzátette: “nem látott sebességű változásoknak vagyunk a tanúi és megélői, teljesen új viszonyok jöttek létre a világpolitikában és a világgazdaságban”. Úgy vélte: ez az összevisszaság felértékeli a stabilitást, a kiszámíthatóságot és az észszerűséget, és ezek Közép-Európa legfontosabb jellemzői.

– mutatott rá.

Úgy vélte, ennek előfeltétele volt, hogy a térség országai megértették, hogy sokkal jobb együttműködni, mint széthúzni. “És ettől erősebbek is lettünk” – jelezte.

Kifejtette, ezt támasztja alá, hogy a két ország között tavaly a kereskedelmi forgalom meghaladta a 2,2 milliárd eurót. A legnagyobb magyar vállalatok jelen vannak a horvát piacon, 4 milliárd eurónyi magyar befektetés regisztráltak Horvátországban, ami az összes külföldi magyar befektetés egyhetede. A Mol komoly beruházások előtt áll, a OTP pedig a negyedik legnagyobb bank Horvátországban – részletezte, és fontos összekötő kapocsnak nevezete az két ország nemzetiségeit.

Közölte, erőforrásként tekintenek a nemzeti közösségekre és nagyra becsülik, hogy a horvát kormány jóvoltából elindult az eszéki Horvát Oktatási és Művelődési Központ (HMOMK) kollégiumépítés, és büszkék arra, hogy az utóbbi kilenc évben több mint megduplázták a horvát közösség támogatását. Hozzátette: egymilliárd forintot fordítottak a Drávaszögben a magyar kis- és középvállalkozások támogatására.

Az Európai Unióval kapcsolatban kiemelte, hogy történelmi kihívások és kérdések előtt áll, a kultúra, az identitás, a biztonság és a versenyképesség súlyos kihívásai előtt. Magyarországról nézve jó látni azt, hogy délnyugati szomszédságunkban büszke nemzet él, amely meg akarja őrizni saját identitását, és nem szakad el sem a kulturális, sem keresztény hagyományától, örökségtől – magyarázta.

Hírdetés

Magyarország az erős tagállamokra és nemzetekre épülő erős EU-ban hisz, amely megvédi saját életformáját, amely elsőbbséget biztosít a keresztény kultúrának és tiszteli az őt alkotó nemzeteket

– fogalmazott.

A külügyminiszter megköszönte, hogy amikor Magyarország a legvadabb támadásoknak volt kitéve, a horvát kormánypárti EP-képviselők mind kiálltak Magyarország mellett Brüsszelben.
A magyar diplomácia vezetője csütörtök reggel találkozott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel és Kolinda Grabar-Kitarovic államfővel is.

A horvát miniszterelnökkel való tárgyalások után Szijjártó Péter újságíró kérdésre válaszolva a Mol-INA-ügyről elmondta: bármikor, amikor a horvát kormány képviselőivel találkoznak, az INA napirendre kerül, de mindig biztosítják arról a horvát barátaikat, hogy az üzleti kérdések nem szerepelnek a magyar kormány napirendjén.

“Mindazonáltal fel kellett ismernünk, hogy a Mol és az INA, vagy a Mol és a horvát állam közötti kérdések megterhelik a kapcsolatunkat” – mondta, majd hozzátette: szeretnének megszabadulni ettől tehertől, de a két vállalatnak, illetve a horvát államnak a feladata az, hogy megegyezzenek. A magyar kormány csak szurkolhat annak, hogy megegyezésre jutnak – tette hozzá.
Kiemelte: Magyarország számára a kapcsolat javulása kulcsfontosságú lenne, mert az energiabiztonság Közép-Európában kritikus kérdés.

Látjuk, hogy az ukrán-orosz tranzitvezeték kiépítése nem halad, látjuk, hogy az Exxon és az OMV még nem döntött arról, hogy befektet-e a román földgázmezőbe, szóval amikor a gázellátás diverzifikációjáról van szó ebben a régióban, akkor látjuk, hogy a horvát kérdés megoldása fontos. Az energetikai megállapodás nem független a Mol-INA kérdéstől – húzta alá.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »