Szigorodtak a követelmények

Szigorodtak a követelmények

A hazai 4,4 milliós lakóingatlan-állomány kétharmada elavult, miközben az épületek felelősek a szén-dioxid-kibocsátás 38 százalékáért, illetve fogyasztják a primer energia 44 százalékát – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója az intézet által szervezett konferencián.

Az idén január 1-jétől az új építésű ingatlanoknál és a jelentős felújításoknál szigorodtak az épületenergetikai előírások, és életbe lépett a költségoptimalizált követelményszint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a födémnek, a nyílászáróknak és a falaknak a korábbinál körülbelül 40 százalékkal kell energiatakarékosabbnak lenniük. A szabályozás további szigorítása 2021. január 1-jétől lesz érvényes, amikortól a közel nulla energiaigényű épületek számára előírt követelményeket kell teljesíteni.

A hazai ingatlanfejlesztők az energiahatékonyságot még sokszor keverik a fenntarthatósággal és a környezettudatossággal – ismertette egy kutatás tapasztalatait Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke. A 2017-ben végzett felmérésből kiderült, hogy a hazai ingatlanvásárlóknál – bár a korábbiakhoz képest jobban megjelennek náluk a fenntarthatósági szempontok – még mindig az elhelyezkedés, az ár és a méret a leglényegesebb szempont. Az egyesület szerint szükség lenne az ingatlanbefektetők és a vásárlók képzésére, hogy megfelelő ismereteket szerezzenek az épületekkel kapcsolatos fenntarthatósági szempontokról.

Ez máshol működik: a konferenciát megnyitó René van Hell magyarországi holland nagykövet elmondta, hogy náluk oktatásokat szerveznek a lakóház-tulajdonosoknak, illetve a lakóközösségek vezetőinek. Szerinte Magyarországon sokkal jobban ki lehetne használni a napenergia adta lehetőségeket, ami rendkívül sokat jelent egy olyan „szürke” országban is, mint Hollandia.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »