Lengyelországba utazott az Európai Parlament kémszoftverekkel foglalkozó bizottsága, hogy kivizsgálja a Pegasus-szoftverrel történt esetleges visszaéléseket
– írja a hvg.hu.
A vádak szerint a lengyel hatóságok (is) ellenzéki képviselőket és személyiségeket, illetve újságírókat figyelhettek meg a Pegasus kémszoftverrel. Jeroen Lenaers a bizottság elnöke, és Sophia in’t Veld parlamenti jelentéstevő aggasztónak tartja az ügyet és Lenaers “autokratikus módszerekről”, míg Sophia in’t Veld a “demokrácia haláláról” beszélt.
A lap idézi Jeroen Lenaers aki szerint az semmiképpen nem lehetett megnyugtató a bizottság tagjai számára, hogy habár öt különböző lengyel kormányoldali illetékest és hatóságot is megkerestek, a kormánypártok képviseletében senkivel nem tudtak tárgyalni.
Mi több, a bizottság lengyel tagja, a kormányzó Jog és Igazságosság pártot az Európai Parlamentben képviselő Dominik Tarczyński a nap közepén egyszerűen felszívódott. Ettől függetlenül a bizottság tagjai levonták konklúzióikat, amik nem voltak kedvezők.
Lenaers leginkább azt sérelmezte, hogy a lengyel kormány olyan intézményrendszert hozott létre, amely egyáltalán nem foglalkozik a felmerülő gyanús megfigyelési ügyekkel, feltételezhetően nem véletlenül.
Úgy látjuk, hogy a jogi és intézményi fékek és ellensúlyok rendszerét lebontották annak érdekében, hogy lehetővé tegyék azon személyek célba vételét akiket a kormány ellenzőinek tartanak
– fogalmazott Jeroen Lenaers.
A bizottság elnöke közölte, ez súlyos jogállamisági és demokratikus problémákat vet fel, mivel a megfigyelés során gyűjtött adatokat a megfigyelt személyek megfélemlítésére, lejáratására vagy egyenesen zsarolására is fel lehet használni. A résztvevők azt is kritizálták, hogy több kormány, köztük a magyar is, a nemzetbiztonság ügye mögé bújva próbál elzárkózni az EU-s vizsgálat elől.
In’t Veld szerint a nemzetbiztonságot kapuként kezelik a törvények nélküli működés felé. A politikus úgy vélte, annak az esélye, hogy Lengyelországban a kormányzat javításokat eszközöl közel nulla, vagy inkább nulla.
Mind az Európai Bizottságnak, mind pedig az Europolnak aktívabban kéne fellépnie a megfigyelési ügyek kivizsgálásának érdekében. Az Európai Bizottság nem folytathatja tovább az eddig használt “nem az én dolgom” szemléletét
– tette hozzá Sophia in’t Veld.
Miután az Európai Parlament kikérte a Pegasus-t forgalmazó NSO-tól, hogy mely EU-s tagállamokkal kötöttek szerződést, kiderült, hogy a szolgáltatást igénybe vevő 14 tagállam közül kettővel felmondták a szerződésüket, vélhetően a jogtalan felhasználás miatt. Mivel az NSO – épp úgy mint az európai polgárok – a hírekből tájékozódik a visszaélésekkel kapcsolatban, három olyan ország volt, ahol kirobbant Pegasussal kapcsolatos botrány, így felkerülhettek a tiltólistára. A három lehetséges jelölt Spanyolország, Lengyelország és Magyarország.
Azonban, mivel a spanyol botrány még rendkívül új keletű volt a szerződések felmondásakor, kizárásos alapon az NSO Magyarországgal és Lengyelországgal bontott szerződést, bár ezt a cég nem erősítette meg.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben a magyar kormány vélhetőleg nem tudja majd használni a Pegasus-szoftvert semmilyen típusú megfigyelésre.
Sophia in’t Veld jelentését a Pegasus-bizottság vizsgálatáról várhatóan november elején fogja ismertetni az Európai Parlamentben, addig viszont a képviselők akár még Magyarországra is ellátogathatnak.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »