Szépül Fülek városa

Fülek városának egyik, az ideérkező látogatók előtt kicsit talán rejtettebb értéke a Koháry tér, amely a Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére felszentelt, római katolikus templom főbejárata előtt terül el, s több oldalról történelmi épületek határolják.

 

A Koháry tér a felújítás előtt. Felvétel: Puntigán József.

 

A téren jelenleg folyó munkálatok célja, hogy új kövezetet, s ezzel együtt az eddiginél szebb, hangulatosabb környezetet kapjon. Erre a lehetőséget az adta meg, hogy különböző, a város által alig befolyásolható adminisztratív okok miatt az idén már nem valósulhat meg egy másik városrész, a Malom utca járdájának elkészítése, melyre a Városi Önkormányzat 39 ezer EUR-ot különített el. Az önkormányzat ezért úgy határozott, hogy az erre szánt összegből, kb. 35 ezer EUR-ot a Koháry tér felújítására fordít.

 

Háttérben a katolikus templom. Felvétel: Puntigán József.

 

A tér felújítása turisztikai szempontból is szerencsés ötlet. A Füleki Vár, a Városi Múzeum mellett a tér és szomszédságában álló templom és kolostor a város kiemelkedő látványossága, melyet nagyon sok látogató keres fel. Mindkét épület bejárata a térről nyílik. A téren végzett munkálatok meghagyják annak parkosított részeit, a füves terület.

A Koháry tér. Felvétel: Puntigán József.

 

 

A téren látható a Szent Anna-szobor, mely Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának állít emléket és az 1907-es felállítása óta a város egyik leglátogatottabb kultikus helye. A szobor mellett eredetileg egy kis harangláb állt, amelyen eredetileg egy lélekharang is volt. Ez ma a szomszédos kolostorban van elhelyezve.

Szent Anna szobra korabeli képeslapon. Ján Spodniak ill.  a Füleki Vármúzeum digitális gyűjteménye.

 

Szent Anna szobra ma. Felvétel: Puntigán József.

 

Mögötte a templommal szemben áll az egykori római katolikus iskola, állami népiskola majd egészen a közelmúltig a Városi Zeneiskola épülete, amelyben a jogfosztottság évei után, 1949-ben indult meg újra a magyar tannyelvű oktatás. Az épület ebben az időszakban a gimnázium osztályainak adott otthont, melynek emlékét a külső falán elhelyezett kétnyelvű márványtáblán is megörökítették.

Emléktábla. Felvétel: Puntigán József.

 

Az épület a 19. század első felében épült és 1851-ben kibővített épület mindvégig az oktatás szolgálatában állott. Az azt követő években és évtizedekben többször átépítettek és bővítettek. Az iskola előtti parkot 1948-ban alakították ki.

Felvétel: Puntigán József.

 

A templommal részben egybeépült Ferences Kolostor a város egyik legrégebbi, és legjelentősebb egyházi és társadalmi intézménye, amelynek működése teljes fennállása idején alapjaiban befolyásolta a város életét is. A ferencesek füleki letelepedését Mátyás király engedélyezte 1470-ben. Akkori, egyik feladatuk a protestantizmus terjedésének megállítása volt. A Füleki Vár 1682. szeptemberi pusztulásakor a város központja és a kolostor is romhalmazzá vált.

A Freneces templom (balra lent) korabeli képeslapon a lélekharanggal. Ján Spodniak ill. a Füleki Vármúzeum digitális gyűjteménye.

 

Újjáépítése II. Koháry István érdeme, aki a fogságából kiszabadulva az 1690-es években határozta el, hogy nagyobb templomot építtet. A kétemeletes kolostor 1725-ben készült el, a templom észak-keleti részéhez csatlakozik, bejárata felett Kohárytól idézeteket véstek fel, amely ma is olvasható. A templom mennyezete 1726-ban beszakadt, ezért Koháry saját építészeivel új alapokon építette újra a templomot. Ennek a kolostor barokk bejárati kapuja is áldozatul esett, amelynek jobb szárnyát beépítették a templom falába.

 

Mocsáry Antal Nógrád vármegyét bemutató munkájában olvashatjuk: „A vár szomszédságában „a’ Sz. Ferentz’ szerzetebeli atyáknak is két emeletű klatsromot épített 4 szegletre, fundamentomából magasan kiemelt toronnyal; méltó itten megjegyzésre az, hogy az épület’ homlokára kifaragtatott felírást maga saját kézírásából faragtatta ki, elmellőzvén abban tulajdon nevét” GlorIosae DeIparae VirgInIs InqVeCoeLos assVMptae honorI! Existentibud ex ruderibus antehac praesidii Filekiensis justo pietatis studio restaurator”.

 

A templom és előtere a felújítás előtt. Felvétel: Puntigán József.

 

A katolikus templom barokk stílusban épült, benne számos mellékoltárral, a főoltár festményén a templom megnevezését is adó Szűz Mária mennybemenetele látható. A kolostorban már 1748-tól már jelentős könyvtár volt, amelynek egy tisztes része máig megmaradt. A könyvtárban a 20. század elején 2156 kötetet, 73 kéziratot és s több okirat és térképet őriztek.

Felvétel: Puntigán József.

 

A 2. világháború után a kolostor helyiségeiben városi majd Járási Honismereti Múzeumot alakítottak ki. Ezt 1988-ban a helyiségek nem megfelelő műszaki állapota miatt számolták fel, a helyiségeit visszakapta a ferencesek rendje. A kolostorban 1989-ben újjáéledt a ferences szellemiség, ahová a rend rendszeresen küld szerzeteseket, akik a hitéleti feladataik ellátása mellett a város társadalmi életébe is aktívan bekapcsolódnak.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Kevésbé ismert tény, hogy néhány éven keresztül a kolostorban berendezett múzeumban őrizték a ma Borsiban látható Rákóczi szobrot. A mellszoborra a Zólyomi Vár 1965-ös restaurálása során Balassa Géza, a Közép-Szlovákiai Műemlék Hivatal dolgozója bukkant rá, és a füleki Szakó Lászlót. a Losonci Iskolaügyi osztály akkori tanfelügyelőjének közreműködésével a kolostor udvarán helyezték el, az akkori Múzeum bejárata mellett. Innen került azután Borsiba, ahol a várkastély nyugati oldalán lévő parkban 1969. május 30-án leplezték le.

Felvétel: Puntigán József.

 

Nyitókép: Puntigán József


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »