Szentmise Esterházy János boldoggá avatásáért

Két éve működik Alsóbodokon az Esterházy János Zarándokközpont, mely a felvidéki magyarok zarándokhelyévé vált. A kápolna 2017. szeptember 16-án történt megszentelése és Esterházy János hamvainak elhelyezése a kápolna alatt lévő sziklabarlangban történelmi esemény volt. Azóta minden év szeptemberében Szent Kereszt felmagasztalása ünnepe táján hazai és külföldi zarándokok ezrei jönnek ide leróni a kegyeletüket, imádkozni a mártírhalált halt felvidéki politikus, Esterházy János rehabilitációjáért és boldoggá avatásáért.

A zarándokközpont folyamatos fejlesztés alatt áll. Az idei évtől egy csodaszép harangláb jelzi a szakrális hely méltóságát. S hogy Esterházy János nincs magára hagyva az év folyamán sem, a zarándokközpont állandó központja lett az itt élő magyarságnak.

November 6-án a párkányi Fóthy Zoltán esperes tartott szentmisét, melyre elkísérték őt a párkányi és nánai hívők is.

A sziklabarlangban elhelyezték a tisztelet koszorúját, elénekelték a Himnuszt, majd a szentolvasó elmondása után Fóthy Zoltán esperes paptestvérével, Karaffa János pozsonyeperjesi plébánossal celebrálta a szentmisét.

Fóthy esperes prédikációjának vezérgondolata a felebaráti szeretet volt.

„Esterházy János hite ehhez alapot adott. Istenben látta a közösség javát, a közjót. Amikor az övéiért küzdött, a szeretet mindent felülmúló ereje járta át. Azt akarta, hogy a mindenkiért való munka átfogó ereje és a felebaráti szeretet melegsége hassa át az emberek szívét. A szeretetből értünk meghalt és feltámadt Krisztus ugyanis erőt ad az embernek, hogy teljesíteni tudja hivatását.

Hírdetés

A Gaudium et spes zsinati konstitúció – amely az egyház és a világ kapcsolatát kívánja felvázolni a kihívások konkrét formáira vonatkozóan – azt mondja, hogy a hit új fényt vet mindenre, s feltárja az egész ember hivatására vonatkozó isteni tervet, így tehát az elmét az igazi emberi megoldásokra irányítja. Megalapozza és egyben megőrzi szabadságát. Szabad az, aki a jót cselekszi, az értékes mellett dönt, és meg is valósítja. Ez a szabadság Isten fiainak szabadsága, amit Krisztus erejével ér el az ember. Krisztusban akarja látni a világot és önmagát, és meglátni Krisztust a világban, az emberben… Az embert emberhez kötő kapocs a szeretet, amely Isten szívéből fakad. Mi a szeretet mindent összefonó erejében akarunk élni.

A lelki élet is a dinamikus szeretetkapcsolattól függ. Az Úr Jézus ad ehhez erőt. Nem nehéz szeretnünk azt, aki minket is szeret. Az ellenség szeretete azonban természetfölötti kegyelem. Esterházy János a hitben kimondta az igent a teljes szeretetre. Életrajzát olvasva egyértelmű lehet számunkra, hogy a mindennapos tudatos jelenlét és küzdelem jegyében zajlott élete, szem előtt tartva a szeretet mindent legyőző erejét. 1938-as karácsonyi gondolatai Szeretet mindenki iránt címmel is a tökéletes szeretetre hívnak, magyart és szlovákot egyaránt. Ő maga mondta, hogy a magyar és szlovák nép lelke feltétlenül összhangba hozható, és azt összhangba is kell hozni, mert sok a közös lelki adottságunk. Egymásban Krisztust kell látnunk, aki a szeretet egységére hívja a világot.

Ezzel persze nem ellenkezik az igazságosságra való igény, amelyet az egyes nemzetek, nemzetiségek fogalmaznak meg, saját jogaikért küzdve. Esterházy János példás életében látható, hogy a szeretet zászlaja alatt is lehet egy nemzeti közösség (kisebbség) autonómiatörekvéseiért harcolni, miközben a másik oldal nem szenved kárt és sérelmet. A szeretet krisztusi princípiuma tiszta, dinamikus, lényegre irányuló és teljességre, egységre törekvő. Akkor is, ha ennek megvalósítása sok akadályba ütközik vagy nem értik az emberek. Szent Pál írja: A szeretet nem tesz rosszat felebarátjának. A törvény teljessége a szeretet. (Róm 13,10)

A szeretet kihívás a lét teljességének megélésére. Kihívás és kötelesség, mely Isten szándékát tükrözi, fáradozva a világ dolgaiban. Amikor az Úr imájában, a Miatyánkban azt imádkozzuk, hogy jöjjön el a te országod, nem csupán Isten országának végső, Krisztus visszatérésével történő eljövetelére gondolunk, hanem Isten országának megjelenésére konkrét, mindennapi életünkben. Épp ezért az Isten és mennyország utáni vágy – amelyet nap mint nap fel kell szítanunk szívünkben – az egyházat nem térítheti el küldetésétől e világban, sőt még inkább kötelezi.

Pünkösd óta ugyanis az ország eljövetele az Úr Lelkének a műve, aki Krisztus művét folytatja a világban és mindent megszentel. Az ember ugyanakkor földi élete folyamán mozgásban, fejlődésben van. Mindig nyitottnak kell lennie a változásra, a jobbulásra és a növekedésre. Az előrehaladás (ordo promotionis) rendje kíséri. Nem állhat meg, ha már valamit megszerzett – itt persze a lelki értékekre gondolunk. Szüntelenül nyitottnak kell lennie az Úrra. Mindez a nyitottság pedig öröm és béke forrása szívében, mert Isten országa Pál szerint (…) igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben (Róm 14,17). A hívő megnyílik Isten felé, és engedi, hogy belépjen személyes világába. Így egyesül Krisztussal, miközben szeretetben szolgálja embertársát. Esterházy János életében is megláthatjuk az Isten iránti szeretet és a felebarát szolgálatának példaértékű összefonódását, oly módon, ahogy erre Krisztus Urunk hív bennünket. Nyissuk meg szívünket mi is, hogy az evangélium erejében tudjunk járni.”

***

A szentmise után a sziklasírban az esperes úr Paulisz Boldizsár lelki üdvéért mondott imát a hívőkkel.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »