Szent X. Piusz pápa földi maradványait visszaviszik szülőföldjére

Szent X. Piusz pápa földi maradványait visszaviszik szülőföldjére

Október 6. és 15. között kerül sor az Észak-Olaszország minden plébániáján várva várt eseményre: Szent X. Piusz holttestét tartalmazó urnát – amelyet jelenleg a Szent Péter-bazilika egy kápolnájában őriznek – körbeviszik a trevisói egyházmegyében, megállva a szent pápa szülőhelyén, Riesében (Riese Pio X) is. Ebből az alkalomból tíz napon át tartó rendezvényeket és ünnepségeket szerveznek.

Szent X. Piusz pápa, azaz Giuseppe Melchiorre Sarto 1835-ben született az észak-olaszországi Veneto tartományban, Treviso városa közelében, Riesében. 23 éves korában szentelték pappá. 1884-ben Mantova püspöke lett, majd XIII. Leó pápa 1893-ban Velence pátriárkájává, és ezzel egyidejűleg bíborossá nevezte ki. XIII. Leó pápa 1903-ban bekövetkezett halála után a bíborosi konklávé augusztus 4-én Giuseppe Sartót választotta meg pápának. Giuseppe Sarto bíboros, mielőtt elindult volta a konklávéra Rómába, ahol azután a pápai trónra lépett, a következő szavakat mondta: „Élve vagy halva, de vissza fogok térni”. Élete utolsó éveit beárnyékolta a háború; 1914. augusztus 2-án felhívást intézett a világ katolikusaihoz, amelyben mély fájdalmának adott hangot. Ugyanezen év augusztus 20-án visszaadta lelkét a Teremtőjének. Az életszentség hírében elhunyt pápa testét nem balzsamozták be, és amikor boldoggá avatása előtt felnyitották koporsóját, azt teljes épségben találták meg. XII. Piusz pápa 1951. június 3-án a boldogok, majd 1954. május 29-én a szentek sorába iktatta. Szent X. Piusz pápa földi maradványai először 1959-ben kerültek vissza szülőföldjére, és most ismét teljesül az 1903-as konklávé előtt tett ígérete.

Földi maradványainak szülőföldjét bejáró zarándokútjára, a „Peregrinatio corporis”-ra éppen péteri szolgálata megkezdésének 120. évfordulója alkalmából kerül sor. Ferenc pápa tavaly októberben fogadta el Michele Tomasi trevisói püspök kérését, hogy a pápa holttestét tartalmazó urnát néhány napos zarándoklatra a trevisói egyházmegyében körbevigyék, megállva a szent pápa szülőhelyén is, a Riese Pio X településen. [1952-ben Riese nevét a szent tiszteletére Riese Pio X-re módosították – a szerk.Egy napig Treviso székesegyházában róhatják le a hívek tiszteletüket a szent pápa földi maradványai előtt, majd a maradványokat több mint egy hétig Cendrole település fogadja be, ahol az a Mária-templom áll, amelyben a fiatal Giuseppe – veneto-i tájszólásban Bepi Sarto – a hitét elmélyítette.

Peregrinatio corporis nemcsak vallási, hanem egyben társadalmi és kulturális esemény is. Az Egyház közelmúltbeli történetében csak egyetlen alkalommal került sor egy pápa hasonló „hazatérésére”. 2018 májusában Bergamo térségébe szállították vissza Szent XXIII. János földi maradványait, és ez a zarándokút soha nem látott tömegmegmozdulást váltott ki. Közel félmillió zarándok regisztrált akkor a látogatásra. Arról nincsenek adatok, hogy hányan keresték fel a térséget bejelentkezés nélkül, pusztán turisztikai célból. Megjegyzésre méltó, hogy Szent XXIII. János pápa, 1959-ben Roncalli bíborosként, erőteljesen támogatta Szent X. Piusz testének Velencébe történő szállítását.

„Évek óta dolgozunk a Peregrinatio megszervezésén – nyilatkozott Matteo Guidolin, a pápa szülőhelyének, Riese Pio X településnek a polgármestere és egyben a Giuseppe Sarto Alapítvány elnöke. – Egy várva várt, történelmi eseményről van szó, amelyet az egyházmegyével való együttműködés tett lehetővé.” Cendrole településen, ahol a templom fogadja majd a szent pápa koporsóját, mindössze néhány tucat család él. „Cendrole a tíznapos Peregrinatio idején zarándokok százezreit fogja befogadni és ennek támogatására két kilométerre innen logisztikai fogadóközpontot szerveztünk. Csodálatos kihívás lesz, amellyel szembe kell néznünk” – mondta Matteo Guidolin polgármester. (Minden vonatkozó információ elérhető lesz a papapiox.it internetes portálon, ahol az egyes látogatásokra is be lehet majd jelentkezni.)

Hírdetés

Máris özönlenek a jelentkezések, hiszen évente a pápa „házikóját” turisták ezrei keresik fel. A térség szomszédos városaiban – mint például Castelfranco Veneto, Possagno, Bassano del Grappa, Cittadella – is megkezdődtek a szállodai helyfoglalások, hiszen ezek is tökéletes helyek néhány napos üdülésre Riese látogatása után. Az ételek és borok szerelmesei számára is vonzóak a mindössze néhány kilométerre fekvő Asolo város környékének dombjai és a gyöngyöző Prosecco bor.

A hozzátartozó településekkel együtt mintegy tizenegyezer lakost számláló Riese – amellett, hogy támogatta a pápa szülői házának helyreállítását és átalakítását –, rendbe tette azt a Curiotto nevű ösvényt is, amelyet Giuseppe Sarto ifjú korában gyakran felkeresett, hogy ott imádkozzon. Továbbá kialakították a Cendrole és Spineda települések közötti kerékpárutat, amely véglegesen összeköti majd Riese központját a környék egy másik turista ösvényével (Sentiero degli Ezzelini). A zarándokok többek között megnézhetik majd a díjnyertes művészi betlehemet a plébániai óvodában és a Francesco Sartor (1865-1920) szobrászművészről szóló kiállítást.

Riese lakói számára ez a zarándoklat minden bizonnyal történelmi esemény lesz. Egyben az egész egy Veneto térségét érintő népünnepély, amelyre minden plébániát bevontak az észak-olaszországi püspökök. Már megkezdődött a zarándokbuszok és transzferek szervezése, a papok napok óta erről beszélnek közösségeikben. Szent X. Piusz ugyanis a padovai szemináriumban tanult, káplán volt Tombolo városban, főpap Salzanóban, a trevisói székesegyház kanonokja és a szeminárium lelkivezetője volt, majd Mantova püspökeként és Velence pátriárkájaként szolgált. Michele Tomasi trevisói püspök az eseménynaptár bemutatásakor hangsúlyozta: „Elkötelezettségének, amellyel az egyetemes egyházat vezette, éppen abban rejlett erős és jó gyökereinek egyike, hogy a venetói térség szegény plébánosa volt”.

X. Piusz jó kapcsolatban volt a Magyar Katolikus Egyházzal. 1905-ben ő szentelte gróf Zichy Gyula pécsi, Balás Lajos rozsnyói és Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspököket. A három kassai vértanút – Körösi Márk esztergomi kanonokot, Pongrácz Istvánt és Grodecz Menyhért jezsuitákat – az ő óhajára vették föl a boldogok sorába 1905-ben. Az 1912. június 8-án kiadott Christifideles graeci kezdetű bullájával kanonizálta az új görögkatolikus Hajdúdorogi Egyházmegyét. Még csak „legendaként” van nyilván tartva, de a következő történet részét alkotja Giuseppe Sarto velencei pátriárka magyar vonatkozású kapcsolatainak. 1903-ban, a konklávéra utazása előtti napokban Gály Lajossal, az úgynevezett „rulettkirállyal” sakkozott. Sarto bíboros retúrjegyet váltott Rómába, és úgy búcsúzott sakkpartnerétől, hogy a félbeszakadt partit visszatérése után folytatják, amint leadta szavazatát az esélyes Rampolla bíboros államtitkárra. Erre azonban nem került sor: a sakkparti függőben maradt, hiszen a velencei bíboros pátriárka, X. Piusz pápa lett XIII. Leó pápa utódja a péteri székben.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »