Szent Márton ma is közösséget teremt – a pannóniai szent ünnepe Pozsonyban

Szent Márton ma is közösséget teremt – a pannóniai szent ünnepe Pozsonyban

A pozsonyi Szent Márton-székesegyházban június 6-án megkezdődött a magyar kulturális hét. Ünnepi szentmisét mutatott be Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke, Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Hal’ko József pozsonyi segédpüspök.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmisét követően a szombathelyi Capella Cantorum énekegyüttes „Kegyes dolog dicsérni Mártont” című koncertje hangzott el.

A püspökök bevonulása után az orgona diadalmas dübörgését a gregorián ének csendes áhítata váltja fel, és ez megadja a mise alaphangját. A csendes odafigyelését, az egymásra hangolódásét, amelyet az is erősít, hogy a miseszöveg latin, minden más megszólalást pedig szlovákról magyarra és magyarról szlovákra fordítanak. Ez példásan jelképezi azt a szerepet, amelyet az egyház a népek békéje, kiengesztelődése érdekében vállalni akar.

Az olvasmány Péter első levele, amelyben az apostol arra inti az elöljárókat, hogy váljanak példaképekké híveik számára, az evangélium pedig az utolsó ítélet legsúlyosabb és mégis legreménykeltőbb kijelentéseivel rendít meg: „Jöjjetek, Atyám áldottai, és vegyétek birtokotokba a kezdettől fogva nektek készített országot. (…) Amit legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.”

Veres András püspök homíliáját az alábbiakban közreadjuk.


Pünkösdnek egyik legszembetűnőbb csodája volt, hogy a Jeruzsálembe érkezett különböző nyelvű emberek a Szentlélek ajándékaképpen a saját nyelvűkön hallották az apostolok tanítását. Így a krisztusi evangélium egyetértést, közösséget teremtett a Jeruzsálemben ünneplő, különböző országokból érkezett zarándokok között.

Az egyház Krisztus nagy ajándéka az emberiség számára. Az evangélium hirdetése által az egyház mindenütt közösséget tud teremteni a legkülönbözőbb kultúrájú népek között is. Olyannyira, hogy elképzelhetetlen a viszálykodás és a háborúskodás azok között, akik ismerik és élik az evangéliumot. A hit gyengeségére, vagy egyenesen annak hiányára vall az, ha a keresztények között mégis békétlenség, egyenetlenkedés mutatkozik. Ma, itt, mi is a krisztusi hit alapján szeretetben jöttünk össze, hogy együtt imádkozzunk. Ebben Szent Márton a példaképünk, akit az egykori Pannónia területén mindenütt, vagyis a mi egyházmegyéinkben is nagy tiszteletben részesítünk. Ő nemcsak a testvéri szolidaritás példája számunkra, hanem az evangelizáció és a béketeremtés nagy apostola is. Ezért is érezzük szükségét, hogy születésének 1700. évfordulóján, a napjainkban érezhető békétlenségek közepette, mi, az Ő lelki örökösei, különböző népek fiai, de a Katolikus Egyház gyermekei, együtt imádkozzunk a népek közötti megbékélésért és kiengesztelődésért.


Ha a szellemi, az erkölcsi és a vallási viszonyokat vizsgáljuk, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy korunk inkább hasonlít Szent Márton korához, mintsem különbözik attól. Korunkat is jellemzi a vallási sokféleség, a pogány erkölcsi szabadosság, a vallási és a szellemi zűrzavar. Akkor sem volt könnyű eligazodni a világban, miként ma sem. Sőt, ami a hasonlóságot csak növeli, úgy tűnik, miként akkor, ma is általánossá vált a keresztényüldözés, a keresztény értékrendet kiiktatják a törvényekből, sőt sokfelé még a keresztény szimbólumokat sem tolerálják. Olyannyira nagy ellenszenv mutatkozik a keresztényekkel szemben, hogy egyesek éppen a keresztényeket teszik felelőssé korunk bajai miatt. Szinte trendi lett a keresztények elleni gyűlöletbeszéd. A világ egyes részein pedig véres üldözések vannak a keresztények ellen, sőt vannak, akiket megölnek, vagy földönfutóvá teszik őket.

Úgy tűnik, a történelem ismétli magát. Amikor a nyugati gótok királya, Alarich elfoglalta és koldusszegényre rabolta Rómát, a pogány rómaiak még nagyobb haragra gerjedtek a keresztények ellen, mert őket tették felelőssé a város pusztulásáért. Szent Ágoston volt egyedül, aki bátran mert szólni a keresztények nevében, aki rávilágított, hogy valójában korának pogány erkölcsi viszonyai bomlasztják a társadalmat, döntik romba a családokat és az egyéni életeket. Mint tudjuk, hamarosan össze is dőlt a Nyugat-Római Birodalom.


Ma is recseg-ropog körülöttünk a világ, az erkölcsi züllés széles körben mételyezi az egyéni és a közösségi életet. Sokan egyenesen kérkednek a bűneikkel: Azzal dicsekszenek, ami a gyalázatuk (Fil 3,19). Európa szerte a keresztény értékrendtől való totális elfordulást tapasztaljuk. Sőt érthetetlen módon, egészen durva eszközökkel támadnak az evangéliumi értékrend, különösen pedig a Katolikus Egyház ellen. Pedig, miként Szent Márton korában, úgy ma is csak a krisztusi tanítás hozhat megújulást egyéni és közösségi életünkben, Európában és a világban egyaránt. Helyes módon toleranciát hirdetnek minden vallás és kultúra felé, csak a kereszténységgel szemben mutatkozik egy érthetetlen intolerancia. S ez sokak számára nemcsak trendi, hanem politikailag korrekt is.

Egy ilyen helyzetben kell nekünk, keresztényeknek, minden nehézség ellenére a felemelő szeretet és a béke apostolainak lenni. A Krisztustól ajándékozott istengyermekség és a Szentlélek erejében imádkozzunk, Szent Márton közbenjárását is kérve, hogy egyházunk, s mi magunk is, minden körülmények között tudjunk a világban a krisztusi evangélium hirdetői és megvalósítói lenni!

***

A mise után Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója és Czimbalmosné Molnár Éva pozsonyi magyar nagykövet mondott köszöntőt. A nagykövet arról beszél, hogy a koronázótemplom különösen alkalmas helyszín a kulturális hét elindítására, hiszen a történelem által megszentelt hely, számos neves és nemes magyar elődünk nyugvóhelye. Ők történelmi felelősséget hagyományoztak ránk, akárcsak Szent Márton, aki óriási hatással volt Európa lelki-szellemi fejlődésére, és a népek közötti megértésre buzdít mindmáig.


Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a székesegyház Szent Márton-szobrára mutat, és megismétli az evangélium szavait. Aktuálisak ezek ma is, ezért hirdetett a kormány Szent Márton-évet, és ezért szorgalmazta, hogy a Kárpát-medence valamennyi, Márton nevét viselő települése – Szlovákiában és Magyarországon egyaránt több mint száz ilyen van – és temploma jubileumi programok helyszíne legyen.


Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere beszédében mindvégig egyetlen gondolatot hangsúlyoz: Szent Márton összeköt bennünket. Szlovákokat és magyarokat, valamint mindazokat, akik hiszik, hogy a kereszténységnek a ma embere számára is van mondanivalója. A Szent Márton-évben országszerte több mint kétszáz kulturális programmal fejezzük ki, hogy ez valóban így van.


Molnár Tamás, a pozsonyi magyar hívek lelkipásztora, az érsekség munkatársa is megerősíti ezt. Eleven közösség a pozsonyi magyar katolikusoké, amely vasárnapról vasárnapra hat magyar nyelvű misén vesz részt városszerte. A belvárosban közösségi helyiségük is van, a Korona társalgó, amely hittanóráknak és társasági eseményeknek egyaránt helyet biztosít. A pozsonyi nagykövetség és a Magyar Kulturális Intézet által szervezett kulturális hét azt bizonyítja, hogy ez a közösség nem széltől lengetett, ide-oda hajladozó nádszál, hanem büszke értékeire, de mások értékeit is elismeri, s a szlovákok és a magyarok közötti barátság előmozdítására törekszik. Hogy jó úton járnak, annak nyilvánvaló jele az is, hogy a magyar hét programjai iránt rengeteg szlovák is érdeklődik. A színes kulturális programok közül talán Bogányi Gergely június 13-ai hangversenyére lesznek kíváncsiak a legtöbben, véli Tamás atya, de mindig nagy a tömeg a Hviezdoslav téri gasztronómiai és kézműves termékek sátrai előtt is. Márton a Pozsonyi egyházmegye védőszentje. Közösséget teremtő szelleme a magyar hetet is átjárja.

Fotó: Lambert Attila

Kiss Péter/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »