A Regnum Fest 2020 Hagyományőrző, Összművészeti Fesztivál és Program a középkori Magyar Királyság fénykorát kívánja élményszerűen bemutatni, a Kárpát-medencei magyarság és a közép-európai nemzetek történelmi összetartozása jegyében, Szent László király örökében.
A lovagkirály alakja és életműve olyan vallási-kulturális katalizátorként működik, amely egységbe vonja a magyarságot és eleven kapcsolódási pontokat teremt a környező népekkel.
Mikor ez év elején az elhúzódó járvány miatt ezt az időpontot is bizonytalannak érezték a szervezők, úgy döntöttek, hogy filmre veszik a programokat és a világhálón teszik közkinccsé.
Áprilisban kezdődött el a nagyszabásúnak szánt film forgatása, amelyről Mestellér János rendező elmondta, hogy célja bemutatni az Árpád-korral foglalkozó magyarországi hagyományőrzők tevékenységét és munkáját. Eddig a hollókői várban, Mátraverebély-Szentkúton, Szigethalmon, Salföldön, Budapesten és Makó-Bogárzón forgatott a stáb, de még hátravan néhány helyszín, zömmel szabadtériek – az óvintézkedések betartásával.
Nem is kevesen. A felsorolásból ítélve: Anda, Nyugati Gyepűk Pajzsa, Onogur Lovasság, Őr-Nyék, Iloncsuk Szabadcsapat, Keleti Szövetség, Sárospataki Lovagok, Viharsarki Gorzsák, Windur, Magyar Történelmi Íjász Társaság, Pusztai Rókák, Szent László Vitézei, Bajvívó Magyarok, Salföldi Kopjások, Nemzeti Zászlóforgató Csoport. Ki gondolná, hogy ilyen sokak szenvedélye a középkori kézművesség vagy a harcművészet!
Szigeti Réka dramaturg a különböző helyszíneket egy utazó riporter személyével és a megelevenedő, Szent Lászlóhoz kapcsolódó mondákkal és krónikai történetekkel foglalja keretbe.
A Regnum Fest előrendezvénye a Szög Nyomában Történelmi Lovastúra volt, amelyet Csepin Péter író, hagyományőrző huszár és lovas Bakonyi Poroszkálók elnevezésű csapatával tett meg.
A résztvevők útjuk során a mindenkori magyar katonalónak is emléket állítottak. Az útról készült filmet Regnum Portya – Lóháton Szent László lovának nyomában címmel 2020. december 19-én mutatták be.
A Bakonyi Poroszkálók 23 éves egyesület. A majd negyedszázad alatt több mint 50 ezer kilométert lovagoltak jórészt XVI. századi végvári viseletben. Választott példaképük, a törökverő hős Thury György korszakát elevenítik fel.
Várpalotáról indulva jutottak el nyeregben az Atlanti-óceán partjáig, Szicíliába, Törökországba, Skandináviába. Megkerülték az ezeréves határokat, és a Tien-san lábától indulva az íjfeszítő népek vándorlási útvonalán hazalovagoltak a kazak–kínai–mongol határtól. Majd megjárták a messzi északot, Skandináviát. Ezek a nagyobb útjaik, melyek teljesítéséhez hat-nyolc hónapra volt szükségük.
Rövidebb portyáik is voltak, mindössze pár száz kilométeresek, amelyek Limanova, Isonzo első világháborús harctereire vezettek, illetve felkeresték a mohácsi csatamezőt és Thury György hősi halálának színhelyét a Zala megyei Orosztonynál.
Méltó példaképet választottak: a Hont megyében született Thury György Bars vármegye főispánja, Várpalota és Kanizsa kapitánya az ország első számú bajvívója volt, akit kortársai „magyar el Cid”-ként, a törökök „a Dunántúl oroszlánja”-ként emlegettek.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
