Szent Kozma és Szent Damján vértanúk

Szent Kozma és Szent Damján vértanúk

A keleti egyház két nagy szentjének alakját és életútját idézzük fel liturgikus emléknapjukon, szeptember 26-án.

Donatello: Szent Kozma és Szent Damján (1428–35)

Szent Kozmáról és Szent Damjánról kevés történeti adat áll rendelkezésünkre. Az első hiteles tanúság a szíriai Kürosz városának püspökétől, Theodorétosztól származik, aki az 5. század közepén úgy emlékezett meg a két szentről, mint a hit jeles bajnokairól és csodálatraméltó vértanúkról.

Kozma és Damján a Diocletianus-féle üldözés idején, 303-ban szenvedtek vértanúságot, s az első tiszteletükre szentelt templom a sírjuk fölé épült. Tiszteletük először vértanúságuk helyén, Kürosz városában, majd Justinianus császár hatására, aki súlyos betegségéből való gyógyulását a szent orvosok közbenjárásának tulajdonította, a birodalom egész keleti felében elterjedt.

Fra Angelico: Justinianus császár meggyógyítása

Első római templomukat IV. Félix pápa (525–530) építtette a Fórumon. Ünnepük a 7. században került a liturgikus könyvekbe, valószínűleg e bazilika fölszentelésének napjára, szeptember 27-re. Páli Szent Vince emléknapja miatt aztán 1969-ben egy nappal korábbra, szeptember 26-ra helyezték át Szent Kozma és Damján emléknapját.

Szenvedéstörténetüket elbeszélő legendájuk szerint Arábiában születtek és ikrek voltak. Nagy érdeklődés élt bennük a tudományok, különösen az orvoslás tudománya iránt, ezért elhagyva szülőföldjüket Szíriába mentek tanulni. Tanulmányaik befejeztével továbbmentek Kilikiába, és ott Égé városában telepedtek le. Mivel keresztények is voltak, nemcsak orvosai, hanem apostolai is lettek a városnak. Soha nem fogadtak el pénzt sem a gyógyításért, sem a gyógyszerekért. Jóságuk és prédikálásuk hatására sokan megtértek. Ezért aztán, amikor a Diocletianus-féle üldözés vihara a keleti egyházat is elérte, a helytartó, Lysias elsőként „az ingyen orvosló apostolokat” állította bíróság elé.

Fra Angelico: Szent Kozma és Szent Damján Lysias előtt

Mivel hitüket nem voltak hajlandók megtagadni, különféle módokon próbálták megölni mindkettőjüket: először megkötözve a tengerbe vetették őket, de a kötelek a vízben kioldódtak, és ők kiúsztak a partra; ezután máglyát gyújtottak alájuk, de a lángok nem érték őket; majd oszlophoz kötötték őket és nyíllal lőttek rájuk, de a nyílvesszők nem találtak soha célba. Végül karddal lefejezték őket.

Fra Angelico: Szent Kozma és Szent Damján megmenekülése

Konstantinápolyban épített bazilikájuk zarándokhellyé vált, és az a különös szokás alakult ki, hogy a betegek a bazilikában aludtak, mert úgy tapasztalták, hogy álmukban eljön hozzájuk a két szent orvos, akik vagy meggyógyítja őket, vagy néha egészen rendkívüli gyógymódot javasolnak, amelynek következtében a betegek később valóban elnyerik gyógyulásukat. Ezekről a gyógyulásokról a 6. századig visszamenő följegyzések tanúskodnak.

Szent Kozma és Damján az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, borbélyok, cukrászok, fűszerkereskedők, kötszerkészítők, műárusok, szülésznők, viaszöntők, zsibárusok védőszentjei.

Tiszteletük a középkorban főleg a Hanza-városokban virágzott a gyakori járványok miatt. A késő középkorban Kozmát az orvosok, Damjánt a gyógyszerészek védőszentjeként igen gyakran ábrázolták, legtöbbször a tudósok talárjában, kezükben orvosságos edény, mozsár és törője. Fra Angelico csodás gyógyításaikat és vértanúságukat is bemutató ciklust festett róluk a 15. században. Attribútumaik: kenetes edény, orvosságos üveg, mozsár, kanna, orvosságos doboz.


A régi budai egyetem patrónusai voltak, és az orvosi kar minden esztendőben szentmisével ülte meg ünnepüket. Hajdani népszerűségükre helység- és családneveink utalnak: Csíkkozmás, Szentkozmadombja (Göcsej); Kozma, Damján, Domján, Demjén, Demény stb.

Urunk, Istenünk, dicsőítsen téged könyörgő szavunk, amikor Szent Kozma és Damján vértanúkra emlékezünk: gondviselő jóságoddal nekik örök dicsőséget adtál, minket pedig segíts hathatós kegyelmeddel. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »