Szendrey Júlia nem csak Petőfi asszonya volt, hanem annál sokkal több

1868. szeptember 6-án, 40 éves korában hunyt el Szendrey Júlia író, költő, műfordító, Petőfi Sándor múzsája és felesége. Két házasság és számos botrány után, második férjétől különválva halt meg.

 

A maga idejében különcnek számító asszonyról Feiszt György szombathelyi történész is megemlékezett.

 

Szendrey Júlia író, költő, műfordító 1829-ben Keszthelyen született. Apja a Festetics-, majd később az erdődi Károlyi-uradalom gazdatisztje kitűnő neveltetést biztosított leánya számára. Júlia művészien zongorázott, beszélt idegen nyelveket és jól táncolt, tehát minden tulajdonság meg volt benne, hogy társaságban szerepelhessen.

 

Megítélését azonban napjainkig elsősorban az befolyásolja, hogy Petőfi Sándor felesége volt. Tudjuk róla hogy 1848. március 15-én ő készítette, és tűzte Petőfi ruhájára az első nemzeti színű kokárdát, a „nemzet asszonyaként” intézett forradalomba hívó kiáltványt hölgytársaihoz, de nevezték a „szivarozó, nadrágot viselő magyar George Sand”-nak, volt az átszellemülten sorvadozó költőfeleség, végül, “az özvegyi fátylat eldobó” kiátkozott lett.

 

Szendrey Júlia. Kép forrása: Feiszt György fb oldala

 

A róla kialakított negatívumokat 20. századi kutatások csak fokozatosan tüntetik el. Petőfi halála utáni lelki állapotáról, 1850-ben hirtelen megkötött második házasságáról igazi képet csak az 1930-ban megjelentetett „Ismeretlen naplójából” kaphatunk, amely leveleit és halálos ágyán tett vallomását is tartalmazza.

 

Tevékeny életet élt. Műfordításai közül legismertebb, Andersen meséinek első magyar kiadása, amelyet németből átültetve fiainak, Zoltánnak, Attilának és Árpádnak ajánlva, 1857-ben jelentetett meg. Mindössze negyven éves volt, amikor 1868 szeptember 6-án, Pesten elragadta a halál.

 

 

körkép.sk, facebook

Nyitókép: 3szek.ro


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »