A magas vérnyomás legtöbbször észrevétlenül károsítja az érfalakat, és mire érezhető tüneteket okoz, általában már nagy a baj. Egy átfogó szemészeti vizsgálaton azonban időben fény derülhet a problémára.
Egyetlen szervünk sem képes olyan jól látható élethű képet adni vénáink és artériáink állapotáról, mint a szemünk. Dr. Csobay Ildikó Szemészeti Központ szakorvosa szerint a magas vérnyomás első jeleit néhány esetben a szemfenéki vizsgálattal fedezik fel – írja a Házipatika.com.
Mivel szinte mindegyik, az anyagcseréhez kapcsolódó rendellenesség hatással van a véredényekre, a szemfenéki kép fontos szerepet játszhat az ilyen típusú betegségek felismerésében, nyomon követésében. Egy teljes, átfogó szemészeti szűrés során mindezt kivizsgálják, olyan alattomos betegségek apró jelei után kutatva, amelyek hosszú távon súlyos látásromlást eredményezhetnek, vagy más létfontosságú szervet veszélyeztethetnek.
A magas vérnyomás szemtünetei több stádiumra oszthatók, és jelzik az alapbetegség állapotát. Kezdetben még nincs erősebb változás, legfeljebb a legkisebb erek kanyargóssága fokozódik, de ez a vérnyomás rendezését követően visszaalakulhat. Az első stádiumban a szem erei meszesedni kezdenek, a körülöttük lévő hüvely megvastagszik. Később, a második stádiumban az erek fala megvastagszik, az erek kereszteződésénél az artériák nyomják a vénákat, míg a harmadik stádiumban a károsodott szakaszokon vizenyő és vérzés jelenik meg. Ez a vérellátási zavar okozza az ideghártya érintett területeinek elhalását, ami már látásproblémákat eredményez: szabálytalan, homályos foltok jelennek meg a látótérben. A legsúlyosabb stádiumban már komoly látótérkiesés, látásromlás jelentkezik.
Az emberek többsége sokszor a szem bevérzései kapcsán gondol magas vérnyomásra. A bevérzések oka többnyire az, hogy az emelkedett vérnyomás megterheli az erek falát, főleg a vénákét, a hirtelen kiugrás pedig akár azok megrepedéséhez is vezethet. A szembevérzés alatt sokan az ijesztő kötőhártya-vérzést értik, ami azonban néhány hét alatt következmények nélkül teljesen eltűnik, de ez lehet az első figyelmeztető jel. Ennél sokkal veszélyesebb lehet az üvegtesti vérzés, amely kapcsán a vérzés betör az üvegtestre, aminek további súlyos következménye lehet, ami a látást veszélyeztetheti. A vérzés sűrűségétől, mennyiségétől és elhelyezkedésétől függően homály, folt jelenik meg a látótérben. Ezért az ismert magasvérnyomás-betegeknek szükséges a félévente vagy szükség esetén sűrűbb szemfenéki vizsgálat szemnyomás méréssel, valamint a laborvizsgálat és a rendszeres vérnyomás kontroll.
A fájdalmatlan szemfenék vizsgálat során pupillatágításban, egy speciális eszköz segítségével a szemfenékre irányítjuk a fényt, majd az onnan visszatükröződő kép alapján ítéljük meg a szemfenék, illetve az erek állapotát – magyarázza dr. Csobay Ildikó. A szemészorvos kifejtette, ehhez a vizsgálathoz szemcsepp segítségével tágítják ki a pupillát. A pupilla ugyanis úgy működik, mint egy blende – minél tágabb, annál nagyobb mögöttes terület válik láthatóvá. A vizsgálat során a beteg a gép egyik oldalán ül, az orvos pedig vele szemben. A fejet az áll- és homloktámaszhoz kell szorítani, a szemeket nagyra kell nyitni, és a kért irányba kell tekinteni. A pupillatágítás után a látás több órán át homályos marad, ezért az írás, olvasás, autóvezetés nem javasolt.
A vizsgálat bármilyen jellegű panasz vagy akár tünetmentesség esetén is indokolt lehet, és nagyon fontos információkkal szolgálhat nem csak a szemészorvosnak, de az alapbetegséget kezelő orvosnak, magas vérnyomás esetén tehát a kardiológusnak is.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
