Szemtől szembe..!

Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége lett a menetnek Minden párt hálásan megtapsolta a szószólóját.

Különös pillanatok kísérték e héten is a Tisztelt Házban  az egyszerű ”mezítlábas” kérdések műfaját. A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végezték, mégis fontos szereplésnek számított, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeztek a  kormány jeleseihez. A nemzet megmentőjeként dicsérték, magasztalták önmagukat és ócsárolták  a ”másként gondolkodókat”.  A válaszok sem voltak ”piskóták”!

- Legutóbbi szónoklataikat szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – visszük „porondra.”

- Legutóbbi szónoklataikat szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – visszük „porondra.”

Milyen ütemben folytathatjuk a közös munkát a közutak fejlesztése, azon belül is a még meglévő fővárosi belterületi földutak felszámolása terén?

SZATMÁRY KRISTÓF, (Fidesz): – Államtitkár úr! Budapest nemcsak az ország, a nemzet fővárosa, hanem mára Európa egyik legdinamikusabban fejlődő városa, meg talán a legélhetőbb is, biztonságának köszönhetően pedig az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont. Mi, budapestiek ezért is szeretünk itt élni!

– Bár sokféle vita folyik Budapesten, az mindenképpen megállapítható, hogy az elmúlt nyolc évben a város többet fejlődött, mint az előző húszban, többek között a Fidesz jóvoltából. Csak összehasonlításként: a baloldal által vezetett Budapest leginkább korrupciós botrányairól és értelmetlen beruházásairól híresült el. 2010 után azonban új időszak kezdődött: új közintézmények, megújuló közterületek, sportberuházások, Liget-projekt, nemzetközi rendezvények. Mi büszkék vagyunk arra, hogy a Fidesz többet tett Budapestért, mint bármely más politikai párt! Ha csak a saját választókerületemet nézem, ott is jól mennek ebből a szempontból a dolgok. Hét év töretlen fejlődést tudhatunk magunk mögött, köszönhetően többek között az adósságátvállalásnak, és annak, hogy közel 2 milliárd forinttal járult hozzá a kormány közvetlenül óvodák, iskolák, rendelők felújításához.

– Persze maradt még elvégzendő feladat. Nem sikerült például mindenütt felszámolni a múlt terhes örökségét a budapesti belterületi földutak tekintetében. A probléma súlyát jelzi, hogy a Fidesz budapesti választmánya is több mint egy éve sürgette a fővárosi belterületi utak felszámolását célzó program elindítását. Főleg a külső kerületeket sújtja ez a probléma, hogy még több ezer kilométeren földúton lehet csak bizonyos területeket megközelíteni. Ez nemcsak a XVI. kerület, hanem valamennyi fővárosi külső kerület gondja is. Ezért is kérdezem:

– Várható-e a korábbiakhoz hasonló olyan segítség, amely révén néhány év távlatában felszámolhatók a budapesti földutak?

– Várható-e a korábbiakhoz hasonló olyan segítség, amely révén néhány év távlatában felszámolhatók a budapesti földutak?

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): – Képviselő Úr! Figyelembe véve a választmány döntését is, arról tudom biztosítani önt, hogy a kormány ezeket a célokat támogatja, a szükséges döntéseket pedig meg fogja hozni. Szeretném arról is  tájékoztatni, hogy a kormány több mint félmilliárdos támogatásról döntött, amelyet a fővárosi kerületek kaptak belterületi utak, járdák és hidak felújítására. Ami az eddigi eredményeket illeti, a 2010 utáni időszakban az állami közútkezelő beruházásaiban közel 4 ezer kilométernyi útszakasz újult meg. Idén több mint 100 milliárd forintot fordítunk a meglévő úthálózat felújítására.

– Ami az új utakat illeti, mert az is fontos: 2010 óta 670 kilométernyi új útszakasz készült el, hozzávetőleg több mint 1100 milliárd forint értékben. Terveink szerint 2022-ig a most meglévő mintegy 1500 kilométerhez képest 900 kilométer új gyorsforgalmi útszakasz vagy kiemelt főút épül majd meg Magyarországon.

– Képviselő Úr! Azt is szeretném még önnek elmondani, hogy a kormányhatározatban nevesített projektek több mint 70 százalékában már legalább a kivitelezési közbeszerzésnél tart az állami beruházó. Ezzel párhuzamosan folyamatosan megújulhatnak a fővárosi utak is. Ebben az ügyben minden körülmények között számíthatnak a kormány támogatására.

Mire lenne elég az Elios-ügyben csalárd módon felhasznált 13 milliárd forint, ha azt a magyar emberek egészségére költötték volna?

TÓTH BERTALAN, (MSZP): – Államtitkár Úr! Igen, itt vagyunk az Eliosnál, a vőbotránynál, hiszen ez az elmúlt évek talán legnagyobb korrupciós ügye az amit az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal feltárt. Szervezett bűnözésről beszél, az európai pénzek elcsalásáról beszél, és szó szerint, név szerint megnevezi a miniszterelnök vőjét, aki részt vett ennek a hálózatnak a működtetésében.

– 13 milliárd forintba kerül majd a magyar adófizetőknek. Igen,13 milliárd forintba, amit mondjuk, a mentőállomások állapotának a javítására lehetett volna felhasználni, vagy akár a mentősök, a mentőápolók bérének a növelésére. Erről azonban lemond a magyar kormány és lemondanak a magyar adófizetők is, hiszen a miniszterelnök vejének a tevékenysége miatt ezt az összeget az Európai Unió kasszájába vissza kell fizetni.

– Államtitkár Úr! Várva megtisztelő válaszát, azt szeretném megkérdezni:

– Honnan fogja elvenni a pénzt a kormány ahhoz, hogy visszafizesse ezt a 13 milliárd forintot, ha erre kötelezi önöket az Európai Bizottság?

– Gondolkodtak-e már Tiborcz István vagyonának zárolásán?

– A kormány szerint mire lenne elég az egészségügyben 13 milliárd forint?

– A kormány szerint mire lenne elég az egészségügyben 13 milliárd forint?

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! Nem tudom, hogy megtisztelő lesz-e válasz. Ön egy hipotézisre, egy kampányokokból megismételt hipotézisre alapozva teszi fel a kérdéseit. Kérdéseket én is fel tudok tenni, de magánál az ügynél állapítsuk meg például: ma is elhangzott a szekszárdi polémia kapcsán, hogy a szekszárdi képviselő-testület egyhangúlag megszavazta ezt a fejlesztést, többek között az önök szocialista képviselőtársa is. Azért őt is meg kellene erről a feltételezéssorról kérdezni!

– Képviselő Úr! Kérdezi, hogy mi lett volna, ha a magyar emberek egészségére költhettük volna ezt a feltételezett pénzt. Azért önöknek is van ‑ hogy mondjam ‑ számolnivalója. Számítsák ki, hogy mennyit lehetett volna abból a pénzből e célra költeni, amit például a 4-es metró kapcsán tüntettek el, vagy mit lehetett volna végrehajtani Czeglédy Csaba milliárdjaival, a szegedi parkolási ügyben keletkezett kárral, a moszkvai magyar kirendeltség elkótyavetyélésekor keletkezett sokmilliárdos kárral.

– Képviselő úr, kár ebbe belemenni! Kár ebbe belemenni, és kár feltételezésekkel olyan síkos talajra menni, amiben elsősorban önök ludasak!

Miért csak a látványberuházásokra koncentrál a kormány Felső-Szabolcsban?

GYÜRE CSABA, (Jobbik): – Államtitkár Úr! Nap mint nap hallunk újabb hírt arról, hogy megint pénz érkezett Kisvárdára. Most stadion épül, majd az ország harmadik legnagyobb kézilabdacsarnoka, csúszdapark, teniszakadémia és termálvizes lórehabilitációs központ is. Na, de ki fogja fenntartani a stadiont, a kézilabdacsarnokot, a teniszakadémiát? Ki fogja rehabilitálni a sérült, beteg lovakat a termálvízben? És felvetődik a legfontosabb kérdés: ki fogja rehabilitálni a sérült, beteg magyar embereket? Ki fogja itthon tartani a fiatalokat, hogy ne költözzenek a fővárosba vagy az ország nyugati felébe, rosszabb esetben pedig külföldre?

– Nem is olyan rég felröppent a hír, hogy 273 millió forintból Kisvárdán mozipark épül egzotikus szegénynegyeddel, amely a Twist Olivér korabeli angliai szegénynegyedet mutatná be. Kell-e nekünk a szegénynegyed? Kell-e erre százmilliókat költeni? Hát, szerintem nem!

– Nézzen szét a térségünkben államtitkár úr! Találunk szegényeket, és van elég szegénynegyed is. Élmény is jár hozzá és izgalom! Annak izgalma, hogy vajon kijönnek-e a havi fizetésből, közmunkabérből, esetleg a nyugdíjból, lesz-e elég pénz a sárga csekkekre, a rezsire, az étkezésre, a ruházkodásra? Mert a mi megyénkben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak az átlagkeresetek, legalacsonyabbak a nyugdíjak, legtöbb a munkanélküli.

– Államtitkár Úr! Tudja, hogy sokkal fontosabb lenne a fűtött gyepszőnyegnél a fűtött lakás, a termálvizes lórehabilitációs központnál a sérült és beteg emberek rehabilitációja, az egzotikus szegénynegyed építésénél pedig az új lakások építése. A KSH szerint megyénkben tízezer lakosra csak két új lakás építése esik évente, míg az országos átlag ennek több mint a négyszerese. A választókerületünk azonban nem csak Kisvárdából áll. A fejlesztéseket és a támogatásokat nemcsak ide kellene csoportosítani, hanem arányosan máshová is. Az másutt élő emberek is a saját szülőföldjükön szeretnének boldogulni. Kérdezem:

– Az elmúlt nyolc évben miért feledkeztek meg Felső-Szabolcs térség többi településéről?

– Az elmúlt nyolc évben miért feledkeztek meg Felső-Szabolcs térség többi településéről?

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! Egyáltalán nem feledkezett meg a kormány Felső-Szabolcsról. Nyilvánvaló, hogy Kisvárda fejlesztése kihat az egész megyére. Ön egy meglehetősen szűk ellenzéki szempontból csoportosította a fejlesztéseket. Kérem, higgye el nekem, hogy 38 évnyi ózdi tartózkodás alatt én is megtanultam a demokrácia míves csokrát összerakni, de ahogy esetenként nekem nem volt igazam, úgy most önnek sincs!

– Igen, Kisvárda fejlődik, és a kisvárdai agglomeráció fejlesztéséből a környező települések, így Felső-Szabolcs is részesül. Tornyospálcán a Logistic Kft. fémipari üzemét adják át 150 munkahellyel, a Felső-Szabolcsi Kórházban rendkívüli eszköz- és infrastruktúra-fejlesztések történtek, egy új sebészeti tömböt alakítottak ki. Sok minden történt Felső-Szabolcsban. Ha ön azt mondja, hogy nem elég, ennél többet kell tenni, akkor tökéletesen igaza van. De az egyoldalú beállítást kérem, hogy ön se fogadja el!

Van-e terve a kormánynak az oktatás problémáinak megoldására?

IKOTITY ISTVÁN, (LMP): – Államtitkár Úr! Van-e terve a kormánynak az oktatás problémáinak megoldására? Mit üzennek Magyarországnak a választások előtt kevesebb, mint két hónappal? Mi azt látjuk, hogy súlyos problémákat kell orvosolni!

– Az LMP-nek nyilvánosan elérhető programja van, amit büszkén vállalunk, de hol a kormány programja? A magyar családok azzal szembesülnek, hogy nincs elég bölcsődei férőhely. Ráadásul csökkent is a bölcsődék száma. 2016-ban még 48 ezer férőhely volt, 2017-ben már csupán 46 500. Hol vannak a bölcsődei férőhelybővítések? Ma a gyerekek csupán 16 százalékának jut itt hely. Az LMP szerint azonnali bölcsődeépítésre van szükség és a családokat fizetésre kényszerítő bölcsődei gondozási díj eltörlésére. A kormány 60 ezer férőhelyet ígért. Hol vannak ezek a fejlesztések?

– A közoktatásban a diákok az elmúlt hetekben tüntettek, megfogalmazták kéréseiket, vitára hívták a kormányt. Szeretnének egyeztetni, megoldani a problémákat, a túlterhelést csökkenteni, a szólásszabadság korlátozását eltörölni, a kritikus gondolkodásra való nevelést bevezetni. Az LMP teljes mértékben támogatja a diákok kéréseit, de miért zárkózik el a kormány a diákok meghallgatásától? Támogatják-e a Független Diákparlament 12 pontját?

– A felsőoktatásba egyre nehezebb bejutni! A korábban felvett diákok száma 100 ezerről 70 ezer fő közelébe csökkent nyolc év alatt, miközben a népességcsökkenés ellenére sem zuhant a korosztály létszáma 30 százalékkal. Az LMP a felsőoktatás kapuit szélesebbre nyitná, az első három diplomát ingyenessé tenné, kiterjesztenénk a családi pótlékot és az adókedvezményt a fiatal 24 éves koráig, ha továbbtanul. De mit tervez a kormány? Erre várom államtitkár úr válaszát!

– A felsőoktatásba egyre nehezebb bejutni! A korábban felvett diákok száma 100 ezerről 70 ezer fő közelébe csökkent nyolc év alatt, miközben a népességcsökkenés ellenére sem zuhant a korosztály létszáma 30 százalékkal. Az LMP a felsőoktatás kapuit szélesebbre nyitná, az első három diplomát ingyenessé tenné, kiterjesztenénk a családi pótlékot és az adókedvezményt a fiatal 24 éves koráig, ha továbbtanul. De mit tervez a kormány? Erre várom államtitkár úr válaszát!

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! Szeretném pár ténybeli tévedésére ‑ bízom benne, hogy nem csúsztatás, hanem tévedés ‑ ráirányítani a figyelmét. Nem 48 ezer volt a bölcsődei férőhelyek száma, hanem 39 935. Az önök szakértői ehhez hozzáadtak olyan számokat, amelyek nem tartoznak az alapvető bölcsődei intézményi férőhelyszámhoz. Ehhez a 39 935-höz képest van most már 46 760, tehát itt egy érezhető emelkedésről beszélhetünk. Ahogy ön is mondta, a kormányzatnak százmilliárdos nagyságrendű támogatás áll rendelkezésére, hogy tovább növelje a bölcsődei és óvodai férőhelyeket. Ezt meg is fogjuk tenni! 2010-hez képest 13 ezerrel nőtt a három éven aluli gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma. Az idei évben főleg kisebb településeken nagyon sok újabb és újabb bölcsődéket fognak átadni. Nemcsak a forrásokat többszöröztük meg, nemcsak a forrásokat növeltük, nemcsak a fejlesztési pénzeket csoportosítottuk ide, hanem a jogszabályi környezetet is a családok igényéhez igazítottuk.

– Képviselő Úr! Éppen ezért, ha megnézi a nemzetközi felméréseket, Magyarország az első helyek egyikét szerzi meg szinte mindegyikben, ahol a 6 éves kor alatti gyermekek napközbeni felügyeletét vizsgálják. Nálunk 95,3 százalékos az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek száma, ami pontosan azért fontos, mert ezzel tudjuk a későbbi különbségeket megelőzni. Amikor átvettük a kormányzás lehetőségét, a lakosság 19 százalékának volt diplomája, most 22,8 százaléknak van. Ehhez nagyon sok minden járult hozzá, de ezt legközelebb mondom el önnek.

Tiltott pártfinanszírozás az Odex-ügyben?

 TÓTH BERTALAN, (MSZP): – Államtitkár Úr! Most kivételesen nem az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botrányával szeretnék foglalkozni, amely egy bűnszervezetről szól az Európai Csalás Elleni Hivatal megállapítása szerint, és amelyben a miniszterelnök veje is érintett, hanem egy olyan ügyről, ami miatt ellenzéki pártokat büntetett meg az Állami Számvevőszék. Nagyon komoly összegeket követel tőlük, miközben a Fidesz is elkövette ezt a hibát, ám ő kampánya során a plakátok kihelyezésénél milliós kedvezményben részesült. Amikor az MSZP feltárta ezt a visszaélést, még postára sem tudtuk feladni a bejelentésünket a kormányhivatal már úgy érezte, hogy közigazgatási eljáráson kívül neki azonnal határozatot kell hozni, kihirdetni, hogy semmilyen jogszabályt nem sértett meg a Fidesz.

– Államtitkár Úr! Szeretnék itt is gratulálni önön keresztül a kormányhivatalok remek működéséhez! Ha a Fideszről van szó, akkor már a beadványt sem kell megvárni, az ítéletet, már fel is lehet olvasni nagy nyilvánosság előtt.

– Államtitkár Úr! Körülbelül 28 millió forintos kedvezményt kapott a Fidesz ebben a propaganda-hadjáratban. Szeretném megkérdezni:

– Mikor fogja beismerni a kormány,  hogy tiltott módon finanszírozta ez a plakátcég a Fideszt?

– Kezdeményezik-e mégis a kormányhivatalnál, hogy a nyilatkozatuk, az ítélet felolvasása ellenére vizsgálják meg, hogy törvénysértő plakátkihelyezés történt-e?

– Kezdeményezik-e mégis a kormányhivatalnál, hogy a nyilatkozatuk, az ítélet felolvasása ellenére vizsgálják meg, hogy törvénysértő plakátkihelyezés történt-e?

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): – Frakcióvezető Úr! Szívesen elmondom önnek: az illetékes hatóság valóban megvizsgálta hogy jogszerű-e a szerződés, azzal a céggel amellyel egyébként önök is kötöttek korábban, a baloldali kormányzás alatt szerződést. Azt állapította meg a hatóság, hogy a Fidesz és az Odex a törvényi előírások maradéktalan betartásával járt el a szerződés megkötésekor. Ez egy múlt heti állásfoglalás.

– Azért is furcsa a felvetése, mert van önöknek egy miniszterelnök-jelöltjük, és neki egy tanácsadója, aki egyébként médiajogász, ő szintén arról nyilatkozott, hogy a Fidesz szerződése jogszerű. Ilyen körülmények között aztán két eset lehetséges: lehet, hogy önt félretájékoztatták ‑ tekintve az MSZP-ben uralkodó összevisszaságot, ez egyáltalán nem lenne meglepő, valószínűleg nem nézték meg rendesen a jogszabályokat ‑, de az is lehet, hogy ön is nagyon tisztában van a tényekkel, de azt gondolja, bármilyen okból kifolyólag, hogy félre lehet vezetni a nyilvánosságot. Az egyik forgatókönyv rosszabb, mint a másik, ezért a magunk részéről nincs is több hozzáfűznivalónk.

Mennyire számítanak a törökbálintiak jogos követelései?

VÁGÓ SEBESTYÉN, (Jobbik): – Államtitkár Úr! Mint bizonyára tudja, Törökbálint olyan különleges közlekedési csomópontban van, amely hazai viszonylatban egyedülálló, néhány négyzetkilométernyi területen három autópálya és egy vasúti fővonal keresztezi egymást. Az M1-es, az M0-s és  az M7-es igen nagy por- és zajterhelést jelent a település mintegy 14 ezer lakosa számára. Ennek a problémának az enyhítésére városi civilek aláírásgyűjtésbe kezdtek 2014 nyarán. és jogos követeléseiket tartalmazó petíciójukat, 1713 aláírással eljuttatták az ön minisztériumába.

– Államtitkár Úr! Tisztában vagyok azzal, hogy a komoly változtatások, amelyeknek költségvetési kihatásai is vannak, például a zajvédő fal kiépítése, nagyobb körültekintést igényelnek. Ezzel szemben a kérésnek vannak olyan pontjai, amelyek, ha a szándék is megvan, egyszerűen teljesíthetőek. Gondolnék itt az M7-es autópálya érintett szakaszán a 100 kilométer/órás sebességkorlátozás meghosszabbítására az M0-s autóútig. Ezért is kérdezem:

– Mi történt az elmúlt négy évben, miért nem foglalkoztak érdemben a törökbálinti lakosok jogos követeléseivel?

– A hivatkozott zajszintmérés elavult, tervezik-e új mérés megrendelését?

– Legalább a legegyszerűbb lépést, vagyis a sebességkorlátozás kibővítését a nagyjából egy kilométer hosszú szakaszon meg kívánják-e tenni?

– Kívánnak-e végre érdemi döntéseket hozni a probléma megoldása érdekében?

– Kívánnak-e végre érdemi döntéseket hozni a probléma megoldása érdekében?

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! Szakmai kérdésre szakmai válasz, a lényeggel kezdem: szakmailag nem egyszerűbb a sebességcsökkentés, mert az autópályán az fokozott balesetveszélyt jelent. Én a magam részéről egyszerűbbnek tartom a zajvédő falat, bár pénzbe kerül. Abban önnek tökéletesen igaza van, hogy a korábbi felmérés elavult, más a forgalom, más a beépítettség, ezért örömmel tájékoztatom, hogy Aradszki András képviselő úr kezdeményezése alapján a Közlekedéstudományi Intézet Kft. elkészítette az egész várost érintő stratégiai zajtérképet. A zajtérkép alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelenleg is vizsgálja a kérdéssel érintett szakaszok, esetleges zajvédelmi intézkedések lehetőségeit és annak szóba jöhető műszaki tartalmát. A dolog tehát az asztalon van, és reméljük, hogy az általam is vezetett tárca a megfelelő döntéseket mielőbb meg fogja hozni.

Várható-e strandfejlesztés és uszodaépítés Kiskunhalason?

FARKAS GERGELY, (Jobbik): – Államtitkár Úr! Választókerületem központja, Kiskunhalas kiváló minőségű gyógyvízzel rendelkezik, ami hatalmas lehetőségeket rejt magában, amit az is bizonyít, hogy 2015-ben gyógyfürdő-minősítést kapott a helyi termálfürdő. A város turisztikai fejlődése szempontjából is fontos lenne a strandfejlesztés. Rengeteg ígéretet hallhattak a helyiek. Bányai Gábor, a választókerület fideszes képviselője például még 2014-ben történelmi strandfejlesztést ígért, amiből azóta sem valósult meg semmi. Mindeközben pedig más településeken, ahol olyan országgyűlési képviselő van, aki tud is a településéért lobbizni, ott valóban el tudtak érni eredményeket, és komoly, sokmilliárdos strandfejlesztéseket láthatunk például Nagykanizsán, Makón, Debrecenben, Esztergomban, Kisvárdán, és még lehetne sorolni a szerencsésebb sorsú településeket.

– Az elmaradt strandfejlesztés mellett ki kell térnem a helyi úszósport helyzetére is, a város úszói ugyanis komoly eredményeket érnek el országosan, és nemzetközi szinten is képviselik Kiskunhalast és hazánkat. Ennek ellenére a sportolók csak a szintjükhöz képest méltatlan körülmények között, egy 19 méteres medencében tudnak edzeni.

– Államtitkár Úr! Várom érdemi válaszát!

– Miért történhetett meg az, hogy míg más városokban történtek fejlesztések, addig ez Kiskunhalas esetében nem valósult meg.

– Miért nem történt Kiskunhalason sem strandfejlesztés, sem uszodaépítés?

– Miért nem történt Kiskunhalason sem strandfejlesztés, sem uszodaépítés?

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! A kérdést tulajdonképpen nagyon röviden meg lehetne válaszolni, nevezetesen: a fürdőfejlesztés az üzemeltető és a tulajdonos kompetenciája, tehát a település önkormányzatának döntésein múlik, és ő rendelkezik információval. De azt kérdezte, hogy másutt miért van fejlesztés. Magyarországon az állami turizmusirányítás cél- és eszközrendszerét a „nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2030” című dokumentum határozza meg, a jövőben létrejövő különböző fejlesztések, stratégiák, elképzelések, egyedi projektek ezen a stratégián belül valósulnak meg. Ha a kiskunhalasi önkormányzat ezekhez igazodóan tud fejlesztési pályázatokat beadni, akkor nyilvánvalóan ez a fürdő is fejlődni fog. Azt azonban a korrektség kedvéért meg kell jegyeznem: a jelenlegi szabályok szerint a turizmusfejlesztésre rendelkezésre álló EU-s forrásokból fürdők fejlesztésének támogatására nincs mód.

Lesz-e egyáltalán börtön Kunmadarason?

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, (Jobbik): – Államtitkár Úr! Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi lesz azokkal a börtönökkel, amelyeket a kormány megígért, és amelyeknek az építését eltervezte, ugyanis 2010 óta folyik egy férőhelybővítési program, amelynek köszönhetően az európai uniós elvárásokat, illetve a minden norma szerinti hátrányunkat igyekeznek ledolgozni. Ennek a programnak a keretében döntött úgy a kormány, hogy nyolc új börtön fog épülni, közöttük a nagykunsági Kunmadarason is, amely ezerfős létesítmény lett volna. Azért mondom, hogy lett volna, mert bár a BVOP megkezdte a dolgozók kiképzését, és tájékoztatásuk szerint ez meg is történt, az építkezésről viszont szinte semmit nem hallani. – – Államtitkár Úr! Akik ellátogatnak a volt szovjet repülőtérre, és megnézik, hogy miként halad a munka, azt látják, hogy lényegében a romboláson túl semmire nem futotta, és valószínűleg az sem a börtön előkészítésével volt kapcsolatos. Így egyre többen csak úgy látják, hogy ez egy olyan ígéret volt, amellyel szerették volna a helyi embereket megnyerni, holott ők mindenképpen számítottak arra, hogy az új és számos munkahelyet teremtő beruházás meg fog valósulni. Tekintettel arra, hogy sokan eleve úgy vállalták és úgy képzelték el a jövőjüket, hogy a büntetés-végrehajtásban fognak munkát vállalni, vállalták az ezzel járó kiképzést, elvégezték az ehhez szükséges tanfolyamokat, illetve iskolákat, most azzal állnak szemben, hogy el kell hagyniuk a lakókörnyéküket, el kell hagyniuk szülőföldjüket, és más városokban kell munkát vállalniuk amiatt, mert valószínűleg a településükön a börtön nem fog felépülni.

– Államtitkár Úr! Úgy válaszoljon a kérdéseimre, hogy Nagykunság lakói, Kunmadaras lakosai várják és figyelik válaszát!

– Mi a helyzet a kunmadarasi börtönnel?.

– Tervezi-e még a kormány a börtön építését? 

– Milyen munkákat kell még elvégezni a börtön megépítéséhez?

– Van-e akadálya a börtön építésének, illetve lehet-e tudni, hogy ki a kivitelezője ennek a börtönnek?

– Egyáltalán mikorra várható a börtön megépítése, ha egyáltalán ilyet várhat önöktől az ember?

– Egyáltalán mikorra várható a börtön megépítése, ha egyáltalán ilyet várhat önöktől az ember?

POGÁCSÁS TIBOR, (Belügyminisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! A börtönépítéssel kapcsolatban a Jobbik véleménye, úgy tűnik, ellentmondásos, hiszen itt ön Kunmadaras esetében szorgalmazza a börtönépítést, a munkahelyek teremtése, illetve az esetleg munkavállalók miatt aggódik, míg 2017. október 24-én a frakcióból elhangzó szóbeli kérdés arra irányult és azt szorgalmazta, hogy ne legyen börtönkórház Berettyóújfaluban. Tehát jól látható, hogy merő politikai haszonszerzésből próbálják az embereket akár a börtönkórház ellen hangolni, vagy éppen, amikor úgy gondolják, hogy az érdekük azt kívánja, akkor a börtön megépítésével kapcsolatos kérdést teszik fel.

– Képviselő Úr! Magyarország Kormánya tudja kötelességét, és tudja azt, hogy a börtönférőhelyeket bővíteni kell, a túlzsúfoltságot meg kell szüntetni, és erre 2016-ban hozott egy kormányrendeletet, amelyben az építési helyeket is megjelölte. 2010-ben indult a büntetés-végrehajtási szervezet által egy férőhelybővítési program, amely a meglévő börtönök belső átalakításával, új körletrészek kialakításával mintegy másfél ezerrel növelte a börtönök férőhelyét. Ezen túlmenően azt is elmondhatom, hogy a fogvatartottak mintegy 90 százaléka dolgozik ma a börtönökben, és reményeink szerint a börtönbővítési programban is részt fognak venni. 

– Képviselő Úr A kormány döntése változatlan: a börtönépítést végrehajtja. Ez a határozat ma is él, tehát meg is fog történni! 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »