Személyi kölcsönből újít fel a lakosság

Személyi kölcsönből újít fel a lakosság

Az újonnan folyósított lakáshitelek nem egészen 4 százalékát fordították felújításra a háztartások 2018 első öt hónapjában, ami a személyi kölcsönök dominanciájának lehet a következménye. A KSH adatai szerint a lakások döntő többségénél végeztek valamilyen karbantartást vagy korszerűsítést az elmúlt tíz évben.

Nem egészen 11,4 milliárd forint értékben kötöttek felújítási, korszerűsítési céllal lakáshitel-szerződést a háztartások 2018 első öt hónapjában: ez ugyan 27,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál, ám az összes lakáshitel-szerződés mindössze 3,6 százalékát adja – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A jegybank statisztikái szerint a használt lakások vásárlására megy el a felvett kölcsönök döntő többsége, 2018 első öt hónapjában 74,3 százalék volt az arányuk.

A felújítási célú lakáshitelek viszonylag kis mennyiségét feltehetően az indokolja, hogy a háztartások – ha kölcsönt kell felvenniük – elsősorban személyi hitelt vesznek fel.

Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a személyi kölcsön a fiókban igényelve is gyorsan – többnyire néhány munkanap alatt – hozzáférhető, és az adminisztrációja is jóval szerényebb, mint a lakáshiteleké. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a személyi hitelhez nem kell ingatlanfedezetet felajánlani, és a kamata sem kiugróan magas: bizonyos feltételek teljesítésekor akár egy számjegyű is lehet.

A lakásfelújításban és -korszerűsítésben a hazai háztartások döntő többsége érintett valamilyen módon: vagy végzett már ilyen munkát az elmúlt években, vagy tervez kisebb-nagyobb beruházást. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2017 című kiadványa szerint

a hazai lakások minőségének megőrzése, illetve javítása céljából 2006 és 2016 között a lakott lakások 85 százalékában végeztek karbantartást, 64 százalékában pedig korszerűsítést.

Ebben a tíz évben a karbantartás leggyakoribb formája a belső festés volt, erre a lakott lakások 81 százalékában került sor. Külső tatarozás a lakások háromtizedénél, burkolatcsere 43, gépészeti berendezések cseréje a lakások 27 százalékánál volt.

A korszerűsítésre irányuló fejlesztések közül az energiamegtakarítást is eredményező munkák voltak a leggyakoribbak: a lakott lakások 38 százalékánál nyílászárót cseréltek, minden negyedik lakásban hőszigetelést végeztek, 17 százalékuknak pedig a fűtési rendszerét korszerűsítették, vagy megújuló fűtőanyag használatára tértek át. A gyermekes, fiatalabb lakók – állapította meg a KSH – az átlagosnál nagyobb arányban végeztettek felújítást, legkisebb arányban pedig a 70 év felettiek.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »