Szelektív gyűjtés híján drága a szemétszállítás: jövőre kötelezővé válik a papír-, az üveg, és a műanyaghulladék különválogatása

Szelektív gyűjtés híján drága a szemétszállítás: jövőre kötelezővé válik a papír-, az üveg, és a műanyaghulladék különválogatása

Új hulladékgazdálkodási előírások lépnek életbe Romániában 2019. január elsejétől: egy 2016-ban elfogadott kormányrendelet értelmében jövőre mindenki számára kötelezővé válik a szelektív szemétgyűjtés, a válogatás nélkül gyűjtött háztartási hulladék elhordásáért a családok sokkal nagyobb összeget fognak fizetni. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a törvény egyelőre alkalmazhatatlan.
Hét évvel ezelőtt, 2011-ben született meg a szelektív hulladékgyűjtést szabályozó 2011/211-es számú törvény. A jogszabállyal az akkori bukaresti kormány az egyre égetőbb uniós elvárásokra kívánt válaszolni, amelyek előírták, hogy 2012-ig országszerte be kell zárni a hagyományos szemétlerakókat. A rendelkezésnek gyökeres változást kellett volna eredményeznie a hazai hulladékgazdálkodásban is, hiszen a régi szemétlerakók bezárása után az újak is épp úgy megtelnek, ha a háztartási szemét nagyobb részét nem hasznosítják. Márpedig ez szelektív hulladékgyűjtés nélkül megvalósíthatatlan.

Az Európai Unió kényszerítő előírásainak köszönhetően a legtöbb régi szemétlerakót sikerült bezárni, ezzel párhuzamosan országszerte megjelentek az uniós előírásoknak megfelelő új ökoszeméttárolók, a szelektív hulladékgyűjtés azonban mégsem terjedt el. Sőt

a törvény megjelenése után hét évvel az ország továbbra is az utolsó helyet foglalja el az Európai Unió tagországai között az újrahasznosított szemétmennyiség terén, amely a 30 százalékos uniós átlagnak az egyhatoda, azaz mindössze öt százalék.

Az Európai Unió bírósága először 2015-ben marasztalta el Romániát a hulladék újrahasznosítása terén vállalt kötelezettségeinek be nem tartása miatt, ezért a kormány lépett, és 2016/68-as számú sürgősségi rendeletében előírta, hogy 2019. január elsejétől valamennyi önkormányzat számára kötelezővé válik a szelektív hulladékgyűjtés. Az új rendszerre való felkészülés jegyében 2017. és 2018. január elsejétől jelentősen megemelkedtek a szemétszállító vállalatok díjai a szemétlerakóknak átadott szemétmennyiség függvényében, a legtöbb vállalat ezt a többletkiadást a családok számlájára hárította.

Ma már rengeteg olyan település van Romániában, ahol a havi szemétdíj a pár évvel ezelőttinek a többszöröse. A kisebb települések, a községek és falvak önkormányzatai esetenként saját költségvetésükből egészítik ki a szemétszállító vállalatokkal megállapodott viteldíjat, hogy az emberek számára elviselhetőbbé tegyék a számlák értékét. Ezzel együtt is a szemétszállítás mindenhol túl drága, mert nem működik a szelektív szemétgyűjtés.

Erdélyben akad néhány megye, ahol már 2010-ben sikerült bezárni a hagyományos szemétlerakatokat. Szatmár megye élen járt, hiszen viszonylag hamar felépítették a szamosdobi ökolerakatot, és ezzel párhuzamosan valamennyi városi és falusi szemétlerakót felszámoltak. „Az új ökolerakat üzemeltetése eleve megkövetelte, hogy az itt tárolt szemétmennyiség évente 15 százalékkal csökkenjen, azaz ennyivel több szemetet lehessen újrahasznosítani és feldolgozni” – magyarázza lapunk kérdésére Békéssy Erzsébet, a Szatmár megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója. Az új ökotároló beindításával párhuzamosan elkezdték széles körben népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést: külön a papír, a műanyag, az üveg és a fém tárolását. Nemcsak a városokban, hanem falvakon is külön konténereket telepítettek a négyféle újrahasznosítható anyag tárolására, összességében azonban látványosan mégsem nőtt a szelektíven gyűjtött anyagok mennyisége. A baj okát az igazgató abban látja, hogy

a teljes rendszer átállítása olyan infrastruktúrát igényel, amivel az önkormányzatok nem rendelkeznek.

A legtöbb településen van ugyan alternatív szelektív hulladékgyűjtés, de a családok továbbra is egy 120 literes szemeteskukát kapnak a vállalattól, amiben csak ömlesztve lehet szemetet gyűjteni. Akinek ideje és türelme van, az természetesen elviheti a szelektíven gyűjtött hulladékát a falu vagy a város gyűjtőjébe, de ez nem általános jelenség. A többség kiteszi a ház elé a szemetet a közös kukába.

– magyarázza Békéssy Erzsébet. A törvényes előírásnak éppen az volna a lényege, hogy aki szelektíven gyűjti a szemetét, annak csak az olyan hulladék után kell szemételhordási díjat fizetnie, ami közös kukába megy. Békéssy szerint a kormány által előirányzott 50 százalékos hulladékhasznosítás 2020-ra igen meredek elképzelés olyan körülmények között, amikor jelenleg az országos átlag alig haladja meg az öt százalékot. A szatmárnémeti szakember a kormányrendelet legnagyobb hibájának azt tartja, hogy

a jogszabály nem részletezi, miként képzeli el a hulladékgazdálkodási rendszer gyors megváltoztatását: milyen szerepet szán ebben az önkormányzatoknak, illetve miből finanszírozzák a polgármesteri hivatalok az erre vonatkozó kiadásaikat.

A jogszabály azt is előírja, hogy valamennyi helyi önkormányzatnak lerakatot kell létrehoznia az újrahasznosítható egyéb anyagok – elektronikai cikkek, bútorok és különböző más termékek – fogadására. A két hónap múlva érvénybe lépő törvényről tehát még az érdekelt szakemberek sem tudják, hogyan lehet azt alkalmazni.

A helyzet Székelyföldön sem jobb. Domokos László József, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója szerint a szelektív hulladékgyűjtés elsősorban település- és polgármesterfüggő. Igazából csak ott működik, ahol a helyi önkormányzatok ezt szívügyüknek tekintik: a szükséges infrastruktúrába történő beruházással és a lakosság megfelelő tájékoztatásával igyekeznek szakítani a hagyományos szemétgyűjtéssel. A szakember úgy látja, az átállás már rövid távon is elkerülhetetlen, mert ha a hagyományos szemétbegyűjtéssel járó, egyre növekvő többletköltségeket a lakosságnak kell megfizetnie, akkor mindenki érdekeltté válik, hogy minél több háztartási hulladékot szelektíven gyűjtsön, így minél kevesebbet fizessen majd szemétdíjként.

Jelenleg a vegyesen gyűjtött hulladékot speciális gépsorokkal válogatják szét, így az ökotározókba lényegesen kevesebb szemét kerül, de még mindig sokkal több, mint amire a tározók hosszú távú üzemeltetői felkészültek.

„Ha vannak megfelelő szeméttároló konténerek, a lakosság hamar hozzászokik a szelektív szemétgyűjtéshez. Ez elsősorban az önkormányzatok és a velük szerződő szemételhordó vállalatok felelőssége. De ha most kezdjük, akkor is hosszú az út, amíg eljutunk a szelektív hulladékgyűjtés általános bevezetéséhez” – fogalmaz a csíkszeredai szakember.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »