Székely szabadság napja – "bérfütyülők" zavartak

A Magyar Polgári Párt (MPP) az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) “bérfütyülőinek” tulajdonítja, hogy elnökét, Biró Zsoltot kifütyülték a székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi tömegdemonstráción.

Az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében a párt megütközésének és felháborodásának adott hangot a székely szabadság napjának megzavarása kapcsán.

Példátlannak tartotta, hogy éppen a magyar közösség soraiból “felbujtott provokátorok” zavarják meg a nemzeti ünnepet.

“Elítéljük az Erdélyi Magyar Néppárt bérfütyülőinek magatartását, akik a marosvásárhelyi megnyilvánulásukkal felmérhetetlen kárt okoztak az autonómia ügyének” – áll a közleményben.

Az MPP emlékeztetett arra, hogy a rendezvényt megelőző napokban az erdélyi politikai pártok képviselői közös nyilatkozatban tiltakoztak az erdélyi magyar közösségben félelmet keltő magyarellenes politikai lépések ellen, és kifejezték összetartozásukat és szolidaritásukat. A nyilatkozatban leszögezték: az autonómia szükségességének egységes kinyilatkoztatásán túl a megvalósítás részleteiről nem kívánnak egymással vitát folytatni a 2016-os választási év kampányaiban.

“Mindennek ellenére, úgy tűnik, van, akiknek semmi sem drága. Pártrendezvénnyé silányítva a székely szabadság napját nem csak a székely vértanúk emlékét gyalázták meg, de az autonómia ügyét is kompromittálták” – fogalmazott az MPP közleménye.

A párt ugyanakkor megköszönte mindazoknak a jóhiszemű résztvevőknek a fáradságát, akik személyes jelenlétükkel is fontosnak tartották kifejezni az autonómia iránti elkötelezettségüket. “A csőcselékként viselkedő bérfütyülőkkel szemben az ő magatartásuk a példaértékű!” – áll a Magyar Polgári Párt pénteki közleményében.

A marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművénél tartott csütörtök délutáni megmozduláson Biró Zsoltot a rendezvényről intézményesen távol maradó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szövetségeseként fütyülték ki. A politikus a megírt beszédét félretéve kijelentette: “Ha a székely autonómiát a megosztás eszközévé tesszük, akkor az autonómia ügye biztos vesztésre van ítélve.”

Az autonómia elfogadottságát hangsúlyozták a tüntetés szónokai

Az autonómia fogalmának európai elfogadottságáról beszéltek pénteken egy kolozsvári sajtótájékoztatón a székely szabadság napja alkalmából előző napon tartott marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés szónokai.

Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója úgy vélekedett, hogy Bukarestnek nem kellene félnie az erdélyi autonómiatörekvésektől, hiszen az autonómia a demokrácia eszköze, amely teljesen megszokott Európában.

Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Párt külügyi kabinetjének vezetője szerint az autonómia nemcsak a magyar közösséget védené, hanem a román közösség számára is megadná a fejlődés lehetőségét. “Ez a legoptimálisabb módszer arra, hogy fejlődést, békét és jólétet teremtsen” – jelentette ki a katalán politikus.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arról beszélt, hogy egy stabil közigazgatási reform csakis a helyi közösségek akaratára épülhet. “Arra számítunk, hogy újrakezdődik a társadalmi párbeszéd, és az ország minden lakóját, minden települését megkérdezik arról, hogy milyen régióhoz akar tartozni” – jelentette ki.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra figyelmeztetett, hogy elsősorban a központi hatalmak felelőssége az együttélés milyensége. Az európai parlamenti képviselő szerint Madrid provokálta ki azt, hogy a katalán nép ma már függetlenséget akar. “Ma Románia kormánya provokálja a magyar közösséget” – állapított meg Tőkés László.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke elmondta: pártja azon dolgozik, hogy az erdélyi magyarok az erdélyi románokkal együtt menjenek Bukarestbe több jogot követelni a saját régiójuknak.

Újságírói kérdésre José María Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője úgy vélte, hogy a magyar közösség összefogásán áll vagy bukik az autonómiatörekvések sikere. “Nem mondom, hogy a pártoknak egyesülniük kell, de közös nevezőre kell jutniuk. Anélkül nem tudnak jogokat kialkudni a magyar közösségnek” – jelentette ki a baszk politikus.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az elszakadás előszobájának tekinthető-e az autonómia, Tőkés László kijelentette: ma Magyarország sem akarja, hogy az erdélyi magyarok mellett ötmillió erdélyi románnal gyarapodjék. Úgy vélte: Erdély elcsatolásának a félelmét az egykori kommunista politikai rendőrség, a Securitate alapozta meg, és a félelem oktalanul él tovább a románokban 26 évvel a rendszerváltozás után is.

A csendőrség később intézkedik a “törvénysértőkkel” szemben

A videofelvételek megtekintése után fognak intézkedni azokkal szemben, akik a március 10-i marosvásárhelyi főtéri tüntetés alkalmával törvénysértést követtek el – tudatta pénteken a Maros megyei csendőrség, amely közrendvédelmi feladatokat látott el a székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezésen és tüntetésen.

 Az MTI-hez is eljuttatott kommüniké szerint a csendőrség biztosította a rendet a székely vértanúk emlékművénél és a résztvevők elvonulásakor oly módon, hogy ne alakuljon ki “forgalmi torlódás”.

A közrend fenntartása viszont “szükségessé tette a gyülekezési törvényben előírt figyelmeztetések és felszólítások” alkalmazását, amikor a csendőrség a főtér felszabadítását kérte a tüntetőktől, tekintettel arra, hogy a megmozdulást “nem engedélyezték a törvénynek megfelelően” – állítja a csendőrség.

Bár a szervezők szerint a demonstráció bejelentése szabályos volt, a Maros megyei prefektus azt hangoztatta, hogy “nem tekinti engedélyezettnek” a felvonulást.

A megmozdulást szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői már tavaly márciusban bejelentették a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnál a 2016-os és a 2017-es székely szabadság napi tömegrendezvényt, hogy ne járjanak úgy, mint 2015-ben, amikor a demonstrációt Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere hivatalosan betiltotta. Mivel a polgármester a törvényben megszabott 48 órán belül nem tiltotta be az idei rendezvényt, a bíróság januárban első fokon a bejelentés tudomásul vételére kötelezte a polgármestert. Florea néhány napja fellebbezett ugyan az elsőfokú ítélet ellen, de csütörtökig – a bejelentett demonstráció időpontjáig – nem született jogerős ítélet.

Lucian Goga Maros megyei prefektus kedden úgy vélekedett, hogy csak a megemlékezést lehet megtartani, a felvonulás és a tiltakozás “nem engedélyezett”. Úgy vélte ugyanis, hogy felfüggeszti a törvényszéki ítélet hatályát az ellene benyújtott fellebbezés. A megmozdulás szervezői viszont azt állították, hogy a gyülekezési törvény szerint bejelenteni és nem engedélyeztetni kell a demonstrációt, így azt eredeti terveik szerint bonyolították le.

Csütörtökön, a székely szabadság napján a szervezők becslése szerint mintegy 15 ezer tüntető követelt Marosvásárhelyen autonómiát Székelyföldnek. A székely vértanúk obeliszkjénél tartott megemlékezés után a tüntetők az “Autonómiát!”, “Székelyföld”, “Itthon vagyunk!” jelszavakat kiabálva, de békésen, ünnepi hangulatban vonultak Marosvásárhely főterére. A karhatalom nem próbálta a járdára szorítani a tüntetőket, mint két évvel ezelőtt, amikor ebből dulakodás alakult ki, hanem félpályás forgalomkorlátozással biztosította szabad mozgásukat.

Miután a megmozdulás szervezői átadták a korábban közfelkiáltással elfogadott petíciót a kormány megyei megbízottjának, a tüntetők mintegy félóra múlva kisebb csoportokban elhagyták Marosvásárhely főterét.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »