Százmilliós hektárár, eltűnő szőlők

Százmilliós hektárár, eltűnő szőlők

Drámai mértékben csökkent az utóbbi bő egy évtizedben a Balaton-felvidék szőlőterülete, miután az ültetvényeket felvásárlók jogellenesen nyaralókat építenek, továbbá felhagynak a szőlőműveléssel – értesült a Világgazdaság. Eközben pedig a szőlőtelepítés támogatott tevékenység.

A Balaton-felvidéken eltűnőben vannak a szőlők, ezért a Balatoni Kör, a Csopaki Kódex eredetvédelmi kezdeményezés tagjai és a Rizling Generáció nevű egyesület egyeztetést kezdeményezett Nagy István agrárminiszterrel, aki nyitott a találkozóra – mondta a Világgazdaságnak Jásdi István csopaki borász.

A balatoni borászokat különösen aggasztja, hogy bár ez a probléma jó ideje ismert, a hatóságok – a földhivatal, az önkormányzatok és a hegyközségek – szemet hunynak afelett, hogy gazdaságinak nyilvánított épületeket húznak fel sorra anélkül, hogy azokban gazdasági tevékenység folyna, a felvásárolt szőlőterületeken valójában nyaralók épülnek, a szőlészet és borászat pedig elhal.

Csopakon van olyan szőlő Jásdi István szerint, amelyet 100 millió forintos hektáráron árulnak, csupán mert jó a kilátás. A borász úgy véli, egyértelmű, hogy nem a termény ára határozza meg az értéket, hanem egy olyan panoráma, amely egy gazdasági épületnél nyilvánvalóan nem jelent többletértéket.

Az is súlyosbítja a helyzetet, hogy az extrém árak miatt a helyi, mezőgazdaságból, szőlőből élő gazdálkodók számára így reménytelenné válik, hogy bővítsék területeiket. Mint emlékezetes, a Balaton-felvidéki borászok korábban teljes építési tilalom bevezetését kérték, mert úgy látták, csak így lehet megakadályozni a szőlőterületek felvásárlását és csökkenését. Márpedig mindez megdöbbentő ütemben zajlik:

Badacsonyban az elmúlt 12 évben 40 százalékkal csökkent azon területek nagysága, amelyen szüreteltek, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken pedig 30 százalékos a visszaesés.

Mindez annak ellenére történt, hogy a szőlőtelepítés uniós támogatást kapott, illetve jelenleg is pályázható tevékenység. Csakhogy a források nagy része nem az értékes területekre, hanem elsősorban az Alföldre ment – olyan területekre is, amelyeken a fagyzugosság miatt korábban nem ajánlották a szőlőtermelést –, és bár a Balaton környékén is volt növekedés, de ez a régión belül a kevésbé értékes, nem a tóra néző dél-balatoni területeken volt.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »