Százmilliárdhoz közelít a kötvényüzlet

Százmilliárdhoz közelít a kötvényüzlet

Csak áprilisban több külföldi vásárolt letelepedési kötvényt, mint az idei első negyedévben. Nem tudni, hogy mi áll a váratlan növekedés hátterében. Elképzelhető, hogy a körvonalazódó kamatcsökkentés miatt húztak bele a nyereségüket féltő, többségükben offshore hátterű közvetítőcégek, amelyek ellenőrizetlenül üzletelnek.

Hirtelen megugrott a letelepedési magyar államkötvények iránti érdeklődés, miután áprilisban 119 külföldi vásárolt ebből a speciális értékpapírból – közölte lapunkkal az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Pedig nem indult túl jól az idei év, miután januárban csak 4, februárban 26, márciusban pedig 58 külföldi vásárolt az állampapírból. Az idei első négy hónapban 207 kötvényt adtak el, miközben tavaly ugyanebben az időszakban 241 állampapír talált gazdára, vagyis hiába ugrott meg áprilisban az értékesítés, úgy tűnik, hogy éves alapon csökken az érdeklődés a program iránt. A kezdeményezés 2013-as indulása óta április végéig 3565 külföldi vásárolt letelepedési államkötvényt. Lapunk számítása szerint a közvetítőcégek nem panaszkodhatnak, hiszen eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 82, míg a drágább árazással kalkulálva több mint 98 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből legalább 32 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen a magyar állam kamatot is fizet lejáratkor az állampapírok után. A kötvénypiacon szokatlan módon azonban nem a befektető kapja a kamatot, hanem a közvetítőcég.

Lázár János kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: „Alkalmas az idő arra, hogy felülvizsgálja a kormány a letelepedési államkötvény feltételeit, kamatát.”

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter néhány hete lapunk kérdésére is hasonlóan válaszolt, és kijelentette, hogy a kormány június végéig áttekinti a letelepedési kötvény kamatszintjét. Ahogy a Magyar Nemzet korábban megírta, túl sok, a piacinál két és félszer magasabb hozamot fizet a magyar állam a letelepedési kötvények után. Az egyetlen magyarázat az lehet, hogy a kormány így akarja az egy kivételével offshore hátterű cégeket helyzetbe hozni. Ez azonban felveti a közvagyonnal kapcsolatos hűtlen kezelés gyanúját. Már a program kezdetén sejteni lehetett – s azóta egyre több jel mutat rá –, hogy a kabinet nem a magyar államadósság kedvező finanszírozása céljából hozta létre a letelepedésikötvény-programot. E különleges papírok után ugyanis hazánk jelenleg 2 százalék hozamot fizet (erről a bevándorlást szabályozó törvény rendelkezik), miközben a másodpiacon jóval olcsóbban vásárolható hasonló típusú állampapír. Mint ismeretes, a letelepedési kötvényeket euróban bocsátja ki az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), a futamidejük öt év. A hasonló futamidejű, euróalapú magyar állampapírok ugyanakkor 0,8 százalékos hozammal forognak a másodpiacokon.

Fotó: MN-grafika

Nem nagyon ellenőrizhetők a valódi tulajdonosok

A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők (főleg kínaiak) legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig fél év után letelepedési engedélyt kapnak a hazai törvények értelmében. A kötvényt csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be. Jelenleg öt ilyen vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. A társaságok ügyfelenként 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalékot jelent kötvényenként. Nem tudni azonban, hogy valójában mekkora bevételre tesznek szert, mert a gazdasági bizottság nem kér adatokat a közvetítő cégektől. Az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a testület – miután megadta a forgalmazási engedélyt a vállalkozásoknak – nem ellenőrzi a működésüket, és a cégek üzleti eredményéről, valamint a kötvényértékesítésről sincsenek információi. Az ÁKK pedig értékpapírtitokra hivatkozva nem közli, hogy az egyes cégek hány kötvényt adtak el. Jól jellemzi a program átláthatatlanságát, hogy féltucatnyi cég mindenféle hatósági ellenőrzés nélkül tudott közel 100 milliárd forintot zsebre vágni az elmúlt években.

A közvetítőcégek egy részének valódi tulajdonosai is alig ellenőrizhetők. Így például két liechtensteini cég is rejtélyes körülmények között kapott forgalmazási engedélyt a fideszes többségű gazdasági bizottságtól. A testület még 2013. május 23-án ütötte rá a pecsétet a VolDan Investments Ltd. és az S&Z Program Ltd. kötvényforgalmazási kérelmére, vagyis az előtt, hogy azt a liechtensteini igazságügyi hivatal május 27-én kiadta volna (az utóbbi cég engedélyét a testület tavalyelőtt szeptemberben visszavonta). Utólagos iratpótlásról nem lehet szó, mert a liechtensteini hivatal által hitelesített okmányon látható a gazdasági bizottság iktatási dátumot igazoló pecsétje. A Magyar Nemzet által a gazdasági bizottságnál kérvényezett tavalyi iratbetekintésnél egyebek között az is kiderült, hogy a VolDan Investments Ltd. alapító okiratában szerepel Walter Christoph Wachter neve is, aki szintén több vállalkozásban szerepel, ráadásul ő az S&Z Program Ltd. igazgatója is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 07.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »