Százkét perc, amely megrengette a világot

Százkét perc, amely megrengette a világot

Amikor George W. Bush egy keddi napon, 2001. szeptember 11. reggelén belépett a floridai általános iskola épületébe, minden egy szokványos nap kezdetének tűnt. Az Egyesült Államok elnöke gyerekkönyvet fog olvasni a kicsikkel együtt, és a tanulás előnyeit fogja ecsetelni. Néhány órával korábban még sarasotai szállodájának golfpályáján futkározott, munkatársai a szokásos reggeli biztonságpolitikai tájékoztatón nem tudtak rendkívüli hírrel szolgálni.

Busht ugyan közvetlenül az iskolai rendezvény előtt tájékoztatták az első repülőgép becsapódásáról a New York-i Világkereskedelmi Központ épületébe, de azt tragikus, esetleg időjárás okozta balesetnek fogta fel. Utasított, hogy adjanak meg minden segítséget a rászorulóknak. Ám kilenc óra után öt perccel a háta mögé lépett Andrew Card, a fehér házi stáb főnöke, aki a következőket suttogta a fülébe: „Egy második repülőgép eltalálta a második tornyot, Amerikát támadják”. Ebben a pillanatban már emberek százai feküdtek holtan a romok alatt, a terroristák két másik gépet is hatalmukba kerítettek. Manhattan déli részén káosz tombolt. Százkét perc telik el az első repülőgép becsapódása és a második torony beomlása között – ez minden idők legsúlyosabb terrortámadása amerikai földön.

A rettenet képei ismét elárasztják majd a képernyőket most vasárnap, amikor az Egyesült Államok megemlékezik a 2001-es merényletekről – írja a dpa. A szuperhatalom sebezhetőségét a legjobban Bush arcáról lehetett leolvasni. Hét hosszú perc telt el, állni látszott az idő. Bush maga mondta később, hogy ezek a percek némafilmre emlékeztették. Moccanatlanul ült, tekintete végigpásztázta az osztálytermet. Látta a könyvből kórusban felolvasó gyerekeket, látta a vadul telefonáló újságírókat a terem végében. „Nem akartam elhagyni a termet, nem akartam felzaklatni a gyerekeket, a nyugalom érzetét akartam közvetíteni” – emlékezett vissza Bush később egy televíziós interjúban. Ám hosszú hallgatása inkább egy sokkos állapotba került elnök képét vetítette elénk.

„Valójában nem tudod, hogy milyen elnöknek lenni háborús időkben, míg el nem jön a pillanat – mondta Bush visszatekintve az eseményekre. – A háború váratlanul tört ránk.” Amikor végül a negyedik elrabolt repülőgép lezuhant Pennsylvaniában (a harmadik a védelmi minisztérium, a Pentagon washingtoni épületébe csapódott be), már valószínűleg tudta, hogy „így néz ki a háború a 21. században”. Azt, hogy az Egyesült Államok mennyire felkészületlen, sebezhető és tehetetlen volt 2001. szeptember 11-én, az események kivizsgálására létrehozott bizottság 585 oldalas jelentése is feltárta. Sem a kormányzat, sem a katonák, sem a bűnüldözők és a mentőcsapatok nem tudtak kielégítő választ adni a támadásokra.

„Nem voltunk felkészülve” – mondta David Fidler, a New York-i Külkapcsolatok Tanácsának a terrorizmussal, a tömegpusztító fegyverekkel és a kiberbiztonsággal foglalkozó szakértője. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok mind a mai napig kergeti a tökéletes biztonság álmát. Mert ugyan az országot nem érte a 2001. évihez hasonló támadás, miután harcot vívott az al-Kaida terrorszervezettel, miután az al-Kaida vezérét, Oszama bin Ladent megölte, miután drasztikusan megszigorította a biztonsági ellenőrzéseket és megsokszorozta a felderítő tevékenységet, de a globális terrorfenyegetettség igencsak felerősödött – vélte Fidler.

Washingtonban sokáig az a nézet uralkodott, hogy a terroristák hamarosan kiber- és tömegpusztító fegyvereket igyekeznek majd megkaparintani, ehelyett az Iszlám Állam terrorszervezet az interneten keresztül megteremtette a radikális beszervezettek hálózatát. Nem biológiai, vegyi, atom- és kiberfegyverekkel vív háborút az Iszlám Állam, hanem az iszlám radikális interpretálóinak híveivel.

Nyílt az Iszlám Állam ellen immár két éve folyó háború kimenetele, a háborút Barack Obama amerikai elnök Szírián és Irakon kívül Líbiára is kiterjesztette. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei által végrehajtott több mint 14 ezer légi csapás és az amerikai haderőre fordított 8,4 milliárd dollár ellenére Obama hosszú és költséges háborúba bonyolódott bele, amelyet januárban valószínűleg továbbad majd utódjának.

MTI


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »