Százhetven éve voltak csak igazán fapadosak a járatok

Százhetven éve voltak csak igazán fapadosak a járatok

Amikor megnyílt a vasútvonal Vác és Pest között zónázó, személy- és gyorsvonat még nem volt. A mozdonyok személy- és teherkocsikat egyaránt vontattak. Nem volt túl kényelmes az utazás, télen például még nem tudtak fűteni a kocsikban, és a vonatozás kifejezetten drágának számított. Idén 170 éves az ország első vasútvonala, amely nagyjából 30 kilométer hosszú volt. Pest és Vác között két mozdonnyal indult meg a menetrend szerinti közlekedés.

Az 1836-os pozsonyi országgyűlésen meghatározott törvénycikkely írta elő, hogy vasúthálózatot kell létesíteni Magyarországon. Az egyik elsődleges cél Pest és Buda összekötése volt Béccsel. Hosszas vita folyt azon, főleg báró Sina György és Szitányi Ullmann Móric között, hogy a Duna jobb vagy bal partján haladjon-e a vasúti pálya. Végül a Duna folyásiránya szempontjából a bal oldalra esett a választás. Nem ez volt azonban a legnagyobb vita, nehézségekből még akadtak bőven.

Gyakoriak voltak a személycserék 

Az első munkálatok 1837 novemberében kezdődhettek meg. Ullmann Móric Carl-Friedrich Zimpelt, egy amerikai tapasztalattal is rendelkező porosz mérnököt kért fel az építkezési tervek elkészítésére. A szakember ezt megtette, de 1839-ben anyagi viták miatt kiszállt a projektből. Ezután egy másik porosz hadmérnök, August Wilhelm Beyse vette át az építkezés vezetését.

A tényleges munkálatok 1844-ben kezdődtek meg, bő másfél évvel az átadás előtt. Nehezítette a kivitelezést, hogy Beyse és Ullmann Móric között egyre több vita alakult ki. A sok visszaélés, a korrupció és a sikkasztások miatt Beyse végül felmondott, így a kivitelezést végül Lachner Károly főépítész vezetésével fejezték be. A Pest és Vác közötti vasúti töltést a Duna medréből nyert hordalékanyagból építették meg.

Hogy miért éppen Vácig haladt a vasútvonal? Ennek csak az az oka, hogy Vác volt az első nagyobb település az útvonalon, így addig tervezték meg az első szakaszt – magyarázta Illés András múzeológus a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.

Igazán fapados volt 

Az első úton két belga gyártmányú mozdony, név szerint Pest és Buda vontatták a korabeli szerelvényt. A mai Nyugati pályaudvar területéről indult a vonat, először Rákospalotán állt meg, majd Dunakeszin, ahol 10 percet töltött el, és azt követően érkezett meg Vácra. Átlagosan 40 kilométer per órával haladt, így a 33 kilométeres szakaszt 59 perc alatt tette meg.

Akkoriban még vegyes szerelvények közlekedtek, vagyis a személyi és az áruszállítás egyszerre történt. Az utak kissé rázósak voltak, de már akkor is voltak első-, másod- és harmadosztályú kocsik. Előbbi kettőben bársony- és bőrülések voltak, utóbbi azonban klasszikus fapados volt, festet falécekből készített padokkal.

Igazán fapados volt 

Az első úton két belga gyártmányú mozdony, név szerint Pest és Buda vontatták a korabeli szerelvényt. A mai Nyugati pályaudvar területéről indult a vonat, először Rákospalotán állt meg, majd Dunakeszin, ahol 10 percet töltött el, és azt követően érkezett meg Vácra. Átlagosan 40 kilométer per órával haladt, így a 33 kilométeres szakaszt 59 perc alatt tette meg.

Akkoriban még vegyes szerelvények közlekedtek, vagyis a személyi és az áruszállítás egyszerre történt. Az utak kissé rázósak voltak, de már akkor is voltak első-, másod- és harmadosztályú kocsik. Előbbi kettőben bársony- és bőrülések voltak, utóbbi azonban klasszikus fapados volt, festet falécekből készített padokkal.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »