Százezerrel több külföldit is alkalmaznának a hazai vállalatok

Százezerrel több külföldit is alkalmaznának a hazai vállalatok

POZSONY. A szlovák munkaerõpiac még mindig korlátozott a külföldiek számára, a kormány igyekszik csaknem 200 ezer hazai munkanélkülit mobilizálni. A cégek viszont nem látnak más megoldást, csak a külföldiek alkalmazását. Szlovákiában jelenleg körülbelül 40 ezer külföldi dolgozik, a munkaerõpiac megnyitása esetén a személyzeti ügynökségek ezt a számot akár 140 ezerre is felemelhetnék.

„Ha a szlovákiai helyzetet összehasonlítjuk a Cseh Köztársasággal, nálunk csaknem 40 000 külföldi alkalmazott van, Csehországban ez a szám 10-szer magasabb. Ha a piacok összehasonlításából indulnánk ki, a szlovák piac körülbelül a cseh piac felét teszi ki. Biztosan van tér arra, hogy közeledjünk a külföldi alkalmazottak olyan hányadosához, amilyen a nyugati szomszédainkra jellemzõ” – mondta Jana Mesárová, a Wincott People személyzeti ügynökség menedzsere.

Bolgárok a zsolnai Kiában

A cégek szerint egyre nehezebb a szabad munkahelyeket hazai alkalmazottakkal betölteni. A tartósan munkanélküliek esetében a munkába lépésük után gondot okoz a munkatempó és a fegyelem. „Valóban nagyon alacsony a munkanélküliek szándéka, akarata, hogy dolgozzanak. A tartósan munkanélküli személyekbe sokkal több idõt, erõt, teret és pénzt kell fektetnünk, hogy kiiskolázzuk õket” – tájékoztatott Jozef Baèé, a Kia Motors Slovakia szóvivõje.

Az autógyár bulgáriai vendégmunkásokat kezdett tesztelni. A zsolnai cég egy volt azon vállalatok közül, amelyek tartósan ellenálltak a külföldi munkaerõ behozatalának, és a régió lakosait alkalmazták. Az álláspontjuk azután változott meg, amikor a munkaügyi hivatalok által végzett toborzás után 1200 érdeklõdõ került a gyárba, akik közül csak 34-en maradtak ott. „Csak néhány héttel ezelõtt indítottuk el a külföldiek alkalmazásának pilótaprojektjét.  Az alkalmazásukkal kapcsolatos pluszokat és mínuszokat folyamatosan kiértékeljük” – magyarázta Baèé.

Az autógyár ennek ellenére inkább szlovák állampolgárokat szeretne alkalmazni. „A közeli idõszakban a zsolnai munkaügyi hivatallal együttmûködésben tervezzük a REPAS-program indítását, amelynek során egy hónap alatt intenzív módon akarjuk beiskolázni és tréningezni ezeket az embereket a gyártósorunkon, hogy megszerezzék az alapvetõ manuális készségeket, mert éppen ez hiányzik a tartósan munkanélküli személyek esetében” – tette hozzá Baèé. Az autógyár személyzeti osztálya az elkövetkezõ napokban meghallgatást tervez távolabbi régiókból származó jelöltekkel.

A zsolnai autógyárnak a következõ évben 500 új alkalmazottra van szüksége. A jövõ év második felében a Kia Motors Slovakia új modell gyártását kezdi meg. Emiatt az elkövetkezõ félévben minden második héten 30 munkás indul Koreába iskolázásra. A koreai autógyár hivatalosan nem mutatta be a gyártásba kerülõ új modellt, egyes hírek szerint a Kia ceed egy új verziójáról lehet szó.

A kormány nem akarja megnyitni a munkaerõpiacot

A kormány nem szándékozik megnyitni a munkaerõpiacot, egyelõre mérsékelten egyszerûsíti az adminisztrációs terheket, amely a munkába történõ felvételt megelõzi. A konkrét intézkedések szeptemberben lesznek ismertek. Ma 6 hónapig is eltart, míg egy külföldi érdeklõdõ minden szükséges dokumentumot elintéz a szlovákiai munkavállaláshoz. Hogy a tartósan munkanélküliek többet dolgozzanak, a kormány bevezette a bér és a segélyek egyszerre történõ folyósítását, végrehajtási amnesztiát készít elõ, növelni akarja az útiköltséghez való hozzájárulást azon személyek esetében, akiknek munkahelyükre utazniuk kell, valamint több bérlakás építését tervezi. Továbbra is problémát jelent azonban, hogy a segélyek nem elég célzottan jutnak el a rászorulókhoz, illetve azokat nem bizonyos munkaidõ ledolgozása után folyósítják, ahogy ez külföldön mûködik. Szlovákiában az sem veszíti el a munkanélküli segélyt, aki elutasítja a számára felajánlott munkát.

Gondot okoz a munkaerõhiány

Csaknem minden hazai gyárnak gondot okoz a munkaerõhiány. „Szlovákiába továbbra is nagy külföldi befektetõk érkeznek, akik azonban nem tudnak helyi munkaerõvel betölteni minden munkahelyet. Ezért gyakran kell munkaerõt toborozniuk távolabbi régiókban, sõt néha külföldön is. Logikus, hogy az így felvett alkalmazottaknak szállást is kell biztosítani” – mondta Jiøí Halbrštát, a Manpower Group munkaerõ kölcsönzési és –közvetítési ügynökség munkaerõ-toborzással foglalkozó menedzsere.

A gyáraknak egyre nagyobb gondot okoz a munkaerõ elszállásolása, mert a helyi lakosok ellenállásába ütköznek. Jelenleg petíció zajlik Nyitrán – ahol a Jaguar Land Rover új autógyára rövidesen megkezdi mûködését – az ellen, hogy középületeket munkásszállókká építsenek át. Hasonló a helyzet Vedrõdön (Voderady) is, ahol a helyi lakosok tiltakoznak az ellen, hogy a kihasználatlan középiskolai kollégiumot 400 személy befogadására képes munkásszállóvá alakítsák át.

„A vidéki lakosság nem szokott hozzá, hogy több száz külföldi érkezzen a településükre. Ez a hatalmas különbség a vidék és a nagyvárosok között, például Pozsonyban senki nem foglalkozik a külföldiekkel” – mondta Zuzana Kusá, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa. Egyúttal rámutatott, a kis falvakban szinte semmilyen szabadidõs tevékenységre nincs lehetõség. „Ezért tartanak a helyi lakosok attól, hogy a munkások a kocsmában kötnek ki, és alkoholos állapotban gondot fognak okozni. Nem igazán tûrik a helyi lakosok azt sem, ha a külföldiek a helyi lányok iránt érdeklõdnek, és mivel nincsenek valódi lehetõségek a szabadidõ eltöltésére, felesleges konfliktus alakulhat ki a helyi lakosság és a külföldi vendégmunkások között” – tette hozzá Kusá.

A hazai állampolgárok attól is tartanak, hogy a külföldiek vétenek a közrend ellen. „Sajnos a mi xenofób társadalmunk hajlamos a közrend mindennemû megsértését a külföldiekre és a kisebbségek képviselõire hárítani” – tájékoztatott Halbrštát.

Bizonyos területeken nem lehetünk meg külföldi munkaerõ nélkül

„Nyugat-és Közép-Európában olyan a helyzet, hogy néhány tevékenységet nem lehet biztosítani a külföldi munkaerõ nélkül. Ahogy egyre gazdagabb lesz Szlovákia, úgy okoz majd egyre nagyobb gondot a megfelelõ személyzet biztosítása az építkezéseken, a mezõgazdaságban, a szállodaiparban, a takarító szolgáltatások területén vagy a termelésben” – tette hozzá Halbrštát. Emellett a munkaerõhiány érinti a magasan specializált posztokat az IT-szektorban, az autóiparban, a gépiparban és az elektronikai iparban.

A munkaerõ hiánya miatt néhány konszern új beruházásait nem Közép-Európába tervezi. Leginkább az egyszerû termelés esetén a gyárak megszerzését tekintve sikeres például Románia, Bulgária és Törökország. A másik oldalon Szlovákia is igyekszik vonzani a szofisztikált beruházásokat, amelyek a kutatásra és a fejlesztésre irányulnak. „A munkaerõhiány és a növekvõ bérköltségek miatt egyre gyorsulnak a robotizálást és a digitalizálást célzó befektetések, vagyis az emberi erõt robotokkal és szoftverekkel akarják helyettesíteni” – figyelmeztetett Halbrštát. Ez a trend már ma is látható. 2008-ban a szlovák ipar forgalma 72,8 milliárd euró volt, s ekkor 586 000 személynek adott munkát. 2015-ben a forgalom elérte a 87 milliárd eurót, míg a hazai iparban csak 509 000 személy dolgozott.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »