Egy 164 ezer éve élt lánytól származhat az a zápfog, amelyet egy laoszi barlangban találtak – számol be a Live Science-re hivatkozva a Hirado.
A lelet elemzését összegző tanulmány alapján a felfedezés azt jelentheti, hogy a korábban Szibériából és Tibetből ismert gyenyiszovai ember Délkelet-Ázsiában is jelen lehetett.
Tudósok szerint a maradvány segíthet jobban megérteni ősi rokonunk elterjedését, evolúcióját és biológiáját
– írja a National Geographic.
Clément Zanolli, a Bordeaux-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint eredményeik azt mutatják, hogy ősi rokonunk sok környezetben jól érezte magát, és alkalmazkodni tudott a szélsőséges körülményekhez. A korábbi genetikai vizsgálatok alapján a gyenyiszovaiak a hideg, magasan fekvő helyekhez szoktak, most viszont úgy tűnik, hogy alacsonyabb, melegebb és csapadékosabb területeken is éltek.
A gyenyiszovaiak igen titokzatosak, eddig csupán öt bizonyosan hozzájuk köthető fosszíliára bukkantak. A fajt a szibériai Gyenyiszova-barlang leletei alapján írták le, de hogy pontosan mekkora területen fordult elő, az vitatott.
A most bemutatott fog lehet az első bizonyíték arra, hogy a titokzatos embercsoport Délkelet-Ázsiában is jelen volt. A kövületet 2018-ban tárták fel a Kobra-barlangként ismert, hivatalosan Tam Ngu Hao 2-nek nevezett laoszi lelőhelyen. A közelben korábban modern emberek maradványait is feltárták – a két csoport a genetikai adatok alapján a késő pleisztocén során kereszteződött Ázsia déli részén.
A zápfog egy 3–8 éves lányé lehetett.
A részletes elemzés után a kutatók arra jutottak, hogy a lelet leginkább egy kínai gyenyiszovai fogra emlékezet – igaz, a Neander-völgyi eredetet sem zárták ki teljesen.
Érdemes kiemelni, hogy a gyenyiszovai kötődés alátámasztásához az eddig elvégzett alaktani összehasonlításokon túl további elemzésekre lesz szükség. Amennyiben a fog mégsem gyenyiszovai, a felfedezés úgy is jelentős, hiszen a térségből kevés ősi emberi maradvány ismert.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
