Száz évvel ezelőtt halt meg Görgei Artúr

Száz évvel ezelőtt halt meg Görgei Artúr

1818. január 30-án született Toporcon – Budapest-Lipótvárosban halt meg 1916. május 21-én. Az 1848/49-es szabadságharc honvédtábornoka volt, több ízben volt a honvédsereg fővezére, kiemelkedő alakja. Minden nehéz helyzetben sikerrel vette az akadályokat. Egy ilyen emberből kreáltak a szabadságharc után árulót! Polgári végzettsége vegyész. A szabadságharc előtt ezen a területen is kiemelkedő eredményeket ért el.

Görgey Artúr 1818. január 30-án született egy elszegényedett köznemesi családban. Saját nyilatkozatai szerint az apja egy lump volt. A valóságban Görgey György egy szorgalmas ember volt, aki egy „rossz”, rangon aluli házasság és pár balul sikerült üzlet miatt teljesen csóró lett. A családja is pikkelt rá az előbbiek miatt, így sehonnan nem kaphatott segítséget. A szegénység Artúr és testvérei egész életére rányomta a bélyeget. Más lehetőség nem lévén, katonának szegődött. A tiszti iskolát a nagyapja miatt (Görgey János kapitány hősi halált halt a cs. kir. seregben) ingyen elvégezhette. A természettudományok iránt fogékony Artúr utászként végezte el a sulit, méghozzá kitűnőként.

1837-ben, hadnagyként kezdte meg a pályafutását. Azt hihetnénk, hogy tisztként most már jó sora lett. Hát nem. Teljes önmegtartóztatásban élt, hogy a csekély fizetéséből támogatni tudja a családját is. A sereget 1845 nyarán hagyta ott, akkor még úgy tűnt, hogy örökre. Egyszerűen megunta. A katonáskodás után a prágai egyetemen kezdett el vegyészkedni, méghozzá egész jól. Többek között felfedezte a laurinsavat is. Ha nem jön a szabadságharc, valószínűleg a kor egyik legkirályabb vegyésze lett volna. De hát csak jött a szabadságharc…

1848 májusában jelentkezett a Honvédségbe. Ekkor cserélte le az y-ot sima i-re, ezzel is mutatva a forradalommal szembeni eltökéltségét. Rögtön századosi, majd őrnagyi rendfokozatban kezdett el szolgálni. Nyár végére már a Dunától keletre lévő területek parancsnoka volt.  Mindenki látta, hogy ezzel a sráccal érdemes számolni. Nyáron nem hogy megszervezte a fegyver utánpótlás, hanem még egy gyár terveit is elkészítette, hogy a honvédjeink időben jussanak elég, megfelelő minőségű fegyverhez.

A folytatás, illetve a teljes cikk elérhető ITT

Forrás: tortenelmiportre.blog.hu/Facebook

sokkaljobb-kommentár: Az utókor soha nem szolgáltatott igazságot Görgei Artúrnak! Neki nincsenek szobrai, emlékművei. Miért is lehetett kegyvesztett? Azért, mert miután Ferenc József kérésére az oroszok is beszálltak a szabadságharc leverésébe, az óriási túlerővel nem engedte harcba keveredni egyre szerényebb létszámú, gyengén felszerelt és rossz élelmiszerellátású katonáit! Vagyis nem küldte őket a biztos halálba.

Nem az osztrákok előtt tette le a fegyvert, hanem a cári hadsereg előtt. Kossuth Lajos időben elmenekült, Amerikában gyűjtötte a magyar honvédségnek a pénzt. Neki Amerikában is kultusza van, és itthon is. Széchenyi István ellenezte a felkészületlen ország szabadságharcba sodrását, de Kossuth Lajos szónoklatai lehengerelték. Széchenyinek hírül sincs akkora kultusza, mint Kossuth Lajosnak. Görgei pedig már szóba se igazán kerül. Pedig ha valaki sokat tett TETTEKKEL ÉS NEM SZAVAKKAL a szabadságharc idején, az Görgei volt. Az akkor élő magyar generáció igaz, hogy késve, „megbocsátott” neki.

Vajon a jelenleg itt élő társadalom, vagyis az utókor miért nem teszi ezt meg?

Békéscsaba, 2016. május 20.

F. I. – K. M.

Emlékeztető: „A magyar ember nemzeti öntudata, az a bizonyos szellemi gyökér, ami a múltból táplálkozva kijelöli az ember helyét, gazdagítja mindannyiunk lelkét, s akárcsak egy szellemi mentőöv, gondoskodik arról, hogy el ne merüljünk a népek tengerében, – lelkünk mélyébe beültetett vallás, mely az Istenbe, és önmagunkba vetett hiten alapszik, s csak mint magyarok, teljesíthetjük hivatásunkat, melyre rendeltettünk. Egyedül a magyarságtudat teszi magyarrá a magyart, és nemzetté a magyarul beszélő népet!” (Wass Albert)

 


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »