Száz év tükrében az első világháború lezárása 1919-2019

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság döntésének köszönhetően az Aspektus az idén is meg tudta hirdetni  Száz év tükrében az első világháború lezárása 1919-2019 címmel első világháborús történelmi ismeretterjesztő kisfilm vetélkedőjét – kezdte a Nemzetek Házában tartott Bajza utcai figyelemfelkeltő rendezvényen az Aspektus témafelelőse.

Gecse Géza elmondta, hogy nem véletlen az idei rendezvény dátumválasztása, hiszen kereken száz esztendővel ezelőtt ezen a napon, szeptember 10-én íratták alá Ausztriával a saint-germaini békediktátumot. Ez a békeparancs a legnagyobb szöget verte a dualista állam, így a Magyar Királyság koporsójába is, hiszen a Habsburg Birodalom nyugati felét alkotó Ausztriától területének ¾-ed részét szakította el. Ha ebbe nem számítjuk bele Galíciát, amely a Monarchia legnagyobb tartománya volt, amelyen 1869-et követően lengyel hegemónia volt, a béke területi rendelkezései még akkor is hasonló mértékben sokkolóak volt az osztrák közvélemény számára, mint a háromnegyed év múlva magyarokkal aláíratott trianoni!

Gecse Géza elmondta, hogy Magyarország nyugati szomszédjának a wilsoni elveknek, a nemzeti önrendelkezési jognak fittyet hányva megtiltották, nemcsak hogy csatlakozzon Németországhoz, hanem még azt is, hogy Németausztriának nevezze magát! Ausztria Németországhoz való csatlakozását, a később Anschlussnak nevezett megoldást egyébként az 1919. június 28-án Versailles-ban Németországgal aláíratott békeszerződésben is megtiltották a nagyhatalmak – Németországnak! Ekkor nem számított ugyan valódi alternatívának, de a saint-germaini szeptember 10-i békediktátumban a Magyarországgal való egyesülést is megtiltották Ausztriának! Ugyanúgy egy igen kicsi, az ország valódi védelmére alkalmatlan, modern fegyvereket nélkülöző hadsereget engedélyeztek csak neki, mint majd 1920. június 4-én Magyarországnak! Ausztria még a magyarországinál is 5 000 fővel kisebb, mindössze 30 000-es hadsereg fegyverben tartására kapott engedélyt. Ne tévesszen meg bennünket az, hogy ma nincs ekkora hadseregünk és az 1920-as években is sokáig még ezt a keretet sem töltötte fel egyik állam sem, mivel súlyos gazdasági helyzete ezt nem tette lehetővé!

Lényegében a saint-germaini békeszerződés rendelkezett először nemzetközi jogi dokumentumban hosszú távra szólóan Csehszlovákia határairól is, hiszen nemcsak Bukovina és Galícia, Dalmácia, Görz, Isztria, Tirol, Klagenfurt környékének, hanem a gyakorlatilag színnémet Szudétavidéknek a hovatartozásáról is rendelkezett! Ráadásul Cseh- és Morvaországban a cseheknek alig volt meg a kétharmados többségük, a Csehszlovák Köztársaságban pedig a német, nem pedig az államalkotónak nevezett szlovák volt a második legjelentősebb számú etnikum, amely a saját területén: Szlovákián belül ugyancsak akkora többségben volt a magyarokkal szemben, mint a csehek a saját tartományi kereteik között a németekkel szemben!

Ami a Kék Golyó utcában az idei év elején elkezdett, magyar történetírásról szóló sorozatot illeti, a mostani záró előadásának azért adta az „Anti-nacionalista történetírás Magyarországon 1956-1989″ címet, mert az 1945 után viszonylag gyorsan meghonosított kommunista történetírás Révai József főideológus, illetve Andics Erzsébet és Mód Aladár tevékenysége eredményeként igyekezett a magyar függetlenségi történetírás hagyományaira támaszkodni, amire kiváló alkalmat kínált az 1948-49-es, a forradalom és szabadságharc közelgő 100. évfordulója.

Andics Erzsébet neve fémjelzi a teljes kommunista rendszerváltást egészen látványosan például a budapesti bölcsészkaron, ahonnan ekkorra vagy külső-, vagy belső emigrációba kényszerülnek a magyar történetírás olyan tekintélyes alakjai, mint például Kosáry Domokos, hogy csak a fiatalabbak közül egyet említsünk.

A függetlenségi gondolat igazi letéteményese – miként az Mód Aladár 400 év küzdelem az önálló Magyarországért című, többször is kiadott művéből is következik, a kommunista párt lett. 1956 viszont azt bizonyította, hogy a függetlenségi gondolat a magyar fiatalok számára a Szovjetuniótól való függetlenséget is jelenti, tehát a Mód Aladár-féle modell tulajdonképpen kontraproduktívnak bizonyult. Bár a Rákosi féle „csetvjorka” Révai József – a négyesfogat többi tagjával ellentétben – képes visszaszivárogni a kommunista hatalom berkeibe 1957-et követően, de viszonylag gyorsan, már 1959-ben – ágyban és párnák közt idehaza meghal.

Hírdetés

A szintén különböző miniszteri posztokat betöltő, haláláig aztán a Magyar Történelmi Társulat elnökeként funkcionáló Molnár Erik lesz az, aki 1960-as évek kezdetén kezdeményezett vitát és a magyar függetlenségi gondolat és a nacionalizmus közé egyenlőségjelet tett.  Némileg leegyszerűsítve, ami függetlenségi, az nacionalista és Molnár Erik ezt doktriner módon érvényesítette is. A vitának paradox módon volt azért haszna – fogalmazott Gecse Géza, hiszen – a Mód Aladár-féle koncepció alapján az idegen, a német befolyás volt a főgonosz, a függetlenségi magyar, amelyet aztán a kommunisták vittek győzelemre, pedig az eredendően jó.

A Mód Aladár–Molnár Erik vita lehetőséget biztosított arra, hogy a Monarchia történetét komolyabb elemzés tárgyává tegyék. És ha Katus László munkájára gondolunk, amelyben a történész azt a kérdést tette fel: miért lehetett a nemzeti szuverenitásának csak részben birtokában lévő Magyarország gazdasági szempontból a dualizmus idején elképesztően sikeres, miközben a nem csupán nemzeti szuverenitásának birtokában lévő birodalmi Oroszország ugyanakkor csak részben volt az, akkor kiderül, hogy a nemzeti függetlenség nem feltétlen záloga a gazdasági jólétnek és fejlettségnek. Ez a megközelítésmód biztosította aztán, hogy a Monarchia történetével érdemben lehetett immár foglalkozni az 1960-as évek végétől kezdődően már a szocializmus keretei között Magyarországon, amire kiváló példa Diószegi István tevékenysége! A Monarchia ennek köszönhetően szabadult meg a idehaza a kvázi fasiszta jelzőtől és „csak” a Horthy-korszakkal kapcsolatban használták ettől kezdve ezt az elítélő fogalmat.

A magyar nacionalizmussal szembeni megváltozott attitűd részben tehát 1956 következménye volt, azonban a Ceausescu-féle romániai magyarellenes kulturális irtóhadjáratba torkolló irányváltás még az antinacionalista magyar pártvezetésnek is csípni kezdte a szemét és amint azt a Nemzetpolitika – szorítóban című könyvben a szerző közre is adja, már az 1970-es évek elején az MSZMP KB döntést hozott egy saját magyar Erdély-történet megírására. Viszont annyira elhanyagolták idehaza a történettudományt, hogy hiányoztak egy ilyen kötet megírásához az alapkutatások, magyarul: nem volt képes a szakma produkálni egy olyan Erdély-történetet, amely sikerrel tudta volna felvenni a versenyt a bukaresti kiadványokkal szemben. Bő tíz évre volt szükség, hogy az 1983-as Lancranjan-támadást követően megszülethessen a háromkötetes Erdély-történet a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában.

Nem szabad elfeledkezni Illyés Gyula 1977 karácsonyi Válasz Herdernek és Adynak című Magyar Nemzetben megjelent cikkéről és Duray Miklós 1983-as Kutyaszorító című munkájáról, ami azért váltott ki akkora visszhangot, mert Csoóri Sándor írt hozzá egy olyan bevezetőt, amiért egyéves szilenciummal sújtották. Az 1986-os gorbacsovi peresztrojka aztán más keretet adott az eseményeknek és Magyarországon a rendszerváltás-változás látványosan az 1988 júniusi Erdély-tüntetéssel vette kezdetét, de ez már egy másik történet – jelentette ki Gecse Géza. Az Aspektus témafelelőse azt is elmondta, hogy a csupán a közelmúltban rehabilitált Koszorús Ferenc, aki – Horthy kormányzó parancsára – páncélosaival 1944 júliusában megakadályozta, hogy a budapesti zsidóságot deportálják, egyik kommunista történetírói iskola világképébe sem fért bele: se a Mód Aladáréba, se a Molnár Erikébe, de a többiekébe sem.

Náciellenesek ugyanis a kommunisták szerint csak ők lehettek! Hogy nemcsak létezhet, hanem létezett is náciellenes magyar társadalmi erő, például a Magyar Függetlenségi Mozgalom alakjában, ezt legalábbis illett letagadni.

A továbbiakban a Páncélosokkal az életért című kötet egyik szerkesztőjével, Hantó Zsuzsával Tefner Zoltán beszélgetett a kötetről, illetve Koszorús Ferenc alakjáról. Hantó Zsuzsa azt is elmondta, hogy szeptember 23-án, illetve azt követően milyen rendezvényekre lehet számítani.

Ezt követően Gecse Géza szemléltetéssel egybekötött részletes módszertani ismertetőt tartott arról, miként lehet használni az aspektus.eu oldalt arra, hogy segítsen bennünket első világháborús történelmi ismeretterjesztő kisfilmet készíteni!

Ebben továbbra is számítanak családi történetekre, de lesz egy szeptemberi, egy októberi és egy novemberi rendezvényük a Kossuth Klubban, amelynek során személyes, szakmai és technikai segítséget is nyújtanak a klipvetélkedőben részt venni szándékozóknak. Egyébként az időpontok és a helyszínek már hetek óta kint vannak az aspektus.eu honlapon, de tovább konkretizálják őket az elkövetkező hetekben – néhány nappal a rendezvény előtt.

Fontos továbbá, hogy az aspektus.eu oldalon található anyagokhoz kapcsolódóan, szintén ugyanitt meghirdetve kisebb vetélkedőket is meghirdetnek majd, amelyekre a nyereményt a Kossuth Klubban lévő rendezvényeken lehet majd átvenni.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »