Szarka Miklós kapta idén a Dizseri Tamás szeretetszolgálati díjat

A Bethesda Gyermekkórház újraalapítójáról elnevezett kitüntetést, a Dizseri Tamás szeretetszolgálati díjat – a gyermekgyógyász halálának évfordulója alkalmából – azok vehetik át, akik kiemelkedő szeretetszolgálati munkát végeznek, a gyógyító intézmény volt főigazgatójának lelkületével és példamutatóan szolgálják az elesett emberek ügyét. Az elismerést az alapító négy szervezet – a Magyarországi Református Egyház Zsinata, a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Németajkú Gyülekezet Protestáns Fóruma és az MRE Bethesda Kórház Alapítvány – vezetőiből álló kuratórium évente egyszer ítéli oda. A díjat idén Szarka Miklós református lelkész, a Református Házasság- és Családsegítő Szolgálat megszervezője vehette át életművéért.

Az ünnepélyes díjátadót, immár 18. alkalommal, a Németajkú Református Gyülekezet Hold utcai templomában tartották.

Az ünnepség igei bevezetőjében Balog Zoltán református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a Bibliaolvasó kalauz napi igéje, a Mt 9,27–38 alapján arról beszélt, hogy a hegyi beszéd Jézusa csodálatos tanítása után elindult, és találkozott azzal a nyomorúsággal, amely az ember életét minden korban szorongatja. Jézus erre olyan választ tudott adni, amelyet „még sosem láttak“. Jézus áldozata nélkül nincs gyógyító erő. Nemcsak egy csodadoktorról van szó, aki megoldja mindenkinek a gondját, idejében érkezik, és jókor van jó helyen, hanem személyében a Bárány jön az embervilágba, aki a teljes gyógyítást az életének áldozatával végzi el. Az igeszakaszból kiemelte az aratók jelentőségét. Hozzátette: a mai napon őmiattuk vagyunk itt, őket ünnepeljük. A 21. századi keresztyénség jövője azon múlik, hogy gyógyító közösséggé tudunk-e válni, és tagjaink gyógyító közösséghez tartoznak-e.

Dizseri díj

Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke

Fotó: Todoroff Lázár

A kuratórium döntését Bencze János, a Bethesda Kórház diakóniai igazgatója ismertette. Molnár János, a Zsinat presbiteri elnöke laudációjában méltatta Szarka Miklós életművét.

Szarka Miklós református lelkész köszöntő beszédében kiemelte: a díj nagyfokú bátorítás a számára, hogy munkáját tovább folytassa, bár a jelenlevők közül ő a legidősebb. Elmondta, az első benne felmerülő kérdés az volt, vajon kiérdemelte-e ezt a megtiszteltetést. Úgy fogalmazott, élete során sok mindent kért Istentől: kérte és megkapta, kérte és nem kapta meg, nem kérte, de megkapta. A Dizseri-díj az utóbbi közé tartozik. Méltatta munkatársait, akiket legszívesebben egytől egyig meghívott volna, hogy örömét megossza velük, mert ő mindössze egyetlen láncszem egy hosszú folyamatban. A díjazását felelős döntéshozók határozták el, ezért köszönetét fejezte ki.

Szarka Miklós

A kitüntetett: Szarka Miklós református lelkész

Fotó: Todoroff Lázár

A díjátadót ünnepi konferencia követte „A család és ami mögötte van“ címmel. Először Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár előadására került sor „Egészséges család – és ami mögötte van“ címmel. Kitért a nemzetpolitika legfontosabb kérdéseire, amelyek középpontjában az erős családok állnak, továbbá a társadalmi és egyéni egészség, a szolidaritás, és a nemzeti összetartozás. Ezután a jelenlévők a díjazott Szarka Miklós református lelkész előadását hallgathatták meg: a Biblia holisztikus emberképéről beszélt.

A rendezvényt a Bethesda Kórház Pszichoszomatikus részlegének főorvosa, Hirsch Anikó gyermekpszichiáter zárta. Prezentációjában beszámolt a pandémia családokra gyakorolt kedvezőtlen hatásairól. A járvány következtében egyre több gyermek kerül pszichiátriára különböző mentális betegségekkel. Sok esetben maga a család válik megbetegítő tényezővé a bezártság, a folyamatos és állandó bizonytalanság miatt.

Dizseri díj

Az ünnepélyes díjátadót immár 18. alkalommal tartották meg. Balog Zoltán átnyújtja a kitüntetést Szarka Miklósnak

Fotó: Todoroff Lázár

A Dizseri Tamás-díjat 2005-ben adták át először. A díj Melocco Miklós szobrászművész irgalmas szamaritánust ábrázoló kisplasztikája.

Dizseri Tamás orvos, gyermekgyógyász a Szegedi Orvostudományi Egyetemen doktorált 1974-ben. Ezután 1980-ig a Pécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikáján dolgozott, majd Érden volt gyermekorvos 1989-ig. Megszervezte a gyermek-egészségügyi alapellátást, a fogyatékkal élő gyermekek napköziotthonát, Pest megye első családsegítő központját. 1989 és 1991 között Pest megye anya- és gyermekvédelmi, szociálisügyi főorvosaként dolgozott. 1992-ben a Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának igazgatója, később főigazgatója lett. 1988–2000-ben a Gödöllői Családóvó Nyári Egyetem egyik szervezője volt, a Johannita Lovagrend tagja. 2002-ben Széchenyi-díjat kapott a gyermekgyógyászat területén végzett kiemelkedő munkájáért.