Szanyi: Orbánt kihasználják a visegrádiak

Szanyi: Orbánt kihasználják a visegrádiak

Orbán Viktor európai szerepe messze túl van értékelve, a népszavazás egész kérdése pedig egyszerűen fikció – többek között erről beszélt lapunknak Szanyi Tibor. A szocialisták európai parlamenti képviselője szerint fideszesek ugyanúgy bőségesen hozzájutottak a lehetőségekhez az MSZP kormányzása idején, mint ahogy most is hosszú azon ellenzékiek sora, akik kormányzati megbízást, feladatot kapnak.

– Néhány évvel ezelőtt még Dobolyi Alexandra is ezeket a székeket koptatta, most pedig úgy néz ki, moldovai nagykövet lesz. Ilyen jó ugródeszka az Európai Parlament? Vagy csak az ellenzékiek is kezdenek beletörődni a helyzetbe, és próbálják „lefölözni”, amit lehet?
– Az ellenzéknek az egyik betegsége, hogy sokan belesimultak a Nemzeti Együttműködési Rendszerébe (NER). Van itt ezzel kapcsolatban ugyanis egyfajta kettős látás: időnként mindenki aszerint viselkedik, hogy a demokráciában teljesen normálisak bizonyos pártok közötti átjárások. Miért ne lehetne leülni egymással egy kávéra, sörre vagy vacsorára? Ezek máshol, például Németországban teljesen megszokott dolgok is. Csakhogy a NER óta (2010 – a szerk.) én nem tudok beszélni semmiféle klasszikus értelemben vett demokratikus együttműködésről. Így viszont érdemes lenne alapjaiban tisztázni valamit: el lehet-e fogadni ellenzékből kormányzati ajánlatokat, vagy sem? Ha igen, akkor meg kell vizsgálni, van-e ezzel valami baj, ha viszont nem, akkor tételesen végig kell nézni mindenki környezetét, és nem lehetnek kivételek. Ha ugyanis a rokonokat nézzük, akkor igen hosszú azoknak a különböző „ellenzéki prominenseknek” a listája, akik valamiféle állami, önkormányzati megbízatás környékén vannak. Továbbá azt is hozzá kell tennem, ez korábban is így volt.

A mi kormányzásunk alatt fideszes családtagok, politikusok vagy volt politikusok ugyanúgy bőséggel hozzá tudtak jutni különböző lehetőségekhez. Ami Dobolyi Alexandrát illeti, nála azért fontos, hogy ma már semmilyen politikai tisztséget nem tölt be – bár árnyalja a képet házassága Veres Jánossal –, ezért rá más fény is vetül. Sőt, tapasztalt nemzetközisként azért még óvatosságra intenék: egy nagyköveti kinevezés ugyanis, amíg át nem adták a megbízólevelet, még erősen a levegőben lóg.

– Ön elvállalna hasonló tisztséget?
– Biztos, hogy a Fidesztől nem.

– Magyarországról úgy tűnik, hogy Orbán Viktornak európai ambíciói vannak, mintha Európa „megmondóembere” szeretne lenni. Mennyire figyelnek a szavára?

– Orbán Viktor befolyással valójában csak egy nagyon-nagyon szűk rétegre, leginkább a visegrádi országokra van. Ráadásul ebben is a másik három (Lengyelország, Csehország és Szlovákia – a szerk.) lényegében „hasznos hülyének” látja Orbán Viktort, aki egy kicsit az ő gesztenyéjüket is kikaparja. Magyarán szólva kihasználják, hogy ez a „hasznos hülye” az ő szekerüket is tolja, anélkül hogy bármi ellenszolgáltatást kérne érte. Azt is kevesen tudják, hogy a kormányfői szintű Európai Tanácsban általában semmilyen formális döntést nem hoznak, hanem az ülések végén úgynevezett „következtetéseket” tesznek, úgymond megrendelőként lépnek fel az Európai Bizottság felé. Vagyis ezek a következtetések egészen biztosan a 28 tagállam összes kormányfőjének a nézetét tükrözik. Más szóval minden, amiről az Európai Tanács eddig határozott, a menekültügyet is beleértve, az egészen bizonyosan élvezi Orbán Viktor támogatását. Mivel ezek az ülések titkosak, utána a sajtótájékoztatón mindenki azt mond, amit akar, akár olyat is, amiről szó sem esett a megbeszélésen. Egy biztos: a végső „következtetésre” mindenki rábólintott. Olyan igazán eredeti ötlettel még maga Orbán Viktor sem rukkolt még elő. Vegyük csak például a közös haderő kérdését: nos, ezt legelőször 1958-ban vetette fel az akkori francia miniszterelnök, akit aztán le is szavaztak.

– Bővítheti Magyarország pozícióit az unióban a közelgő népszavazás?
– Sajnos alig találkoztam eddig olyan emberrel, aki a népszavazás kapcsán a leglényegesebb dologra rámutatott volna, mégpedig: az EU jelenlegi alapokmánya szerint úgynevezett kötelező betelepítési kvóta nincs, és nem is lehet. Már alapból az a fogalom, hogy illegális bevándorló sem létezik. Olyan van, hogy irreguláris bevándorló, aki aztán vagy kap valamilyen státust – például munkavállalásit, oltalmazottit, menekültstátust –, vagy egyszerűen hazatoloncolják. Ha viszont a legális tartózkodás lehetőségét megkapja, akkor a schengeni övezeten belül már szabadon oda megy, ahova akar, tehát senkinek nem jelölnek ki semmilyen kényszerlakhelyet. Valóban létezik kötelező kvóta, de az nem emberekre, hanem dossziékra vonatkozik. A félreértés alapja, hogy a dublini rendszer értelmében menedékkérelmet abban az országban kell beadni, ahol valaki az Európai Unió területére lép. Tehát ha valaki eljut Németországba, és ott adja be a kérelmét, akkor a németek vagy jogot sértenek és befogadják azt, vagy visszaküldik oda, ahová először érkezett, így elsősorban Görögországra és Olaszországra hullana vissza minden.

A kvótát azért találták ki, hogy ez ne történjen meg, hogy egyetlen országot se terheljenek meg ekkora, nagyon is komoly és költséges adminisztratív feladattal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos számú menekültnek, aki például Görögországon át jött be, majd Németországban adta be kérelmét, a kvóta értelmében nem a görögöknél, hanem a schengeni tagországok valamelyikében bírálnák el ügyét. Ezalatt önkéntes alapon átmenetileg például Magyarországon kellene tartózkodnia, ám ha a magyar hatóságok jóváhagyják a menekültstátusát, a schengeni övezeten belül már oda mehetne, ahová akarna. Ha pedig nem kap tartózkodási engedélyt, akkor egyszerűen kitoloncolnák. Mivel tehát nincs kötelező betelepítési kvóta és nincs illegális bevándorlás, az egész ország egy fikcióról szavaz. Ennyi erővel akár arról is lehetne népszavazást tartani, hogyan viszonyuljunk a Mars-lakókhoz.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 15.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »