Hosszútávú tervei vannak a kormányzatnak Budapest fejlesztésére, vannak közöttük uniós és saját forrásból finanszírozottak is.
December elején érkezett a hír, hogy a kormány átrendezi a beruházások finanszírozását és jelentős tartalékot képez, majd pedig Orbán Viktor miniszterelnök a december végi Kormányinfón beszélt arról, hogy bizonyos beruházásokat átütemeznek (a legnagyobb nyilvánosságot talán a Budapest Airport, a ferihegyi repülőteret üzemeltető cég megvásárlása kapta), később pedig meg is jelent a Magyar Közlönyben a vonatkozó rendelet. Összesen 17 költségvetési sort érint a kiadáscsökkentési intézkedés, jellemzően országos projekteket, de csökkent az Egészséges Budapest Program költségvetése, az egyes fővárosi fejlesztésekre fordított összeg is.
A leendő új kormány mozgásterére akár az is hatással lehet, hogy az Európai Unió Bírósága szerdán Magyarország számára kedvezőtlenül döntött az unió hétéves költségvetésére és a Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszköz (RRF) forrásaira vonatkozó jogállamisági mechanizmus alkalmazhatóságáról. Az még kérdés, hogy az eljárást mikor indítják meg, de az már valószínű, hogy a pénzcsapokat, ha elzárják, az csak a választások után történhet meg.
Kérdés, hogy mindennek milyen hatása lesz a kormányzati ciklusokon átívelően tervezett beruházásokra, és hogy a leendő új kormány céljainak megfelelően miként dönt ezek sorsáról. A fővárosi érintettségű fejlesztési terveket vette górcső alá a Népszava, kiemelve néhány érintett óriásprojektet.
Közlekedési Múzeum – A végül nem a Városligetben megvalósuló intézmény projektjéről azt idézte fel a lap, hogy megvalósítása az előkészítésre és a műtárgybeszerzésre eddig kiutalt 17 milliárd forint többszöröse lesz.
Új Nemzeti Galéria – Ezt a Városligetbe telepítené a kormányzat, egyelőre annyit tudni, hogy tervben van a beruházás, Baán László miniszteri biztos korábban az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, a főváros blokkolja a jelenlegi kormányzat által a korábbi Petőfi Csarnok helyére tervezett beruházást.
Szuperkórház – A Dél-budai Centrumkórházat a tavaly tavaszi tervek szerint 2026-ban adnák át. A fejlesztése 330 milliárd forint, az Európai Unió által létrehozott helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz (RRF) Magyarországra eső részéből finanszíroznák. Júniusban Orbán Viktor a Kormányinfón megerősítette, hogy az építése továbbra is tervben van.
HÉV – a vonalak fejlesztése, illetve az új szerelvények vásárlása a lap szerint elviszi az RRF-ből Budapestre jutó 745 milliárd forint jó részét.
A Ráckevei-Duna revitalizációja – A vízüggyel közösen tervezett program a Kvassay-zsilip vízutánpótlást biztosító fejlesztésével már elkezdődött, közel 150 milliárd forint értékben tervez olyan beavatkozásokat, amelyek az európai szinten egyedülálló úszóláp, valamint a növény- és állatvilág sokszínűségének megőrzését, illetve a Duna-ág vízminőségének javítását, fürödhetővé tételét célozzák.
Nemzeti Atlétikai Központ – Ennek építéséről végül megegyezett a főváros és a kormány, utóbbi ennek fejében fizeti például az Egészséges Budapest program évi 10 milliárdját (5 évig) Budapestnek. A beruházás összefügg a Ráckevei-Duna-ág fejlesztésével. A 2023-as Atlétikai Világbajnokságra készülő létesítmény javában épül, a 204 milliárd forintos beruházás magában foglalja a stadion mellett szabadtéri edzőpályák és egy kisebb park kialakítását, valamint épül hozzá egy gyalogoshíd is.
Déli körvasút projekt, Galvani híd – A körvasúti fejlesztés második ütemére 76,2 milliárd forintot kért a kormány az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF2). A Galvani híd engedélyezési tervei mostanában készülhetnek el, 2025-ben indulhatna rajta a forgalom. A lap emlékeztet, hogy erre az RRF-ből szereznének pénzt.
Villamosvonal a Műegyetem rakparton – A budai fonódó villamos második üteme is uniós pénzből épülne, a tervekről vita, majd élénk egyeztetés alakult ki a főváros és a kormányzat között.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
