Hétfőn délután bombaként robbant a hír a felvidéki sajtóban, hogy az orosz Gazprom júniusra egyetlen köbméter földgázszállítási kapacitást sem foglalt le a nagykaposi belépési ponton. Bár elsőre úgy tűnhet, ez tulajdonképpen egyet jelent azzal, hogy júniusra megszűnik Szlovákia Oroszországból érkező földgázellátása, a helyzet ennél jóval bonyolultabb.
A nagykaposi belépési pont az európai földgázellátás egyik kritikus eleme, ez vitathatatlan. A Gazpromnak napi 70,4 millió köbméternyi szállítókapacitás lekötésére nyílt volna lehetősége júniusra, amellyel az orosz gázóriás eddig nem élt – egyelőre! Nem véletlenül hangsúlyozzuk ezt, de erről mindjárt!
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy jelen állás szerint az Északi Áramlat I-en továbbra is érkezik orosz földgáz. A Gazprom a múlt héten jelentette be, hogy már nem fog a Jamalon szállítani Lengyelországba, az ok, hogy Moszkva szankciókat vetett ki az EuRoPol GAZ társaságra, amely a vezeték lengyelországi részét üzemelteti.
Számítani lehetett rá tehát, hogy a Jamal belépési pontján nem vásárol majd tranzitkapacitást az állami gázóriás, az viszont, hogy a tőzsdei adatok tanulsága alapján a nagykaposi csomóponton sem érkezik majd orosz gáz júniusban, igen meglepő.
Ezzel együtt korántsem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy Nagykaposon át júniusban egyáltalán nem érkezne orosz földgáz.”
– tájékoztatta portálunkat Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője.
A kereskedés időtávja ugyanis rövid, simán előfordulhat, hogy a hónap végéig még vásárolnak az oroszok kapacitást, sőt június elején is leköthetnek szabad kapacitást a hónap második felére. Függetlenül attól, vásárol-e a Gazprom a következő hetekben kapacitást vagy sem, a lehetőség folyamatosan ott lesz előttük!
Nagyon leegyszerűsítve pusztán kereslet-kínálati függvényről van szó. Ha megszokotthoz képest kevés az átáramló gáz, az felveri az árakat és vice versa – magyarázta el az alapokat Toldi Ottó. A másik hasonlóan fontos infrastruktúra egyébként Frankfurt közelében található Manlow mérési pont, a Jamal-vezeték kompresszor állomása.
Arra a kérdésünkre, okozhat-e ellátási problémákat a nagykaposi tranzit elmaradása, a szakember elmondta, mivel Szlovákia számos ponton csatlakozik az európai vezetékrendszerhez, így erre kicsi az esély.
Szlovákia az osztrák és a cseh piachoz is kapcsolódik, amelyek pedig a német hálózattal állnak összeköttetésben. A Németországban végződő Északi Áramlat I-en jelenleg is folyamatos az ellátás, ráadásul ez a Jamal vezetéktől és a (többek között) Nagykaposnál az EU-ba lépő Testvériség vezetéktől is független. Sőt, mondja, mivel nem régiben bővítették a magyar-szlovák interkonnektort, Szlovákia akár a Balkáni Áramlaton át Magyarországra érkező földgázból is részesülhet.
Az sem valószínű, véli a szakember, hogy Oroszország ne szállítaná le a leszerződött mennyiségeket. Ilyen eddig csak kivételes esetekben történt, hiszen jelen pillanatban a Gazprom még Ukrajnának is szállít földgázt.
Vajon előfordulhat-e, hogy Szlovákiába egyszerűen nem jut el a földgáz más uniós államokból?
Toldi szerint nem. Az érvényben lévő EU-s ellátásbiztonsági szolidaritási egyezmény korábban is működött, a bajba jutott országokat kisegítették. 2009-ben, amikor Oroszország nagyjából másfél hétre teljesen elzárta az Ukrajnán át haladó vezetékek csapjait, Szlovákia akkor is kapott az európai és magyar tárolókból gázt.
Hajlanánk a feltételezésre, hogy a Gazprom tulajdonképpen üzenni akart Európának azzal, hogy az egyik legnagyobb tranzitállomásra nem foglalt le kapacitást, ugyanakkor Toldi Ottó azt mondja, ez inkább túlgondolása a dolgoknak.
A Szlovákia által lekötött orosz gáz szinte biztosan meg fog érkezni, hogy Nagykaposon át vagy sem, az az ellátásbiztonság szempontjából másodlagos kérdés
– mondja.
Fontos kérdés még, hogy Szlovákia végül hajlandó lesz-e alkalmazkodni az oroszok által támasztott fizetési feltételekhez. Úgy tudni, a következő kifizetés jövő héten, május 24-én esedékes. Voltak erről a kormánykoalícióban viták, Richard Sulík gazdasági miniszter szükséges lépésről beszélt, de a kormányfő, Eduard Heger elzárkózott a „rubeles fizetéstől”. Az elmúlt napokban azonban Brüsszel és az Európai Bizottság is békülékenyebb hangot ütött meg, kidolgozták például az „alkalmazkodás” irányelveit (a nyugati energiakereskedő cégek egyelőre maguk választhatják meg teljesítik-e az orosz feltételeket), így várhatóan a szlovák kormány is hajlik majd a módosított fizetési eljárásra.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
