Szájer József: Lehet még magyar kereset

Szájer József: Lehet még magyar kereset

Elképzelhető olyan helyzet, hogy Magyarországnak ismét az Európai Bírósághoz kell fordulnia, ha az uniós tagállamok ve­zetői a tavaly őszihez hasonlóan többségi döntést hoznak a migránskérdésben. Ezt mondta a Magyar Nemzet kérdésére tegnap Szájer József. A Fidesz európai parlamenti képviselője utalt arra, hogy az uniós bel- és igazságügy-miniszterek tavalyi döntése ellen Magyarország már az Európai Unió Bíróságához fordult. (Ez az a határozat, amely Magyarország esetében 1294 migráns befogadását, illetve a menedékkérelem lefolytatását írja elő, és amely ellen Magyarország és Szlovákia is a luxembourgi igazságszolgáltatási szervhez adott be keresetet. A bíróság a beadványokról várhatóan jövőre, a második negyedévben dönt majd.) Szájer József ugyanakkor hozzátette, a tavalyihoz képest most jóval kevésbé támogatnának egy ilyen határozatot a tagországok állam- és kormányfői vagy belügyminiszterei.

– A kvótanépszavazással és a tervezett alaptörvény-módosítással Magyarország eséllyel indul a kötelező betelepítési kvóták elleni hosszú küzdelemben – mondta sajtótájékoztatóján a fideszes politikus. Szájer József kifejtette, azért is fontos az alaptörvényben rögzíteni az alkotmányos identitás fogalmát, mert bár a korábbinál jobb a helyzet, de még most is jelentős hadállásai vannak Európában annak a pozíciónak, miszerint be kell engedni és szét kell osztani migránsokat. – Magyarország olyan garanciát szeretne az alkotmánymódosítás révén, amely kifelé is látszik, vagyis amikor az EU intézményei döntenek, legyenek tisztában azzal, hogy adott esetben ütközhetnek a magyar alaptörvénnyel, amivel kapcsolatban készek vagyunk a csatákat megvívni – fogalmazott.

Szájer József arról is beszélt, hogy az alapkérdésekben Magyarország ragaszkodik nemzeti szuverenitásához, amelyről a csatlakozáskor nem mondtunk le. – A nemzeti és az uniós hatáskörök kérdése mozgó célpont – ismerte el a képviselő, aki többször is utalt a német alkotmánybíróság korábbi döntésére, amely bizonyos alapkérdésekben kimondta, hogy az uniós jogalkotás nem írhatja felül a nemzeti jogot.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »